Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


HÍRESSÉGEK, ESEMÉNYEK - A MAGYAR TUDOMÁNYOS FÖLDRAJZ MEGALAPÍTÓJA

2017.01.21

HÍRESSÉGEK, ESEMÉNYEK

Hunfalvy János (Nagyszalók, 1820. január 21. – Budapest, 1888. december 6.) a magyar tudományos földrajz megalapítója, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) tagja.

Életpályája
Szepes vármegyei szász családban született, eredeti neve Johann Hunsdorfer.
Tanulmányait Késmárkon, Miskolcon és Eperjesen végezte, majd Berlinben és Tübingenben járt egyetemre.
1846-ban a statisztika és történelem tanára lett a késmárki líceumban, de a szabadságharcban való részvétele miatt állásától megfosztották és börtönbe zárták.
Onnan kiszabadulva Pestre költözött, s mint nevelő és író kereste kenyerét, így például szerkesztette Greguss Ágosttal a Család Lapját;
- míg 1866-ban Pálffy Móric felszólítására a királyi József műegyetem tanára lett;

- 1870-ben a Pesti Egyetemen (az Eötvös Loránd Tudományegyetem elődje) alapított földrajzi tanszékre nevezték ki, melyet haláláig nagy buzgalommal töltött be. Időközben többször utazott külföldön, a magyar kormány küldöttjeként részt vett a Hágában, Szentpéterváron, Párizsban, Londonban, Velencében és Rómában tartott nemzetközi statisztikai és földrajzi kongresszusokon, valamint a világkiállításokon is.
Itthon tevékeny részt vett a Magyar Földrajzi Társaság működésében, melynek 1872-es megalapításától kezdve elnöke volt, továbbá a Magyar Tudományos Akadémián, a közoktatásügyi tanácsban és a fővárosi képviselő-testületben.
Nagy érdemeiért számos tudós társaság választotta tiszteleti tagjává s több érdemrendet kapott s a főváros már életében Hunfalvy utcának keresztelte el azt az utcát, ahol lakóháza állt. Rokonszenves egyéniségén kívül körülbelül 50 kötetre tehető munkáinak s tömérdek értekezéseinek száma, melyek nagy hírnevet szereztek számára, s ennek köszönhetően minden körben vezéralaknak tartották.
Ezenkívül írt számos tankönyvet, röpiratot, valamint szerkesztette Keleti Károllyal az Akadémia nemzetgazdasági és statisztikai közleményeit.
Ő bocsátotta közzé és adta ki németül is Magyar László afrikai útleírásait, akit az utazásai alatt folyton támogatott és buzdított.

Művei
Hunfalvy János - Egyetemes történelem (Pest, 1850) 3 kötet:
1. kötet. Az ókor történetei
2. kötet. A közép kor történetei
3 kötet.
Magyarország és Erdély képekben (Pest/Darmstadt, 1856) 3 kötet Ludwig Rohbock képeivel:
1. kötet. I/1. Magyarország
2. kötet. I/2. Magyarország
3. kötet. II. Erdély
Budapest és környéke (Pest, 1859) Ludwig Rohbock képeivel.
A Magyar Birodalom természeti viszonyainak leirása (Pest, 1863–1865) 3 kötet:
1. kötet.
2. kötet.
3. kötet.
Az Osztrák Birodalom rövid statisztikája (Pest, 1867)
Bányászat és ipar (Pest, 1869)
Ég és föld, csillagászati földrajz (Budapest, 1873)
Egyetemes földrajz (Budapest, 1881–1889) 3 kötet, az utolsó Thirring által befejezve:

Hunfalvy János portréja. Pollák Zsigmond metszete (1888)

Kapcsolódó szócikkek
- A Magyar Tudományos Akadémia tagjainak listája (G–K)

Irodalom
- Márki Sándor, H. János (Földrajzi Közl. 1889);
- Keleti Károly, H. emlékezete (Akadémiai emlékbeszédek, Budapest 1890).

Jegyzetek
- Ugrás fel ↑ Ez az utóbbi mű 5 kötetre volt tervezve és a tudományos földrajz kézikönyve lett volna, de csak az Európára vonatkozó rész készült el. A második, Magyarországot tárgyaló kötet 56 ívre rúg. A sorozat befejezésében halála gátolta meg.

Források
- A Pallas nagy lexikona

További információk
- Pagurka Anna: Hunfalvy János és az 1848/49-es forradalom és szabadságharc PDF

A Budapesti Tudományegyetem rektorai 1873–1922
Kautz Gyula (1873–1874) Kováts József (1874–1875) Than Károly (1875–1876) Laubhaimer Ferenc (1876–1877) Hoffmann Pál (1877–1878) Lenhossék József (1878–1879) Margó Tivadar (1879–1880) Bergerev János (1880–1881) Apáthy István (1881–1882) Jendrassik Jenő (1882–1883) Szabó József (1883–1884) Bita Dezső Ferenc (1884–1885) Lechner Ágost (1885–1886) Korányi Frigyes (1886–1887) Hunfalvy János (1887–1888) Klinger István (1888–1889) Hajnik Imre (1889–1890) Schulek Vilmos (1890–1891) Eötvös Loránd (1891–1892) Breznay Béla (1892–1893) Schnierer Aladár (1893–1894) Fodor József (1894–1895) Lengyel Béla (1895–1896) Bognár István (1896–1897) Herczegh Mihály (1897–1898) Mihálkovics Géza (1898–1899) Ponori Thewrewk Emil (1899–1900) Rapaics Rajmund (1900) Kisfaludy Á. Béla (1901) Vécsey Tamás (1901–1902) Kétly Károly (1902–1903) Heinrich Gusztáv (1903–1904) Demkó György (1904–1905) Láng Lajos (1905–1906) Ajtay Kovács Sándor (1906–1907) Ponori Török Aurél (1907–1908) Székely István (1908–1909) Sághy Gyula (1909–1910) Genersich Antal (1910–1911) Fröhlich Izidor (1911–1912) Kiss János (1912–1913) K. Kováts Gyula (1913–1914) Lenhossék Mihály (1914–1915) Beöthy Zsolt (1915–1916) Mihályfi Ákos (1916–1917) Grosschmied Béni (1917–1918) Moravcsik Ernő Emil (1918–1919) Hanuy Ferenc (1920–1921) Timon Ákos (1921–1922)
- BudapestDSCN3712.JPG
- Az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektorai • 1635–1783 • 1784–1872 • 1873–1922 • 1922–1950 • 1950–
- Nemzetközi katalógusok
- WorldCat VIAF: 44307170 LCCN: n81022101 ISNI: 0000 0000 8122 4014 GND: 117069094 BNF: cb11945450j

Kategória:
- Magyar földrajztudósok
- Magyar tankönyvírók
- MTA-tagok
- 1820-ban született személyek
- 1888-ban elhunyt személyek
- Nagyszalókiak
- Nevet változtatott személyek
- Magyarországi németek

 

wikipédia
Szerkesztette és Illusztrálta
 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.