Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


DINNYÉS RECEPTEK 1

2021.07.02

A görögdinnye (Citrullus lanatus) a tökfélék vagy más néven kabakosok (Cucurbitaceae) családjába tartozó, Afrika déli részéről származó növényfaj, illetve annak termésének a neve.
Sokan gyümölcsnek tartják, de termesztéstechnikailag zöldségnek számít.

Története
David Livingstone, a híres Afrika-kutató, úgy írja le a görögdinnyét, hogy a Kalahári sivatagban rengeteg található belőle, úgy gondolják, hogy innen származik, és itt szabadon nő. A legkorábbi feljegyzett görögdinnyeszüret nagyjából 5000 évvel ezelőtt a dinasztikus Egyiptomban történt, hieroglifával is megörökítették. A növényt gyakran helyezték fáraók sírkamrájába élelemként a túlvilágra.
A 10. században már termesztették Kínában, mely a világ legjelentősebb görögdinnye termesztője ma is. A 13. században mór hódítók hozták be Európába.
2021-es genetikai kutatások szerint a görögdinnye őse a szudáni Kordofan dinnye, mely Dárfúrban terem.

Megjelenése, felépítése

Szeletelt dinnyék

Főgyökere a sárgadinnyénél erőteljesebb és mélyebbre hatol, de nagy része még így is a talaj felső 20–25 cm-ében marad.
Hajtásrendszere a növekedési típustól függően változó. Megkülönböztetünk hosszú, közepes és rövid hajtású csoportokat. A hajtást 1 m-ig rövidnek, 1,1–1,5 m között közepesnek, 1,5-től 2,0 m-ig nagynak, 2 m felett igen nagynak mondjuk. Egy-egy növény 3–7 hajtást növeszthet.
Szára ritkásan vagy sűrűn szőrös. Az étkezési fajták hajtáscsúcsa kevésbé szőrös mint a takarmánydinnyéké; ez megkülönböztető ismérv.
A kacsok lehetnek el nem ágazók vagy szétseprűzhetnek 2–3 felé.
A levelek 5–10 cm-es levélnyélen ülnek. A levéllemez gyengén vagy erősebben szeldelt, többszörösen tagolt. A levél (a legnagyobb átmérőnél mérve) 12 cm-ig kicsi, 12–18 cm között közepes, 18 cm-től nagy. Színe zöld, sötétzöld, ezüstös zöld. A lemez felületét viaszréteg borítja.
A virágok kicsik, zöldessárgák. Mindhárom virágtípus: hím, hímnős és nő is előfordul. A termesztett fajták zöme monoikus, illetve andromonoikus. A termős virágok zöme idegenmegtermékenyülő; méhek és más rovarok termékenyítik.
A termés alakja igen változatos: a gömbtől a tojásdadon át a megnyúlt hengeresig. Egy-egy dinnye tömege 2–15 kg. 1–2 cm vastag héja lehet fehéres, világoszöld, középzöld, kékeszöld vagy feketészöld. Felülete sima vagy enyhén barázdált, rajzolata lehet csíkos vagy márványos.

 

A gyümölcshús fehér, sárga, citromsárga, sötétebb sárga, világos rózsaszínű, rózsaszínű, piros vagy vérvörös. (A fehérek és a sárgák többnyire takarmánydinnyék.)
A belső, ehető rész a placentából fejlődik — eltérően a sárgadinnyétől, amelyé a perikarpiumból.
A 0,5–2,0 cm-es magok elszórtan helyezkednek el a perikarpiumban; leggyakrabban fehérek, krémszínűek, barnásak, szürkék vagy feketék. Egy-egy dinnyében 300–600 magot találhatunk; ezek 6–8 évig csírázóképesek. Ezermag tömege: 20–150 g.
A gyümölcshúsban sok a cukor. Ásványi anyagtartalma csekély; leginkább kálium, nátrium, kalcium, vas és foszfor van benne. Táplálkozási értéke könnyű emészthetőségében, a gyomor- és bélműködést serkentő és vízhajtó hatásában rejlik. Nyersrosttartalma segíti a vastagbél működését, javítja a közérzetet.

 

Felhasználása
Főleg íze és cukortartalma miatt termesztik; viszonylag kevés benne a C-vitamin. Víztartalma 90-95 %, a fogyasztásával a szervezetbe jutó víz előnyösen befolyásolja a veseműködést. Vizelethajtó tulajdonsága miatt régebben gyógynövényként is emlegették.

Az éghajlat hatásai
Magyarország egész területén megfelelő az éghajlati és talajadottságok a termesztés feltételeinek. Az időjárás elemei közül a fény ugyan elegendő a növény számára, de az elégtelen hőmérséklet veszélyezteti a csírázás és a kelés folyamatát. Kelés után a magas hőmérséklet a szik alatti szár megnyúlásával jár. Később, a hajtásnövekedés, majd a virágzás idején, a növényen jól észlelhető a számára kedvező vagy kedvezőtlen hőmérséklet hatása.
A sok csapadék és az alacsony hőmérséklet késlelteti az érést, ilyenkor a termés héja megvastagszik, színe tompul, íze kevésbé élvezhető. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a dinnyét nem szabad öntözni. Az elégtelen vízellátás szintén terméscsökkentő és minőségrontó tényező.

A talajigénye
A talajtípusigényét tekintve a dinnye is a legjobb minőségű, tápanyaggal jól ellátott talajban terem a legjobban. A magyarországi gyakorlatmegítélése e vonatkozásban is eltérő. A dinnye zömét – sokszor rossz minőségű, szerkezet nélküli – homoktalajokon termesztik, elsősorban a koraiság fokozása végett. A lazább homoktalajoknak a kötött talajokéhoz viszonyított koraiságnövelő hatása közismert. A technológia más elemeinek igénybevételével viszont a kötött talajon termesztett dinnye élvez elsőbbséget (például Medgyesegyháza, Vajszló, Sellye stb.)

