Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


GYÜMÖLCSLEXIKON - DINNYÉS RECEPTEK 1.

2019.07.04

GYÜMÖLCSLEXIKON

A görögdinnye (Citrullus lanatus) a tökfélék (Cucurbitaceae) családjába tartozó, Afrika déli részéről származó növényfaj, illetve annak termésének a neve.
Sokan édes íze miatt gyümölcsnek tartják, de termesztéstechnikailag zöldségnek számít.

Története
David Livingstone, a híres Afrika-kutató, úgy írja le a görögdinnyét, hogy a Kalahári sivatagban rengeteg található belőle, úgy gondolják, hogy innen származik, és itt szabadon nő. Nem ismert, hol termesztették először, de a legkorábbi feljegyzett görögdinnyeszüret nagyjából 5000 évvel ezelőtt a dinasztikus Egyiptomban történt, hieroglifával is megörökítették.
A növényt gyakran helyezték fáraók sírkamrájába élelemként a túlvilágra.
A 10. században már termesztették Kínában, mely a világ legjelentősebb görögdinnye termesztője ma is.
A 13. században mór hódítók hozták be Európába.

Tulajdonságai

Szeletelt dinnyék

Formája gömbölyű vagy hosszúkás, héjának színe sötétzöld vagy világos zöld csíkos, húsának színe piros vagy sárga.
Elsősorban kitűnő íze és cukortartalma miatt kedveljük, mert a benne lévő vitaminok nem jelentősek.
Víztartalma 90-95%, így fogyasztásával a szervezetbe jutó víz a veseműködést előnyösen befolyásolja.
Régebben vizelethajtó tulajdonsága miatt gyógynövényként is emlegették.

Jellemzése
Jelentős mennyiségű cukrot tartalmaz.
A kémiai elemek közül elsősorban kálium, nátrium, kalcium, vas és foszfor található benne.
Táplálkozási értéke a könnyű emészthetőségében, a gyomor- és bélműködést serkentő, valamint vízhajtó hatásában rejlik.
Ugyanakkor nem elhanyagolható a benne lévő víztartalom sem.

Tápanyagtartalom 100 g-ban

Napjainkban a biológiailag tiszta víz egyre fontosabb az emberi szervezet számára.
Fontos a dinnyék nyersrosttartalma is, mely elősegíti a vastagbél működését, javítja az emberek közérzetét.
Erős, fejlett főgyökere, a sárgadinnyéénél erőteljesebb és mélyebbre hatoló gyökérzetének nagy része a talaj felső 20–25 cm-es rétegében helyezkedik el.
Hajtásrendszere a növekedési típustól függően változó. Megkülönböztetünk hosszú, közepes és rövid hajtásokat fejlesztő csoportokat. A hajtást 1 m-ig rövidnek, 1,1–1,5 m között közepesnek, 1,6–2,0 m-ig nagynak, 2,1 m felett igen nagynak mondjuk. Egy-egy növényen 3–7 db hajtás is kifejlődhet.
A szár lehet ritkán és sűrűn szőrözött.
Az étkezési fajták hajtáscsúcsa kevésbé, a takarmánydinnyéké erősen szőrözött. Erről is megkülönböztethetőek.
A kacsok lehetnek elágazás nélküliek, vagy 2–3 irányban elágazódóak.
A levelek 5–10 cm-es levélnyélen ülnek. A levéllemez gyengén vagy erősebben szeldelt, többszörösen tagolt. A levél (a legnagyobb átmérőnél mérve) 12 cm-ig kicsi, 13–18 cm-ig közepes, 19 cm-től nagy. Színe zöld, sötétzöld, ezüstös zöld. A lemez felületét viaszréteg borítja.
A virágok kicsik, zöldessárgák.
A három virágtípus: hím, hímnős, nő itt is megtalálható.
A termesztett fajták zöme monoikus, andromonoikus virágzáshabitusú.
A termős virágok zöme idegenmegtermékenyülő. A termékenyítést méhek és rovarok végzik.
A termés alakja igen változatos, a gömbtől, a megnyúlt gömbtől a megnyúlt hengeres formáig változik.
Egy-egy termés tömege 2–15 kg.
A héj színe fehéres, világoszöld, közép zöld, kékeszöld, feketés zöld lehet. Felülete sima vagy enyhén barázdált, rajzolata lehet csíkozott, márványozott.
A héja 1–2 cm vastag. A hús színe fehér, sárga, citromsárga, sötétebb sárga, világos rózsaszínű, rózsaszínű, piros, vérvörös. (A fehér és a sárga színűek elsősorban takarmánydinnyék.)
A belső húsos ehető rész a placentából fejlődik, eltérően a sárgadinnyétől, melynek a perikarpium alkotja a terméshúsát.
A magok a perikarpiumban elszórtan helyezkednek el. A mag mérete 0,5–2,0 cm között változik.
Színe fehér, krémszínű, barnás, szürke, fekete stb. lehet.
Egy-egy növényben 300–600 db mag található.
Csírázóképességét 6–8 évig megtartja.
Ezermagtömege: 20–150 g.

Az éghajlat hatásai
Magyarország egész területén megfelelő az éghajlati és talajadottságok a termesztés feltételeinek. Az időjárás elemei közül a fény ugyan elegendő a növény számára, de az elégtelen hőmérséklet veszélyezteti a csírázás és a kelés folyamatát. Kelés után a magas hőmérséklet a szik alatti szár megnyúlásával jár. Később, a hajtásnövekedés, majd a virágzás idején, a növényen jól észlelhető a számára kedvező vagy kedvezőtlen hőmérséklet hatása.
A sok csapadék és az alacsony hőmérséklet késlelteti az érést, ilyenkor a termés héja megvastagszik, színe tompul, íze kevésbé élvezhető. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a dinnyét nem szabad öntözni. Az elégtelen vízellátás szintén terméscsökkentő és minőségrontó tényező.

