Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Egy igazi magyar sarmőr, a 20 századból

2018.08.14

HIRESSÉGEK, ESEMÉNYEK


Jávor Pál - eredeti nevén Jermann Pál Gusztáv - (Arad, 1902. január 31. – Budapest, 1959. augusztus 14.) minden idők egyik legismertebb és legkedveltebb magyar színésze, az első magyar férfi filmsztár.
Népszerűségét kezdetben jó megjelenésének, tucatfilmekben eljátszott erős karakterű figuráinak köszönhette.
Később ismerték fel drámai tehetségét, mély jellemábrázoló képességét, de ezért meg kellett küzdenie.


Élete
Jermann Pál 53 éves városi pénztáros és Spannenberger Katalin 17 éves cselédlány szerelemgyerekeként született Aradon, a rácvárosi (rácfertályi) Kis Molnár utca 11. szám alatti házban. Szülei csak az ő születése után házasodtak össze, ezért az anyakönyvbe Spannenberger Pál Gusztáv néven jegyezték be.
A háromgyerekessé növő család nehezen élt meg, sokszor költözködtek lakbérgondok miatt, amíg édesanyjuk a Kossuth (korábbi nevén Pesti, mai nevén Holló, románul Mărășești) utcában fűszer- és gyümölcsboltot nyitott. Édesanyja az Állami Főreálba íratta, de az iskola helyett szívesebben járt az Uránia és az Apolló mozikba.
Az első világháború alatt kiszökött a frontra és leveleket kézbesített a katonáknak.
Édesanyja kerestette és hónapok múlva a tábori csendőrök szállították haza.
1918-ban az Aradi Hírlap újságíró gyakornoka volt, de kiutasíttatta magát az újdonsült Romániából, mert Dániában akart letelepedni.

 

 

Budapesten - Emléktáblája a XII. kerület Kékgolyó utca 10. számú ház falán


A vasúti jegyét azonban Budapesten érvénytelenítették, így ottragadt, és beiratkozott a Színművészeti Akadémiára. De oklevelet már az Országos Színiegyesület színiiskolában szerzett, 1922-ben.
Először a Várszínházban, majd 1922 és 1924 között a Renaissance Színházban játszott, 1924 és 1926 között Székesfehérváron, Faragó Sándornál, 1927 és 1928-ban Szegeden. Ekkor a Magyar Színházhoz szerződött, 1929-ben fellépett a Belvárosi Színházban és a Fővárosi Operettszínházban is.
1934. július 24-én házasságot kötött Landesmann Olga, gyermekeit egyedül nevelő özvegyasszonnyal, egy zsidó iparmágnás lányával.

1930-tól 1935-ig a Vígszínház, 1935-től 1944-ig a Nemzeti Színház tagja volt.
(Közben 1938-ban és 1943-ban fellépett az Erzsébetvárosi Színházban és 1944-ben a Vígszínházban is.)
1944-ben a németek Sopronkőhidára hurcolták.
1945-ben a Magyar Színházban, 1946-ban a Művész Színházban kapott egy-egy szerepet.

Amerikai kitérő
1946-ban Sárossy Süle Mihály társulatával az Egyesült Államokban turnézott, 1950-ben és 1951-ben kisebb filmszerepeket kapott Hollywoodban. Az itthon ünnepelt sztár sokat szerepelt amerikai magyarok előtt nagy sikerrel, rögtönzött, szegényesen díszletezett színpadokon. Az amerikai életszakasza egészében véve azonban sikertelen volt, és honvágyát sem tudta leküzdeni.
1956-ban Izraelben vendégszerepelt, de a következő évben hazatért, először a Petőfi Színházban, majd a Jókai Színházban játszott.

 


Visszatérése Magyarországra
Kitörő lelkesedéssel fogadták itthon, elhalmozták szerepekkel, de betegsége ekkor már egyre inkább elhatalmasodott rajta.
Várkonyi Zoltán Sóbálvány című filmjében a próbafelvételek után Mohai dr. szerepét kénytelen volt átadni a korábban már hazatért Páger Antalnak.
1959-ben a Nemzeti Színházhoz szerződött, ami nagy elégtétel volt számára, hiszen a háború után Major Tamás nem fogadta be a színházba. De betegsége miatt szerepet már nem kapott.

