Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A Dukay trilógia és a Halálos tavasz

2016.03.27

HÍRESSÉGEK, ESEMÉNYEK

Zilahy Lajos (Nagyszalonta, 1891. március 27. – Újvidék, 1974. december 1.) magyar író, publicista, az MTA tagja.

Életpályája
Apja közjegyző volt, anyja pedig egy dunántúli földbirtokos családból származott. Jogi doktorátust szerzett a budapesti egyetemen. Tanulmányai mellett egy ügyvédnél segédkezett Nagyszalontán.
1914-ben kitört az első világháború. Ekkor bevonult katonának, azonban Lembergnél súlyosan megsebesült. Emiatt 1916-ban leszerelték. Ezt követően újságíróként dolgozott a Magyar Figyelőnél és a Déli Hírlapnál.
1916-ban Versek címen megjelenik az első önálló kötete. A Tanácsköztársaság kitörésekor Bécsbe költözött és 1919 végéig ott is maradt. Ez idő alatt egy ellenforradalmi lap kiadásán fáradozott.

Miután visszatért Magyarországra, színműveit Az ökör és más komédiák címmel adatja ki 1920-ban Budapesten. 1922-ben megjelent első regénye Halálos tavasz címen, amely hatalmas sikert aratott. Ezt követően több színművel jelentkezett. 1923-ban a Nemzeti Színházban bemutatásra került A hazajáró lélek című darabja. 1924-ben pedig a Süt a nap című műve kerül a Nemzeti Színház műsorára. Ez utóbbival elnyerte az MTA Vojnits-díját. 1925-ben Kisfaludy Társaság tagja lett.
1927-től több újság (Budapesti Hírlap, Est-lapok, Magyarország) szerkesztőségénél is dolgozott. 1930-től újabb kitüntetés következik, a Corvin-koszorú. Felesége Bárczy Piroska lett.
Az 1930-as években számos művét megfilmesítették. Zilahy ekkoriban Pegazus néven saját filmvállalatot alapított. A Horthy-rendszer politikáját támogatta, bár az ez ellen lázadó írókkal és értelmiségiekkel is kapcsolatban állt. 1935 áprilisában találkozót szervezett, amelyen megpróbálta közelíteni a népi írókat Gömbös Gyula irányvonalához. Május elején ennek érdekében létrehozták az Új Szellemi Front nevű tömörülést, azonban ez a törekvés a kezdeményezés szintjén maradt.

A második világháború kitörése után szembefordult a fennálló rendszerrel. 1940–től 1944-ig szerkesztő az angolszász orientiációjú Híd című hetilapnál.

Ebben az időben alapítványt hozott létre tehetséges fiatalok számára.

Zilahy Lajos hamvai a budapesti Kerepesi temetőben. Kerepesi temető: A. B. 263-264.

Az 1944-es német megszálláskor a Fatornyok című darabját betiltották, mivel az erősen náciellenes volt.
1945-től közéleti aktivitása megnőtt.
A Magyar–Szovjet Művelődési Társaság első elnöke, illetve az Irodalom és Tudomány című folyóirat főszerkesztője lett. 1948-ban az Egyesült Államokba emigrált.

Művei tiszteletdíjából élt, és a jobboldali emigráns szervezetekkel nem akart kapcsolatot tartani.

Az 1950-es évektől kezdve élete végéig Újvidéken, a hajdani Jugoszláviában rendszerint a Hotel Parkban szállt meg, ahová gyakran ellátogatott.

1971-ben Budapesten járt, foglalkoztatta ugyan a hazatelepedés gondolata, de arra is gondolt, hogy a magyarkanizsai Liget-soron vesz magának házat (Vicei Károly: ÚTITÁRSAM, ZILAHY, Magyar Szó, Újvidék, 2010.)
 

Súlyos csapásként élte meg a Halálos tavasz jugoszláv-spanyol-amerikai filmváltozatának kudarcát (1972).
Végleges hazatelepülését azonban halála megakadályozta; az Újvidék melletti kamanci tüdőszanatóriumban hunyt el.
Végrendeletének megfelelően Budapesten temették el.

Zilahy Lajos

Munkássága
Az 1916-ban megjelent verseskötete nagyrészt háborúról szóló költeményeket tartalmazott. Az 1920-as Az ökör és más komédiák című kiadásban egyfelvonásos darabok találhatóak. Az 1922-ben kiadott Halálos tavasz című regénye rendkívül sikeres volt, mivel romantikus érzelmességével sikerült megragadnia a közönséget.

