Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


HÍRESSÉGEK, ESEMÉNYEK - EGY MAGYAR KÖLTŐNŐ A PARNASSZUSON

2017.05.07

HÍRESSÉGEK, ESEMÉNYEK

Erdős Renée (eredeti nevén: Ehrental Regina) (Érseklél, 1879. május 7. – Budapest, 1956. július 9.) író, költő.
Élete
Felvidéki, sokgyermekes szegény magyar zsidó családban született. Győri és budapesti iskolaévei után színésznőnek tanult a fővárosban, ám tanulmányait hamarosan megszakította.
Első verseivel A Hét költőjeként indult, s a női lélek merész ábrázolójaként mutatkozott be.

A kritika várakozásaival ellentétben, nem a tartózkodó leányi báj, hanem a nő szerelmi vágyának megéneklésével aratott sikert, s vívta ki a századforduló némely korifeusának haragját. Regényeit ifjú lányok csak titokban olvasták, s a közvélemény nemsokára mint a legerotikusabb magyar írónőt tartotta számon.
Költészete Ady Endrére is hatást gyakorolt, akárcsak Bródy Sándorra, akinek évekig a szeretője volt.
A családos – és csapodár – Bródyval való szakítása után egy olaszországi kolostorba vonult vissza, miután katolikus hitre tért.
Ezt követően írásaira a misztikus erotikus atmoszféra volt jellemző.
1913-ban feleségül ment Fülep Lajos művészettörténészhez, akitől két gyereke született, 1918-ban elváltak.
Erdős Renée volt az első nő a magyar irodalomban, aki meg tudott élni alkotómunkásságából.
1944-ig Rákoshegyen lakott.
Egykori lakóháza, az Erdős Renée Ház ma kiállítóterem és helytörténeti gyűjteménynek ad otthont.

Egykori otthona Rákoshegyen

Művei
- Leányálmok (versek, 1899)
- Versek (1902)
- Jöttem hozzátok... (versek, 1909)
- Aranyveder (versek, 1910)
- János tanítvány (színmű, 1911)
- Sibyllák könyve (versek, 1918)
- Ősök és ivadékok (regény I-IV., 1920–1929)
- Egy perccel alkonyat előtt (versek, 1921)
- Santerra bíboros (regény, 1922)
- Római levelek (1922)
- A nagy sikoly (regény, 1923)
- Assisibeli zsoldos (színmű, 1923)
- Báró Herczfeld Clarisse (regény, 1926)
- Lavinia Tarsin házassága (regény, 1927)
- Az indiai vendég (regény, 1929)
- Brüsszeli csipke (regény, 1930)
- Emlékeim (1931)
- Hajnali hegedűszó (regény, 1933)
- Összegyűjtött művei (1933)
- Árgirus (regény, 1937)
- Szemünk fénye (regény, 1939)
- Édes Rosamunda(regény, 1941)
- Lysias (regény – Réz Bálint álnéven, 1943)
- A csukott kert (versek, 1945)
- Gránátvirág (regény, 1945)
Antinous:
- Egy szerelmes nyár története (regény, posztumusz kiadás, 1990)
- Sába királynője (regény - Réz Bálint álnéven) Palladis Rt., Pengős könyvek, 1935-39
- Számos írás a Temesvári Hírlap 1927–1930 évfolyamaiban

Sírja az Új köztemetőben (29/1-1-81.)

További információk
- Erdős Renée az Írónők a hálón 1880-1945 oldalán
- Sipos Balázs: A felszabadult sikoly (Mozgó Világ cikke Erdős Renée-ről)
- Illés Endre kritikája Erdős Renée Brüsszeli csipke c. könyvéről (Nyugat 1930/20.szám)
- Magyar Narancs (XVIII. évf. 45. szám) Elsüllyedt szerzők V.: Erotikus, katolikus (Erdős Renée, 1879–1956)
- Kádár Judit: „A legerotikusabb magyar írónő": Erdős Renée. Műhely, 1997. 5. szám, 43-47. o.
- Kádár Judit: A „zseniális poétalány". Erdős Renée szubverzív lírájáról. In: Nő, tükör, írás. Értelmezések a 20. század első felének női irodalmáról, szerk. Varga Virág – Zsávolya Zoltán. Budapest, Ráció, 2009, 421-426.o. ISBN 978-963-9605-73-2
- Lázár Zsanett: Egy zseniális poétalány, cultura.hu, 2014. május 7.
- 20–21. századi magyar irodalom
- Nemzetközi katalógusok
- VIAF: 88884014 BNF: cb130023377
- Zsidóság
- Zsidóságportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

Kategória:
- Magyar költők
- Magyar írók
- Magyar nők
- Zsidó származású magyarok
- Katolikus hitre tért személyek
- Nevet változtatott személyek
- 1879-ben született személyek
- 1956-ban elhunyt személyek
- A 10.800/1944. M. E. számú rendeletben felsorolt szerzők
- Rákosmentiek

 

wikipédia
Szerkesztette és Illusztrálta
 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.