Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A magyar könyvkiadásért

2016.02.04

HÍRESSÉGEK, ESEMÉNYEK

Püski Sándor (Békés, 1911. február 4. – Budapest, 2009. augusztus 2.) magyar könyvkiadó.

Életpályája
Földműves család gyermekeként született Békésen.
1929-ben érettségizett a helyi gimnáziumban.
1930-ban iratkozott be a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem jogi karára, ahol 1935-ben avatták jogi doktorrá.
Még ugyanezen évben házasságot kötött a vele egy évben született Zoltán Ilonával, aki 2006-ban bekövetkezett haláláig a családi életben és a könyvkiadásban életre szóló társa, s férje mellett a magyar könyv nagyasszonya lett.
1938-ban nyitotta meg könyvesboltját, egy évvel később, 1939-ben alapította meg a Magyar Élet Könyvkiadót. A kiadó főként a népi írók műveit jelentette meg, de nem riadt vissza elsőkötetes szerzők alkotásainak a megjelentetésétől sem. A líra, a próza és a dráma műfajában is időt álló műveket adott ki, elég csak a Solymosi Eszter vére című költeményéről később hírhedtté vált Erdélyi József, Gulyás Pál, Sinka István, Szabó Pál, Takáts Gyula és Tersánszky Józsi Jenő nevét megemlítenünk. Szám szerint is jóval több a forrásértékű tudományos, fontos ismeretterjesztő és a radikális politikai mondanivalót hordozó könyv a Magyar Élet-kiadványok összességében.
László Gyula ősmagyarság-kutatási alapműve, Kodolányi János, Németh László, Szabó Dezső és Veres Péter tanulmánygyűjteménye is fémjelzi kiadói programját.
1941-ben, a harmadik, faji zsidótörvény életbe lépése után megjelentette Bary József, a tiszaeszlári per vizsgálóbírójának emlékiratait, amelyek szerint a vérvád megalapozott volt.
1942-ben újra, 1944-ben pedig kétszer - másodszorra a magyar zsidók deportálásának megindítása után – újra kiadta a memoárt.
A Soli Deo Gloria (SDG) református ifjúsági egyesület balatonszárszói telepén 1943-ban rendezte meg az SDG-vel együtt a Magyar Élet-tábort.
Az augusztus 23. és augusztus 29. között tartott szárszói találkozó a háborús idők egyik legjelentősebb politikai eseménye volt, amely egyben programadó tanácskozás volt a világháború utáni teendőkről.
A kiadói munka mellett 1944-ben az ellenállást is szervezte.
Püski Sándor az 1943-as Szárszói Magyar Élet Konferencia 50. évfordulójának tiszteletére jubileumi találkozót szervezett.
A találkozón jelen voltak:
- Püski Sándor, Csurka István, Bíró Zoltán, Pozsgai Imre, Fekete Gyula, Szűrös Mátyás, Kiss Gy. Csaba, Jobbágyi Gábor, Surján László, Tábori László, Bégány Attila, Elekes Andor, Füzessy Tibor.

Szárszó 1993 Konferencia

A kiadót 1950-ben államosították, Püski Sándort pedig 1962-ben hamis vádakkal bebörtönözték, egy év után szabadult.
1966-ban Erdei Ferenc, a Hazafias Népfront akkori főtitkárának közbenjárására kapott útlevelet. A házaspár 1970-ben az Egyesült Államokba emigrált. Kitelepülésük után nagyon nehezen indult meg a munka, kezdetleges körülmények között, a lakásukról terjesztettek. Később előadókörutakat szerveztek Magyarországról meghívott művészekkel.
1974-ben vásárolta meg New York magyar negyedében, a 2. sugárúton az igen elhanyagolt állapotban lévő Corvin nevű kis könyvesboltot. 1975-ben hozták létre a Püski Kiadót, gondozásában az egykori Magyar Élet szerzőgárdáján kívül az akkori Magyarországon politikai okokból közlési lehetőségekhez nem jutott szerzők munkáit adta közre.
A Püski-Corvin Magyar Könyvesház – amelyet 1984-ben cserélt át a 82. utcában egy nagyobbra – a Nyugaton élő magyarság szellemi központjává vált.

Püski Sándor sírja Budapesten.
Farkasréti temető 6/7-1-80

1989-ben tért vissza Budapestre, ahol feleségével a Krisztina körúton lévő könyvesháza a népi irodalom szellemi örököseinek gyűjtőhelyének számít.

Az alapító munkáját később fiai, Püski László és Püski István, valamint unokái Püski Atilla és Püski Csaba segítették. Könyvkiadói profiljuk a régi, a Magyar Élet Kiadó idején közreadott kiadványaikat ismét megjelentették, de újabb műveket is kibocsátanak.

Püski Sándor az Ünnepi Könyvhéten, 2007. május 31-én

2009. augusztus 13-án, református szertartás szerint temették el a budapesti Farkasréti temetőben.

Elismerései
- Bethlen Gábor-díj (1990)
- Petőfi Sándor Sajtószabadság-díj (1995)
- Magyar Örökség díj (1996)
- Bocskai István-díj (1996)
- Pro Urbe Budapest (1996)
- A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2001)
- I. kerület díszpolgára (2001)
- A Magyar Művészeti Akadémia Aranyérme (2002)
- Az Év Könyve-díj (2003)
- Magyar Művészetért díj (2004)
- Szent István-díj (2005)

Főbb művei
- Pótlás a Szárszó 1943. című könyvhöz (1984),
- Könyves sors, magyar sors (2002).

Hivatkozások
- Jump up ↑ Karsai László: Bary József vizsgálóbíró emlékiratainak sorsa
- Jump up ↑ TÁJÉKOZTATÓ A BETHLEN GÁBOR ALAPÍTVÁNYRÓL – Kitüntetéseink. Bethlen Gábor Alapítvány. (Hozzáférés: 2014. november 18.)

Források
- A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
- Püski Kiadó honlapja
- Békés város honlapja
- A nemzeti irodalom mentorának halálára – MNO
- A lehetetlen kísértése – NOL

Kategória:
- 1911-ben született személyek
- 2009-ben elhunyt személyek
- Magyar könyvkiadók
- Emigráns magyarok
- Nemzeti Parasztpárt-tagok
- Magyar Örökség díjasok
- Szent István-díjasok
- Magyar Művészetért díjasok

wikipédia
 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.