"...A közönség tökéletes kiszolgálást kapott. Azt kapta, amit akart: ideálképet és vágyteljesülést. Akár grófot, akár mezei gazdát játszott Jávor Pál, a ruhája tökéletes szabású volt, csizmája fényes, autója és bajsza elegáns, ő maga snájdig, a legszebb nőkkel csókolózott, sokat énekelt, és akár búsongva, akár szilajul, mindig példás szakértelemmel cigányozott – írja róla Lukácsy Sándor (Filmvilág, 1987/10 ..."

 

 

Jávor Pál színművész egy dunai hajón, háttérben a Lánchíd.(1940)

 

 

 

Jávor Pál sírja Budapesten.
Farkasréti temető: 40-1-94/95.

 


1959 augusztusában a János kórház kertjének egy félreeső zugában egy hófehér klinikai asztal mellett Jávor Pálnak utoljára húzták legkedvesebb nótáit a budapesti muzsikus cigányok. Az egykori filmsztár utolsó kívánsága volt, hogy halála előtt még egyszer mulathasson úgy, ahogyan azt éveken át tette a székesfőváros ezüst tükrös kávéházaiban, majd néhány esztendővel később az Egyesült Államok magyarlakta vidékein.
Temetésére a Farkasréti temetőben tízezrek kísérték el.

A sármőr
A harmincas-negyvenes évek magyar amorózója botrányairól, lovagiasságáról és emberszeretetéről volt ismert.
Híres „cigányozó”, bor mellett, cigányzenére mulatozó és nótázó budapesti úr volt, és még ezzel a szokásával is növelte a személyét övező rajongást.

Fontosabb szerepei
- Horatio (Shakespeare: Hamlet); Essex (Bruckner: Angliai Erzsébet);
- Ifj. Nagy István (Bródy Sándor: A tanítónő);
- Bolond (Shakespeare: Vízkereszt, vagy amit akartok);
- Kukorica Jancsi (Kacsoh Pongrác: János vitéz);
- Orlando (Shakespeare: Ahogy tetszik);
- Noszty Feri (Mikszáth Kálmán-Harsányi Zsolt:
- A Noszty fiú esete Tóth Marival);
- Mercutio (Shakespeare: Hamlet);
- Peer (Ibsen: Peer Gynt); Rank doktor (Ibsen: Nóra);
- Petrucchio (Shakespeare: A makrancos hölgy);
- Liliom (Molnár Ferenc);
- Széll Kálmán (Földes M.: Örök szerelem).
- Jávor Pál műve: Egy színész elmondja (1946).

Több mint 70 filmben játszott, nemcsak hazánkban, hanem külföldön is.
Rengeteg filmdalt, filmslágert énekelt.
Vele végződött a magyar némafilmgyártás (Csak egy kislány van a világon… – 1929), vele kezdődött a magyar hangosfilmgyártás (Hyppolit, a lakáj – 1931) és a háború után meginduló „új” magyar filmgyártás (A Tanítónő – 1945).

Legsikeresebb filmjei
- „Fűszer és csemege” címmel készült (1939) az a hangosfilm, amely közvetlenül bemutatója után nézőszámrekordot döntött és újat állított fel.
„Lévai film Bemutató: 1940. január 29. Décsi Filmszínház, Budapest, VI. Teréz krt. 30. A legmodernebb magyar mozi. Írta: Csathó Kálmán Zene és versek: Kemény Egon Rendezte: Ráthonyi Ákos Főszereplők: Somlay Artur, Vizváry Mariska, Szörényi Éva, Jávor Pál, Dénes György, Hidvéghy Valéria, Petheő Attila, Bihary József, Földényi László Operatőr: Vass Károly Díszlet: Kokas Klára”
A film Csathó Kálmán nagy sikerű regényének megfilmesített változata, ezt megelőzően a Vígszínház mutatta be.
A szerelem nem szégyen (1940)
Egy tál lencse (1941)

Gyakran volt partnere a filmekben Karády Katalin (hét filmben játszottak együtt, legendás volt a „Karády-Jávor páros”) például a Szörényi Éva rendezésű filmekben: A Tanítónő, Madách, Halálos tavasz, Igen vagy nem, A Noszty-fiú esete Tóth Marival, de játszott a kor más olyan nagy díváival is, mint Muráti Lili, Simor Erzsi, Szeleczky Zita, Tolnay Klári vagy Turay Ida.