A termőterület kiválasztása
A görögdinnye termőterületének kijelölésekor is a gyorsan melegedő, szélvédett területeket válasszuk. 4–5 évig ne kerüljön kobakos növény után. Ajánlatos meggyőződni arról is, hogy a dinnyének szánt területen az előző növény termesztéséből nem halmozódott-e fel valamilyen káros hatású gyomirtó szer vagy egyéb kémiai anyag.
A görögdinnye a kombinált szántóföldi vetésforgó növénye. Búza vagy hüvelyes növények után fejlődik legjobban. A gabonaféléktől, repülőgépes növényvédelmet feltételezve, térben távolabb, az uralkodó széliránnyal ellenkező irányban helyezzük el, különben a hormonbázisú szerek használatakor sok-sok nehézség adódik.

Magyarországon termesztett fajtái
Évszázadokkal ezelőtt kialakult a sajátos magyar igény a kiváló minőségű, vékony héjú, vérvörös hússzínű, apró magvú fajták iránt. Sokat vitatott kérdés a termés nagysága. Korábban a nagy termésű fajták (Hevesi, Csányi, Marsowszky stb.) voltak divatosak. Az 1960-as évektől a kisebb terméseket fejlesztő fajtatípusok kerültek előtérbe (Szigetcsépi 51 F1, Hevesi FUTO F1 stb.) A jelenleg termesztésben lévő fajták választéka általában megfelel a különböző termesztéstechnológiai változatok diktálta igényeknek. Hiányoznak az egészen kis testű (1–2 kg/db), hajtatható fajták.

Jegyzetek
Balázs Sándor: Zöldségtermesztők kézikönyve a tankonyvtar.hu-n
The origin of watermelons. The Economist, 2021. június 3. (Hozzáférés: 2021. június 7.)

További információk
Görögdinnye (magyar nyelven). [2005. február 22-i dátummal az [ eredetiből] archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 18.)
Termesztéstechnológia
Így biztosan nem gurul a görögdinnye
A dinnyeválasztás fortélyai
https://web.archive.org/web/20070927023907/http://www.gourmandnet.hu/konyha/site.php?tpl=product&id=92
Gyógynövények

wikipedia

Dinnyeleves
Hozzávalók:
1 db sárgadinnye, 2 dl tejszín, 50 g méz, 2 dl muskotályos bor, 10 g friss gyömbér, 100 g tejszínhab, 20 g pirított mandula, mentalevél

Elkészítése:
A sárgadinnye felét 1/2 x 1/2 cm-es kockákra vágjuk. A többi dinnyét turmixoljuk le.
A tejszínt, a mézet, a muskotályos bort nagyon finomra vágott friss gyömbért jól összekeverjük.
Hozzáadjuk a leturmixolt dinnyét. Ha nem elég pikáns, kis porcukorral, citromlével tegyük ízletessé.
Óvatosan belekeverjük az apró kocka dinnye darabkákat, ez lesz a leves betétje.
Nagyon jól lehűtjük.
Hideg csészében tálaljuk. Tejszínhab rozettát teszünk rá, pirított mandulával megszórjuk, és menta levéllel díszítjük.
Lehet még ezt az élményt fokozni? Igen!
Egy gombóc fagylaltot tegyünk tálaláskor a levesbe. Mindezt dinnyekehelyben, jégágyon tálaljuk.
Nos?
Ugye hogy fenséges?

Dinnyeleves háziasszony módra
Elkészítése:
10 dkg csirkemellfilét serpenyőben átsütünk, és vékony csíkokra vágjuk.
Félliternyi forró zöldséglevesben összeturmixolunk 10 dkg sárgadinnyét, hozzáadjuk a csirkehúst, a 15 dkg kockára vágott sárgadinnyét, és 2 evőkanál tejszínt.
Felforraljuk, ízesítjük, megszórjuk aprított petrezselyemzöldjével.

Fokhagymaleves sárgadinnyével
Hozzávalók:
1 kicsi, jó érett sárgadinnye, 6 dl száraz fehérbor, 1 szelet meghámozott fehér kenyér, 2 evőkanál darált fehér (hámozott) mandula, 3 evőkanál olívaolaj, 2 gerezd egészen friss, még zöld fokhagyma, késhegynyi só és őrölt fehér bors

Elkészítése:
A sárgadinnyét félbevágom, kimagozom, és az egyik darabot apró kockákra vágva, a hűtőszekrénybe teszem.
A másik felét nagyobb darabokra aprítom, és turmixgép poharába rakom.
Hozzáteszem a darált mandulát, a szétmorzsolt kenyeret, az olajat és a zúzott fokhagymát, ezután pedig sóval, borssal fűszerezem. 2 dl bort ráöntök, és pépesre töröm. A megmaradt bort is hozzáöntve, addig keverem, amíg egynemű leves lesz belőle. Tálaláskor néhány darabka jégbe hűtött dinnyekockát valamint egy-egy jégkockát az előhűtött leveses csészékbe osztok, és a levet ráöntöm.

Hideg görögdinnyeleves
Elkészítése:
A görögdinnyét kimagozzuk, kis kockákra vágjuk, és turmix edénybe helyezzük.
Egyéni ízlés szerint hozzáadunk vörös bort, porcukrot és citromlevet. Ezután pépesítjük, és 2-3 órára hűtőbe tesszük.
A csésze aljában dinnyegolyókkal tálaljuk.

FOLYTATÁSA KÖVETKEZIK
Forrás:
LEVESEK LEXIKONJA - DINNYÉS RECEPTEK
Szerző:
 
Szerkesztette és Illusztrálta