Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


HÍRESSÉGEK, ESEMÉNYEK - EGY GONDOLAT BÁNT ENGEMET. ELFELEDTEM VERSEMET...

2017.04.17

HÍRESSÉGEK, ESEMÉNYEK

Népszokások
A naphoz kötődő népszokás a locsolkodás, ezért néhol vízbevető hétfő néven is ismerték ezt a napot. Egykor vidéken a lányokat a kúthoz, vályúhoz vitték, és vödörrel leöntötték, de a népszokás ma is, városi környezetben is tovább él. Eredetére nézve termékenységvarázsló célzatú, illetve a víz tisztító hatására is utal. A legények a locsolásért piros vagy hímes tojást kapnak a lányoktól.

Hímes tojások Csehországból

A tojáshoz kapcsolódó másik hagyomány a tojást hozó húsvéti nyúl, amely valószínűleg német nyelvterületről terjedt el Magyarországon. Egy legenda szerint mikor Krisztus a keresztfán függött, előtte egy asszony egy nagy kosár tojással állt meg imádkozni, és Krisztus vére rácseppent a tojásokra. Ezért szokás a húsvéti tojást pirosra festeni. A vallásos magyarázaton túl a piros szín nemcsak a vért, az életet, hanem a szerelmet is jelképezi, és ezért a piros tojás szerelmi ajándék, szerelmi szimbólum is lehet húsvétkor.

Húsvéti locsolkodás - Húsvéthétfő a húsvét vasárnapját követő hét első napja.

Külső hivatkozások
- Húsvét hétfő, Jeles napok - Az igazi Húsvét: Húsvéthétfő, Szabad Föld

Kategória:
- Keresztény húsvéti ünnepkör

wikipedia

A locsolkodás magyar húsvéti hagyomány. E szokás szerint húsvéthétfőn hajnaltól kezdve a fiúk vízzel, újabban csak illatos kölnivel locsolják meg az ismerős lányokat.

Vízbevető, vízbehányó hétfőnek nevezték, ugyanis még ötven évvel ezelőtt is elterjedt formájában vödörnyi vízzel locsoltak, vagy az itatóvályúba dobták a lányokat, akik a nemes alkalomra a legszebb ruhájukban pompáztak. A városokban, illetve napjainkban a finomabb formája az elterjedt, amikor illatos parfümféleséggel, locsolóvers elmondásával kell kiérdemelni a jutalmul kapott festett piros tojást.

Munkácsy Mihály: Húsvéti locsolkodás
 
Markó: Húsvéti locsolkodás (1889)

Eredete
Ez a szokás ismert Szlovákiában, Csehországban és Lengyelországban is . Bár Magyarországon a legismertebb, van rá utalás a régi szláv gyakorlatban, és Csehországban már Konrád Waldhauser (1326-1369) is írt a locsolkodásról .

Húsvéti locsolkodás 2009-ben Ópusztaszeren

A szokásról Magyarországon már 17. századi írásos emlékek is fennmaradtak.

1736-ban Apor Péter a Metamorphosis Transylvaniae azaz: Erdélynek régi együgyű alázatos ideiben való gazdagságából ez mostani kevély, czifra felfordúlt állapotjában koldússágra való változása című művében ezt írta: „… úrfiak, alávaló, fő és nemes emberek húsvét másnapján az az vízben vetü hétfün járták a falut, erősen öntözték egymást az leányokat hányták az vízben …”

A szokás arra a legendára is visszavezethető, amely szerint locsolással akarták elhallgattatni a Jézus feltámadását hirdető jeruzsálemi asszonyokat, illetve vízzel öntötték le a Jézus sírját őrző katonák a feltámadás hírét vivő asszonyokat.

Kapcsolatos hagyományok - Tojásfestés

Magyaros festett húsvéti tojás
Kézzel pingált magyar motívum egy óriási húsvéti tojáson a budapesti Vörösmarty téren" border="0">

íbr> A locsolásért cserébe hímes, de legalábbis festett tojás jár a fiúknak. Sok változata és technikája létezik mind a tojáshímzésnek, mind a festésnek.
Locsolóvers

Külön műfajjá fejlődött a locsolkodáshoz párosuló – néha engedélyt kérő, néha humorosan fenyegető – rövid vers elmondása. Sok közismert változata létezik, de rögtönzöttek is vannak.

Vesszőzés
A locsolkodással egyenértékű szokás volt a vesszőzés. Sibának nevezték az általában fűzfavesszőből font vékony korbácsot, amellyel a legények megcsapkodták a lányokat. A vesszőre ezután a lányok szalagot kötöttek és a fiúkat borral vendégelték meg. Ismert a Cseh Köztársaságban és Szlovákiában

Hajnalfa
Húsvéthétfő hajnalán a legények a kiszemelt lány kerítéséhez
egy fiatal fát erősítettek, majd másnap bebocsátást kérve alaposan megöntözték a leányzót.

Kókányolás
A legények az ajándékba kapott tojásokkal játszották, két tojást addig kocogtattak össze, míg az egyik el nem tört. Akié ép maradt, az nyert. Kókányolásnak nevezték a tojásvágást is. A tojást letették a fal tövébe, és öt tyúklépés távolságból kellett belevágni a pénzérmét. Ha beletalált a pénzzel úgy, hogy az megállt a tojásban, akkor a kókányoló nyerte a tojást.

Lásd még
- Komatál - Húsvéti nyúl

Külső hivatkozások
- Locsolóversek - Patikatükör/ T. Puskás Ildikó: Tojás, sonka, locsolkodás - Húsvétváró: Locsolkodás - Sulinet: Húsvétolás – locsolkodás - Húsvéti ünnepkör - Poema - Húsvéti locsolóversek

Források
- A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából - A Wikimédia Commons tartalmaz Locsolkodás témájú médiaállományokat. - ^ a b http://www.slowakei-info.ch/de/kultur/themen/kn-080323.html - ↑ pl:Śmigus-dyngus - ↑ http://www.ceske-tradice.cz/tradice/jaro/velikonoce/_zobraz=pomlazka - ↑ cs:Pomlázka, sk:Šibačka

Kategória:
- Magyar népszokások

 

wikipedia
 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.