 

Jávor Pál és Honthy Hanna
 

Kétségtelenül a háború előtti magyar filmgyártás legjelentősebb alakja volt. Emlékét ma filmjei őrzik, amelyeket egyre nagyobb számban árusítanak DVD-lemezeken, így mindenki láthatja milyen volt a „jávorbajusz”, a filmamorózó, akiért egy ország női szívei dobogtak a harmincas-negyvenes években.
Egykori filmbeli partnerei közül a Hyppolit Terkája, Fenyvessy Éva, a Halálos tavasz Józsája, Szörényi Éva, a Lángok Évája, Hidvéghy Valéria azonban nem csak a hősszerelmest látták benne.
A színpadi-filmes kollégák közül Vay Ilus, Bakó Márta, Bárdy György is megnyilatkozásaikban Jávor Pál irántuk megnyilvánuló pozitív emberi oldalát emelték ki.
Vay Ilus 2006-ban megjelent „Miközben bohóckodtam” című könyvében idézte fel emlékeit a színművészről.
A dalszövegíró Szenes Iván Jávor Pálnak írta az ötvenes évek második felében (amikor külföldről hazatért) az „Egy tisztes őszes halánték” című dalt, amelyet többször hallhatunk archív műsorokban.


Filmszerepei
Csak egy kislány van a világon (1929) – Bánáth György, földbirtokos
A kék bálvány (1931) – Lóránt György báró
Hyppolit, a lakáj (1931) – Benedek István
Iza néni (1933) – Bodó Bálint, erdész
A bor (1933) – Baracs Imre
Rákóczi induló (1933) – Tarján Sándor főhadnagy
Ida regénye (1934) – Balogh János
Emmy (1934) – Korponay László
Az iglói diákok (1934) – Petky Pali
Köszönöm, hogy elgázolt (1935) – dr. Balázs Sándor
A csúnya lány (1935) – Dr. Halmi Tibor, ügyvéd
Elnökkisasszony (1935) – Török István mérnök
Nem élhetek muzsikaszó nélkül (1935) – Balázs
Az új földesúr (1935) – Garamvölgyi Aladár
Havi 200 fix (1936) – Kórody Gábor, mérnök
Nászút féláron (1936) – Kerekes Pál, gépészmérnök
Mária nővér (1936) – Ladányi Mihály, földbirtokos
Fizessen, nagysád! (1937) – Szilágyi Péter
A torockói menyasszony (1937) – Bárány András
A férfi mind őrült (1937) – Sóváry Gábor, festő
Viki (1937) – Feri
Pusztai szél (1937) – Bors István, pandúrőrmester
A 111-es (1937) – báró Vajk Sándor
Két fogoly (1937) – Takács Péter
Maga lesz a férjem (1937) – Dr. Dobokay Gábor, ügyvéd
Marika (1937) – Orbán Sándor, író
A Noszty-fiú esete Tóth Marival (1938) – Noszty Feri
Fekete gyémántok (1938) – Berend Iván
Uz Bence (1938) – Uz Bence
A varieté csillagai (1938) – Jack Carey
Toprini nász (1939) – Mányay Imre főhadnagy
A tökéletes férfi (1939) – Bardó Gábor, földbirtokos