Süt a nap című színművét az első világháború utáni falusi életéből merítette. Ezzel sikerült elnyernie az MTA Vojnits-díját. 1925-ben beválasztják a Kisfaludy Társaságba. A középosztályt Két fogoly című, 1926-ban Budapesten megjelent regényével nyeri meg. 1930-ban megkapja a Corvin-koszorút.
Az 30-as évek elhozták a magyar filmgyártás fénykorát. Zilahy ebben az időben forgatókönyvíróként és később rendezőként is tevékenykedett. Több művét is megfilmesítették.

Az egyik legnagyobb sikert az 1939-ben készült Halálos tavasz jelentette, amelyben a felejthetetlen Jávor Pál és korának szexszimbóluma Karády Katalin játszott.

Olyan filmeknél működött közre, melyekben olyan nagyszerű színészek játszottak, mint Bilicsi Tivadar, Somlay Artúr, Csortos Gyula, Kiss Manyi, Páger Antal, Gózon Gyula, hogy csak a legnagyobb neveket említsük. Említésre méltó még az 1943-as Fatornyok című darabja, amely teljes szembefordulás a náci rendszerrel szemben.

Az Irodalom és Tudomány című folyóiratban kezdte el folytatásokban közölni Ararát című regényét. Később – már emigrációban – tovább szőtte a történet szálait, megírva az előzményeket és a folytatást is. Így született A Dukay család trilógia, a magyar arisztokrácia közel másfél száz esztendőt átfogó társadalomrajza. A regényben, mely a bécsi kongresszus megnyitásakor (1814) kezdődik és a huszadik század negyvenes éveinek végén ér véget, több kor és több nemzedék története szövődik egymásba rendkívül fordulatosan és olvasmányosan.

Realizmus és romantika keveredik a nagy regényben, gyakran lírai, máskor humoros jelenetekkel ötvöződve. A trilógia a hetvenes években Újvidéken jelent meg, magyar nyelvű könyv esetében példátlanul magas: 272 000 példányban, ebből átkerült hazánkba 40 000 példány, de a cenzúra nem engedte a regényt a maga teljességében forgalomba hozni Magyarországon.
A teljes, cenzúrázatlan szöveg először 2006-ban jelent meg Magyarországon 1416 oldalon.

 

Művei
- Zilahy Lajos versei 1914-1916 Beöthy Zsolt előszavával (1916);
- Az ökör és más komédiák (1920);
- Halálos tavasz (1922);
- Szépapám szerelme (1922);
- A jégcsap (1923);
- Hazajáró lélek (1923);
- Az ezüstszárnyú szélmalom (1924);
- Süt a nap (1924);
- Csillagok (1925);
- Zenebohócok (1925);
- Két fogoly (1926);
- A világbajnok (1927);
- Valamit visz a víz (1928);
- A fehér szarvas (1929);
- Versek (1929);
- Leona (1930?);
- Úrilány (1932?);
- A lélek kialszik (1932);
- A tésasszony (1932);
- Tűzmadár (1932);
- Fehér hajó (1932?);
- A tizenkettedik óra (1933);
- Az utolsó szerep (1935);
- A fegyverek visszanéznek (1936);
- Szűz és gödölye (1937);
- Gyümölcs a fán (1938);
- Kisebb elbeszélések (1939);
- A földönfutó város (1939);
- Csöndes élet (1941);
- Szépanyám (1943);
- Fatornyok (1943);
- Ararát (1947);
- A Dukay család (1967–68).

Lásd még
- Magyar akadémikusok listája

Források
- A Petőfi Irodalmi Múzeum honlapja
- Magyar életrajzi lexikon
- Bibliográfia a Petőfi Irodalmi Múzeum honlapján
- Ténykedése forgatókönyvíróként
- Nemzetközi katalógusok
- WorldCat VIAF: 17261637 LCCN: n83147255 ISNI: 0000 0001 1021 8124 GND: 101207433 SUDOC: 030100178 BNF: cb121583890
- 20–21. századi magyar irodalom
- Folyóiratok
- Nyugat
- Erdélyi Helikon
- Kelet Népe
- Pásztortűz
- Nappali ház

