Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A tájképfestészet magyar kiválósága, amúgy Munkácsy mentora

2016.01.10

HÍRESSÉGEK, ESEMÉNYEK

Ligeti Antal(Nagykároly, 1823. január 10. – Budapest, 1890. január 5.) magyar festőművész, az idealisztikus irányú tájképfestészet egyik kiváló képviselője.

Életrajz
Szülői a kereskedői pályára szánták, de a művészet szeretete oly erős volt benne, hogy lemondott a biztos életpálya minden kényelméről és 1845-ben Itáliába utazott itthon szerzett tanulmányait folytatni és tökéletesíteni. Leutazott egész Nápolyig, hosszabb időt töltvén különösen Firenzében, ahol id. Markó Károly nagy befolyással volt ízlésének fejlesztésére. Markó hatása meg is látszott minden munkáján, mert Ligeti is azok közé a művészek közé tartozott, akik idealizálva, úgyszólván vasárnapi díszben szerették ábrázolni a természetet.

Ligeti 1848-ban tért vissza hazájába, ahol mindaddig arcképfestéssel volt kénytelen foglalkozni, míg Károlyi István gróf fölismerte szép tehetségét, pártfogása alá vette és a fóti kastélyban gond nélküli életet biztosított neki. Ugyancsak a Károlyi gróf költségén 1855-ben hosszabb utazást tett Keleten: bejárta Egyiptomot, Palesztinát, Libanont, Damaszkuszt, Ciprust, Rhodoszt, a görög szigeteket, Máltát, Szicíliát és végül negyedfélévi vándorlás után a legszebb vázlatok gazdag gyűjteményével tért vissza Fótra, pártfogójához.
Képeit, melyek a vázlatok után készültek, nagy tetszéssel fogadta a magyar közönség és Ligeti csakhamar olyan kedvező körülmények közé jutott, hogy lakását 1861-ban minden habozás nélkül áttehette Pestre, s teljes odaadással élhetett művészetének. Egész sorát festette meg a keleti nap mindent bearanyozó fényében ragyogó tájképeknek és ezt a modort alkalmazta - kevesebb szerencsével - azokon a festményein is, melyeket egyes magyar vidékekről készített.
Nevezetesebb tájképei:
- Taormina,
- Girgenti, a
- Cédrus-erdő,
- Sharai puszta,
- Bethlehem,
- Nazareth,
- Régi sírok a Libanon hegyén,
- Mar-Saba kolostor a Kidron völgyében,
- Budapest,
- Visegrád, a
- Fertő tava,
- Dévény vára.

Ligetit a Nemzeti Múzeumban 1868-ban a képtár őrévé nevezték ki.
Hátrahagyott kész képeit, vázlatait és tanulmányait a Képzőművészeti Társulat állította ki és ebben a kiállításban különös érdeklődést keltettek a festési modorával ellenkező naturalisztikus felfogásról tanuskodó kézi rajzok. Főleg romantikus hangvételű tájképei híresek. Ezeken gyakran keleti utazásai elevenednek meg. Támogatta a fiatal Munkácsy Mihály és Mészöly Géza fejlődését.
Fő művei részben a Magyar Tudományos Akadémia főépületében, részben a Magyar Nemzeti Galériában láthatók.
Mellszobrát Zala György szobrászművész készítette el.
Sírjára Donáth Gyula mintázott szép emléket.

 

 

 

Ligeti Antal portréja a Vasárnapi Ujságban

 


Műveiből
- Libanon és Antilibanon. (1855–1860) Olaj, vászon, 32,2 x 65 cm. Püspöki gyűjtemény, Vác
- Görög templom. (Év n.) Olaj, vászon, 42 x 72 cm. Magántulajdon
- Visegrád. (1860) Olaj, vászon, 28 x 42 cm. Magántulajdon, Budapest
- Oázis a sivatagban. (1862) Olaj, vászon, 127 x 187,5 cm. Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
- Olasz táj. (1873) Olaj, vászon, 73 x 130 cm. Magántulajdon
- Mártonhegyi út. (1876) Olaj, vászon, 58,5 x 94 cm. Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
- Fiume látképe. (1882) Olaj, vászon, 65 x 95 cm. Magyar Külkereskedelmi Bank, Budapest
- Visegrád látképe a Salamon-toronnyal. (1882) Olaj, vászon, 26 x 37 cm. Magántulajdon
- Romantikus táj vízparton, alakokkal. (1886) Olaj, vászon, 96 x 144 cm. Magántulajdon
- Öreg fatörzs. (Év n.) Olaj, papír, 25 x 40 cm. Déri Múzeum, Debrecen

Galéria

Trencsén vára

 

 

 

 

Visegrád (1860)

 

 

 

 

Názáret (1862)

 

 

 

 

Buda és Pest látképe a Ferencváros felől (1866)

 

 

 

 

Görög templom

 

 

 

 

Palermo

 

 

 

 

Öreg fatörzs

 

 

 

 

Romantikus táj vízparton, alakokkal (1886)

 

 

 

 

Tengerparti város (1866)


Források 

 

 

 Ligeti Antal sírja Budapesten. Kerepesi temető: 34/2-1-41 Donáth Gyula alkotása.

 - Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969. 72. o.
- Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET. ISBN 963 85923 2 X (1893–1897, 1998.)

További információk
- Ligeti Antal (magyar nyelven). hung-art.hu. (Hozzáférés: 2013. január 7.)
- Ligeti Antal (magyar nyelven). kieselbach.hu. (Hozzáférés: 2013. január 7.)
- Ligeti Antal a képzőművészet Magyarországon honlapon
- Nemzetközi katalógusok
- WorldCat VIAF: 86302800 LCCN: nb2009009657 ISNI: 0000 0000 6709 3396 GND: 1019387351 ULAN: 500067422 RKD: 50020

Kategória:
- Magyar festők
- Romantikus festők
- Tájképfestők
- Nagykárolyiak
- 1823-ban született személyek
- 1890-ben elhunyt személyek
 

 

 

wikipédia

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.