Halálos tavasz (1939) – Dr. Egry Iván
Fűszer és csemege (1939) – Mácsik Márton
Jöjjön elsején! (1940) – Virágh Péter
Gül Baba (1940) – Gábor diák
Erzsébet királyné (1940) – Báró Neszmély Kálmán
Dankó Pista (1940) – Dankó Pista
Igen vagy nem? (1940) – Ifj. Péteri János, Mérnök
Sok hűhó Emmiért! (1940) – Málnássy Gábor
Egy csók és más semmi (1940) – Dr. Albert Sándor, ügyvéd
Tóparti látomás (1940) – Koltay Iván, festőművész
A szerelem nem szégyen (1940) – Gróf Kátay Kázmér
Lángok (1940) – Mátrai Péter, zongoraművész
Balkezes angyal (1941) – Palotay Miklós
Ma, tegnap, holnap (1941) – Bende László, gyárigazgató
Néma kolostor (1941) – gróf Vághelyi Gusztáv
Egy tál lencse (1941) – Rudasi Sándor, intéző
A beszélő köntös (1941) – ifj. Lestyák Mihály
Három csengő (1941) – Miklós
Lelki klinika (1941) – Gáthy Zoltán
Életre ítéltek! (1941) – Keresztessy Péter, mérnök
Az utolsó dal (1942) – Fehér János, énekes
Egy asszony visszanéz (1941) – Miklós, színész
Az 5-ös számú őrház (1942) – András
Estélyi ruha kötelező (1942) – Viktor Norton
Pista tekintetes úr (1942) – Baracs Pista
A láp virága (1942) – Pálfalvy Miklós
Ópiumkeringő (1942) – Borovszky Iván, kritikus
Késő… (1943) – Tamássy Péter, sebész főorvos
Makrancos hölgy (1943) – Jambor Pál
Kerek Ferkó (1943) – Kerekházy Ferenc (Kerek Ferkó)
Valamit visz a víz (1943) – János, a halász
Szováthy Éva (1943) – Dóczy Lénárd
Fehér vonat (1943) – Gábor
Egy gép nem tért vissza (1944) – Gábor főhadnagy
Madách: Egy ember tragédiája (1944) – Horusitzky Béla
A tanítónő (1945) – ifj. Nagy István

 

 

Az utolsó dal című magyar filmben Bárczy Katóval


Lemezek, amelyeken közreműködött
- Köszönöm, hogy imádott – az első magyar hangosfilmek dalai (hanglemez) Qualiton LPX 16 628
- Magyar filmek dalai II. (hanglemez) Qualiton LPM 16 643
- Május éjszakán… – Jávor Pál filmdalai (CD)

Archív felvételeken
- Muzsikál a mozi 'Filmdalok' - 41 perc (1995)
- Muzsikál a mozi 'Férficsillagok' - 30 perc (1995)
- Muzsikál a mozi 'Jávor Pál dalai' (tévéfilm, 1995) IMDb-adatlap
- Muzsikál a mozi 'Zenés filmek' - 28 perc (1995)
- Ne kérdezd, ki voltam! (tévéfilm, 1990)
- A Jávor - 106 perc (1987) IMDb-adatlap

Emlékezete


„Jávor Pál” a címe a Kiscsillag zenekar egyik számának. Megjegyzések
- Halálesete bejegyezve a Budapest XII. ker. polgári halotti akv. 1078/1959. folyószáma alatt.
- Több forrás ezt a filmet tekinti az első magyar hangos produkciónak. Tény azonban, hogy csak egyes jelenetek kaptak utólag hangot. Érdekesség, hogy a rekedt Jávort a kamerák mögött Fekete Pál helyettesítette. Akkor még nem volt lehetséges az utószinkron.

Jegyzetek
- Soha nem titkolta, hogy megveti a hungaristákat – 110 éve született Jávor Pál Mazsihisz, 2012-01-31.
- Valaczkay Gabriella: Jávor vallomása a kamerának nol.hu, 2003.06.10.
- Nagy szerelmek: Jávor Pál és Landesmann Olga Bors, 2015.02.01.
- Kurutz Márton: Jávor Pál
- „Fűszer és csemege” (port.hu)
- Fűszer és csemege; jelenet a filmből

Források
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- Színészkönyvtár
- Filmvilág
- Kemény Egon zeneszerző Wikipédia
- Puskel Péter: Száz éve született Jávor Pál. Nyugati Jelen Polgári napilap (Aradon szerkesztett magyar nyelvű napilap a dél-erdélyi és bánsági megyéknek.), 2002. február 1. (Hozzáférés: 2009. február 20.)

További információk
- Jávor Pál a PORT.hu-n (magyarul)
- Részletes életút – színészkönyvtár
- Jávor Pál a filmkultúra oldalain
- Nemzetközi katalógusok
- WorldCat VIAF: 5339609 OSZK: 000000001671 PIM: PIM88891 LCCN: n78042762 ISNI: 0000 0000 8085 0988 GND: 1061575349 BNF: cb170267885
- Filmművészet
- Filmművészetportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

Kategória:
- Magyar színészek
- Aradiak
- Emigráns magyarok
- Nevet változtatott személyek
- 1902-ben született személyek
- 1959-ben elhunyt személyek

 
wikipédia

 

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.