A talajigénye
A talajtípus igényét tekintve a dinnye is a legjobb minőségű, tápanyaggal jól ellátott talajban terem a legjobban. Sajnos hazai gyakorlatunk megítélése e vonatkozásban is eltérő. A dinnye zömét – sokszor rossz minőségű, szerkezet nélküli – homoktalajokon termesztik, elsősorban a koraiság fokozása végett. A lazább homoktalajoknak a kötött talajokéhoz viszonyított koraiságnövelő hatása közismert. A technológia más elemeinek igénybevételével viszont a kötött talajon termesztett dinnye élvez elsőbbséget (például Medgyesegyháza, Vajszló, Sellye stb.)

A termőterület kiválasztása
A görögdinnye termőterületének kijelölésekor is a gyorsan melegedő, szélvédett területeket válasszuk. 4–5 évig ne kerüljön kobakos növény után. Ajánlatos meggyőződni arról is, hogy a dinnyének szánt területen az előző növény termesztéséből nem halmozódott-e fel valamilyen káros hatású gyomirtó szer vagy egyéb kémiai anyag.
A görögdinnye a kombinált szántóföldi vetésforgó növénye. Búza vagy hüvelyes növények után fejlődik legjobban. A gabonaféléktől, repülőgépes növényvédelmet feltételezve, térben távolabb, az uralkodó széliránnyal ellenkező irányban helyezzük el, különben a hormonbázisú szerek használatakor sok-sok nehézség adódik.

Magyarországon termesztett fajtái
Évszázadokkal ezelőtt kialakult a sajátos magyar igény a kiváló minőségű, vékony héjú, vérvörös hússzínű, apró magvú fajták iránt. Sokat vitatott kérdés a termés nagysága. Korábban a nagy termésű fajták -Hevesi, Csányi, Marsowszky stb voltak divatosak.
Az 1960-as évektől a kisebb terméseket fejlesztő fajtatípusok kerültek előtérbe - Szigetcsépi 51 F1, Hevesi FUTO F1 stb.
A jelenleg termesztésben lévő fajták választéka általában megfelel a különböző termesztéstechnológiai változatok diktálta igényeknek.
Hiányoznak az egészen kis testű (1–2 kg/db), hajtatható fajták.

Jegyzetek
- Balázs Sándor: Zöldségtermesztők kézikönyve a tankonyvtar.hu-n

Források - további információk
- Görögdinnye (magyar nyelven). [2005. február 22-i dátummal az [ eredetiből] archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 18.)
- Termesztéstechnológia
- Így biztosan nem gurul a görögdinnye
- A dinnyeválasztás fortélyai
- http://www.gourmandnet.hu/konyha/site.php?tpl=product&id=92[halott link]
- Gyógynövények
- Nemzetközi katalógusok
- GND: 4189227-6

Kategória:
- Növényfajok
- Tökfélék
- Zöldségek

Sárgadinnye sonkával 1.
Hozzávalók 4 személyre:
1-1.5 kg sárgadinnye, 15 dkg füstölt házi sonka, 5-6 dkg tejszínes torma, 0,5-1 dl vodka, 1 kisebb fej saláta, fehér bors. Elkészítése:
A sárgadinnyét kimagozzuk, meghámozzuk, majd másfél-két centis kockákra vágjuk. Tálba téve kevés fehér borssal meghintjük, meglocsoljuk a vodkával, és 10-15 percig állni hagyjuk. Kehelypoharakat kibélelünk egy-egy zsenge salátalevéllel, beletesszük a sárgadinnyét, papírvékonyra szeletelt és metéltre vágott sonkával terítjük be, tetejére kevés vodkával ízesített tejszínes torma kerül. Tálalás előtt kis időre még tegyük a hűtőbe.
Legalkalmasabb a Pármai sonka, a dalmát sonka, a jól pácolt hazai házi sonka, de amivel biztosan nagyon finom lesz, az a mostanában Cotto néven forgalmazott sonka.
Van ennek a különleges ízpárosításnak alkoholmentes és nagyon egyszerű változata is, amikor a sárgadinnyét kisebb hasábokra vágjuk és vékonyan szeletelt nyers, füstölt sonkába göngyölve tálaljuk.

Sárgadinnye sonkával 2,
Elkészítése:
Meghámozunk, vékony cikkekre vágunk egy kicsi, zamatos sárgadinnyét, és mindegyik darabot nagyon vékonyra vágott nyers sonkaszeletbe göngyöljük. Úgy lehet legjobban szeletelni a sonkát, ha előtte 1-2 órára a hűtőszekrénybe rakjuk, és egész vékonyra állított kenyérvágó géppel, vagy elektromos késsel vágjuk fel.
Jégbe hűtve tálaljuk.
Ha gyufadoboznyi darabokra vágjuk a dinnyét, természetesen kisebb sonkaszeletekbe göngyöljük, és fogpiszkálóval átszúrva, borkorcsolyaként is tálalhatjuk ezt az Olaszországból származó zamatos nyári eledelt.

Forrás:
GYÜMÖLCSLEXIKON - DINNYÉS RECEPTEK
Szerző:
Szerkesztette és Illusztrálta
 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.