Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Az első magyar kritikus, a magyar színjátszásért

2016.01.31

HÍRESSÉGEK, ESEMÉNYEK

Bajza József (Szűcsi, 1804. január 31. – Pest, 1858. március 3.) költő, színigazgató, kritikus, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság tagja.

Élete, munkássága
Bajza művelt kisnemesi családban született, 1804-ben.
Tanulmányait Gyöngyösön kezdte a ferences rendiek gimnáziumában, majd Pesten a piaristáknál 1818–22 között bölcsészetet, 1822–23-ban jogot hallgatott, ám már az egyetemen jobban izgatta az esztétika, filozófia, irodalom, mint a törvénykönyvek.
1824-ben végzett Pozsonyban. 1828-ban tett ügyvédi esküt.

Bajza, a költő
Az egyetemi évek alatt kötött életre szóló barátságot Toldy Ferenccel, aki felfedezte benne a tehetséges költőt, s beajánlotta Kisfaludy Károlyhoz, aki a magyar romantikát később megteremtő tehetséges fiatalokat gyűjtötte maga köré. 1831-ben elindította a Kritikai Lapok című folyóiratot, majd 1837-ben Vörösmarty Mihállyal és Toldy Ferenccel közösen az Athenaeumot, ahol már rendszeresen jelentkezik kritikáival.

Bajza József - Morelli Gusztáv metszete

Bár költőnek indult, maradandót kritikáival és tanulmányaival alkotott.

Bajza a kritikus, színigazgató

Bajza József, Barabás Miklós litográfiája 1830-ból

1823-tól egy évet töltött Pozsonyban, 1829-től pedig a Pesti Német Színházban ismerkedett a teátrumok világával, gyűjtötte színházi élményeit. Első programját, a színpadi romantika tárgyában, a Dramaturgiai és logikai leckék, magyar színházbírálók számára című tanulmányában tette közzé, 1836-ban.
1837–1838-ban a Pesti Magyar Színház igazgatójaként – mely a városban az első, az országban a negyedik magyar játéknyelvű színházként nyílt meg – kidolgozta a színház működési szabályzatát.
Az újonnan megnyílt színház műsorarányainak kérdéséről 1837-ben vita robbant ki, aminek következtében 1838-ban lemondott igazgatói pozíciójáról.
Bajza az Athenaeum folyóirat köré csoportosult liberálisokkal és a drámai színészekkel egyetemben attól tartott, hogy az Erkel Ferenc által erősen támogatott operadarabok túlsúlya a magyar dráma ügyére káros hatással lesz. Fontos megemlíteni, hogy Bajza és köre nem az operák ellen szállt harcba, hanem a magyar nyelv ügyét támogatták azáltal, hogy a magyar nyelvű drámákat szerették volna látni a színház repertoárjában, a zenés-táncos szórakoztató színdarabok helyett. Ennek a vitának lett a következménye az Athenaeum-per, mely során ellenfeleik (a Pesti Magyar Színház választmánya) megpróbálták negatív színben feltüntetni a folyóiratot, és annak szerkesztő triászát.
A kor másik nagy vitája, a német és a francia romantika képviselői közt zajlott; Bajza felismerve a francia romantika demokratikus szellemét, Victor Hugo népszerűsítésével küzdött a magyar romantika megteremtéséért.

Bajza József szobra Budapesten, a Nemzeti Színház aulájában

Bajza irodalmi- és színikritikáival, vitáival sokat tett a modern irodalmi élet viszonyainak tisztázásáért, illetve kritikáival a kemény, polemikus hangú bírálat megteremtőjévé vált. Mindemellett aktív színházi ember is, 1847–48-ban a Nemzeti Színház aligazgatója, korábban a teátrum drámabíráló bizottságának a tagja volt.

Bajza, a politikus
Bajza ugyanakkor politikus alkat is volt, Kossuth híve. Az 1840-es évek közepén visszavonult az irodalmi és színházi kérdések vitatásától, minden idejét a politikai publicisztikának szentelte. 1848-hoz közeledve Bajza egyre cselekvőbbé vált, főszerkesztője lett a Kossuth Hírlapja című forradalmi napilapnak. Hivatalt ugyan nem vállalt a szabadságharc idején, tollával azonban harcolt. A bukás után menekülnie, bujkálnia kellett, közvetlen életveszélyben volt Vörösmartyval együtt.
1851-ben Haynau bukását követően szabadon visszatérhetett ugyan Pestre, ám az évekig tartó üldöztetés megterhelte: elborult az elméje, s bár néha ugyan kitisztult, mégis 1858-ban bekövetkező haláláig jórészt már szellemi sötétségben élt.

Művei

Bajza József és feleségének sírja Budapesten. Kerepesi temető: 34/1-1-21. Kivitelező: Gerenday-cég

- Az epigramma teoriája, 1828
- A románköltésről, 1833
- Dramaturgiai és logikai leckék, magyar színházbírálók számára 1836
- Összegyűjtött munkái (I–VI) 1899–1901

 

Emlékezete
- Budapesten, a Nemzeti Színház aulájában áll mellszobra.
- Magyarországon több település is utcát, közteret nevezett el róla, így tett Békéscsaba, Budapest, Cibakháza, Gyula, Hódmezővásárhely, Jászszentlászló, Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas, Makó, Szeged, Tiszakécske, Tótkomlós és Vésztő vezetése is.


Szakirodalom
- A magyar irodalom története III. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1965
- Fenyő István: A centralisták. Egy liberális csoport a reformkori Magyarországon. Budapest, Argumentum Kiadó, 1997
- Bajza Kálmán: Az Athenaeum-per. Budapest, Argumentum Kiadó, 1997

További információk
- A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
. A magyar Wikiforrásban további forrásszövegek találhatóak
. Bajza József témában.
- Wikimedia Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Bajza József (költő) témájú kategóriát.
- Versei a Magyar Elektronikus Könyvtárban
- Összegyűjtött munkái a Magyar Elektronikus Könyvtárban
- Bajza József művei a Mercator Stúdió Elektronikus Könyvkiadónál
- A magyar irodalom arcképcsarnoka : Bajza József
- Nemzetközi katalógusok
- WorldCat VIAF: 19696899 LCCN: n2005030828 ISNI: 0000 0000 8362 0678 GND: 1055255575 SUDOC: 145863654
- 19. századi magyar irodalom
- irodalom
- Irodalomportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

Kategória:
- Magyar költők
- Magyar tudományos írók
- Magyar újságírók
- Színigazgatók
-.MTA-tagok
- Ellenzéki Párt-tagok - Gyöngyösiek - 1804-ben született személyek - 1858-ban elhunyt személyek

wikipédia
 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.