Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


HÍRESSÉGEK, ESEMÉNYEK - A humán orvoslás és az ősbotanika világa

2016.10.15

HÍRESSÉGEK, ESEMÉNYEK

Pantocsek József (Nagyszombat, 1846. október 15. – Tavarnok, 1916. szeptember 4.) orvos, botanikus, algológus, paleobotanikus.
Kutatásai a recens és fosszilis kovamoszatok (diatómaföld) vizsgálatára egyaránt kiterjedtek, tudományos eredményeivel nemzetközi hírnevet vívott ki magának.
Magyarországon elsőként készített mikroszkópos fényképfelvételeket.
Botanikai szakmunkákban nevének rövidítése:
„Pant.”.
Pantocsek Leó Valentin (1812–1893) üvegművész unokaöccse.

Életútja
1869-ben a Göttingeni Egyetemre iratkozott be, majd 1870-től a Bécsi Egyetemen végzett orvosi tanulmányokat. Itt szerezte meg orvosdoktori oklevelét 1875-ben. Ezt követően körorvosként helyezkedett el a császárvárosban, utóbb 1876-tól Tavarnokon volt kör-, majd járásorvos. 1896-ban a pozsonyi városi közkórház igazgató főorvosává nevezték ki, ahol 1914-es nyugdíjazásáig vezette az intézményben folyó gyógyítómunkát.
1913-tól 1916-ig a Magyar Természettudományi Társulat választmányi tagja volt.

Munkássága
A botanika iránti elhivatottsága már egyetemi tanulmányait megelőzően, az 1860-as évek közepén kibontakozott. Orvosi hivatása mellett szabadidejét élete végéig növénytani, legfőképp algológiai kutatásoknak szentelte, s életműve e vonatkozásban lett maradandó.
Több flórakutató tanulmányúton járt, számos új növényfajt írt le.
E tekintetben kiemelkedő fél évig tartó 1872-es hercegovinai, montenegrói és dalmáciai botanikai-zoológiai terepmunkája.
Az 1880-as évektől érdeklődése egyre határozottabban a kovamoszatok tanulmányozása felé fordult, s e téren nemzetközileg elismert tudományos eredményeket ért el.
A tengerfenék mikroflóráját tanulmányozta Isztriában, Albánia partvidékén, valamint a Ligur-tengerben Cannes és Nizza környékén.
Több új kovamoszatfajt írt le a Földközi-tengerből, de a Balaton és a Fertő tó algaflóráját is behatóan tanulmányozta.
Algológiai kutatásainak őslénytani irányultságot adott, amikor Magyarország üledékes kőzeteinek fosszilis kovaalgáit kezdte vizsgálni, s leírta hazánk diatómás kőzet-előfordulásait. További fosszilis diatómákat gyűjtött és közölt Ausztria, Csehország, Szlovákia, Németország, Szerbia, Bulgária, Görögország, Olaszország, Spanyolország, Anglia, Dánia, Oroszország, Japán, Új-Zéland és Amerika területéről.
Magyarországon elsőként alkalmazott mikro-fotográfiát.
Mikroszkópos diatóma-fényképeivel már az 1885-ös országos általános kiállításon is jelentkezett, 1890-ben pedig aranyérmet is nyert az első magyar amatőr fotografikai kiállításon. Mára nagyrészt elpusztult hagyatéka eredetileg ötezer mikroszkópos diatómapreparátumot foglalt magában.
A megmaradt 918 preparátumot az 1970-es években azonosították és katalogizálták.
Egyebek mellett nevét viseli a kovamoszatok közé tartozó Trinacria pantocsekii, a szederféle Rubus pantocsekii, valamint a buzérfélék családjába sorolt Sherardia pantocsekii.


Főbb művei
- Adnotationes ad floram et faunam Hercegovinae, Crnagorae et Dalmatiae. Pozsony. 1874.
- Beiträge zur Kenntnis der fossilen Bacillarien Ungarns I–III. Nagytapolcsány. 1886–1892.
- Die Bacillarien als Gesteinsbilder und Alsterbestimmer. Wien. 1894.
- A balatoni kovamoszatok. Budapest. 1902.
- A Fertő-tó kovamoszatviránya. Pozsony. 1912.

Források
- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969. 352. o.
- Magyar nagylexikon XIV. (Nyl–Pom). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2002. 484. o. ISBN 9639257117
- Magyar múzeumi arcképcsarnok. Főszerk. Bodó Sándor, Viga Gyula. Budapest: Pulszky Társaság; Tarsoly. 2002. 677–678. o. ISBN 963-86222-4-5
- Új magyar életrajzi lexikon V. (P–S). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2004. 96. o. ISBN 9635474148
- Őslénytan Magyarországon
- Magyar paleontológusok
- Magyar paleontológusok kategória

Őslények lelőhelyei
Balla-barlang · Beremendi-kristálybarlang · Berva-barlang · Büdös-pest · Csákvári-barlang · Felső-forrási-barlang · Három-kúti-barlang · Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Terület · Istállós-kői-barlang · Kis-kevélyi-barlang · Kis-kőháti-zsomboly · Körös-barlang · Lilla-barlang · Lök-völgyi-barlang · Nagyharsányi-kristálybarlang · Násznép-barlang · Pes-kő-barlang · Pilisszántói-kőfülke · Pisznice-barlang · Pongor-lyuk · Por-lyuk · Rácskai-barlang · Rejteki 1. sz. kőfülke · Remete-völgyi Felső-barlang · Solymári-kőfülke · Solymári-ördöglyuk · Solymári-sziklaüreg · Sólyom-kúti-sziklaüreg · Somssich-hegyi 2. sz. barlang · Strázsa-hegyi-barlang · Suba-lyuk · Tar-kői-kőfülke · Tücsök-lyuk · Upponyi 1. sz. kőfülke - Egyedi ősmaradványok Magyarországon
- Bükkábrányi ősfák · RUD 1 (Rudi) · RUD 200 (Gabi) · Samu · Vértesszőlős Őstelep
- Nemzetközi katalógusok
- WorldCat VIAF: 15552537 LCCN: no2001065614 ISNI: 0000 0000 8060 2327 GND: 117684538 SUDOC: 035243589 BNF: cb13478130v

Kategória:
- Magyar orvosok
- Magyar botanikusok
- Magyar paleobotanikusok
- Algológusok
- Nagyszombatiak
- Tavarnokiak
- 1846-ban született személyek
- 1916-ban elhunyt személyek

 

wikipédia
Szerkesztette, illusztrálta

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.