Újkor
- Abody Béla Ady Endre Ágh István Aszlányi Károly Áprily Lajos Babits Mihály Balázs Béla Balázs József Bari Károly Bálint Ágnes Bánffy Miklós Benedek Elek Bella István Berda József Berde Mária Bertha Bulcsu Bertók László Bodor Ádám Buda Ferenc Cholnoky Viktor Csáth Géza Csathó Kálmán Csoóri Sándor Csorba Győző Csukás István Dallos Sándor Darvas József Darvasi László Dékány András Déry Tibor Devecseri Gábor Dobos László Dsida Jenő Eörsi István Erdélyi József Erdős Renée Esterházy Péter Faludy György Fehér Klára Fejes Endre Fekete István Fenyő Miksa Féja Géza Fodor András Fodor Sándor Fonyódi Tibor Földes Jolán Füst Milán Galgóczi Erzsébet Garai Gábor Gelléri Andor Endre Gellért Oszkár Gergely Ágnes Géher István Gérecz Attila Gion Nándor Görgey Gábor Grecsó Krisztián Gulácsy Irén Gyóni Géza Gyurkó László Gyurkovics Tibor Hajnal Anna Hajnóczy Péter Hamvas Béla Határ Győző Hegedüs Géza Heltai Jenő Herczeg Ferenc Hernádi Gyula Hervay Gizella Hubay Miklós Hunyady Sándor Ignácz Rózsa Illés Béla Illés Endre Illyés Gyula Janikovszky Éva Jankovich Ferenc Jékely Zoltán Jókai Anna József Attila Juhász Ferenc Juhász Gyula Kaffka Margit Kálnoky László Kányádi Sándor Karácsony Benő Kardos G. György Karinthy Ferenc Karinthy Frigyes Kassák Lajos Károlyi Amy Kertész Ákos Kertész Imre Képes Géza Kerényi Grácia Kodolányi János Kolozsvári Grandpierre Emil Komáromi János Konrád György Kormos István Kornis Mihály Kosztolányi Dezső Kovács András Ferenc Kós Károly Krasznahorkai László Krúdy Gyula Kuczka Péter Ladányi Mihály Lakatos István Lakatos Menyhért Lászlóffy Aladár Lator László Lázár Ervin Leleszy Béla Lengyel Balázs Lengyel József Lengyel Menyhért Lengyel Péter Lesznai Anna Lőrincz L. László Makkai Sándor Markovits Rodion Marsall László Mándy Iván Márai Sándor Mécs László Méray Tibor Mészöly Miklós Moldova György Molnár Ferenc Móra Ferenc Móricz Virág Móricz Zsigmond Müller Péter Nádas Péter Nagy Gáspár Nagy Imre Nagy Lajos Nagy László Nádasdy Ádám Nemes Nagy Ágnes Németh László Nógrádi Gábor Nyirő József Oravecz Imre Orbán Ottó Ottlik Géza Örkény István Örsi Ferenc Palotai Boris Pap Károly Passuth László Parti Nagy Lajos Pályi András Páskándi Géza Petri György Pilinszky János Polcz Alaine Rába György Radnóti Miklós Rákos Sándor Rákosi Viktor Rakovszky Zsuzsa Rejtő Jenő Remenyik Zsigmond Reményik Sándor Rideg Sándor Romhányi József Rónay György Sánta Ferenc Sinka István Sík Sándor Somlyó György Sőtér István Spiró György Sütő András Szabó Dezső Szabó Lőrinc Szabó Magda Szabó Pál Szakonyi Károly Szathmári Sándor Szálinger Balázs Szántó Piroska Szélesi Sándor Szentkuthy Miklós Szép Ernő Szepes Mária Szerb Antal Szilágyi Domokos Szilágyi István Szomory Dezső Takács Zsuzsa Takáts Gyula Tamási Áron Tandori Dezső Tatay Sándor Temesi Ferenc Tersánszky Józsi Jenő Tolnai Ottó Tormay Cécile Tóth Árpád Tömörkény István Török Sándor Török Sophie Utassy József Vas István Vaszary Gábor Vavyan Fable Váci Mihály Vámos Miklós Várady Szabolcs Várnai Zseni Veres Péter Vészi Endre Vörös István Wass Albert Weöres Sándor Závada Pál Zelk Zoltán Zilahy Lajos Zsigmond Ede Zsoldos Péter Zsolt Béla
- irodalom Irodalomportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

Kategória:
- Magyar írók
- Magyar újságírók
- MTA-tagok
- Corvin-koszorúsok
- Emigráns magyarok
- Nagyszalontaiak
- 1891-ben született személyek
- 1974-ben elhunyt személyek

 

wikipédia
 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.