Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


HÍRESSÉGEK, ESEMÉNYEK - Kis dobozban kb. 50, családiban kb. 400 szál

2016.12.17

HÍRESSÉGEK, ESEMÉNYEK

Irinyi János (Albis, 1817. május 18. – Vértes, 1895. december 17.) magyar vegyész, a zajtalan és robbanásmentes gyufa feltalálója, Irinyi József bátyja.

Élete
1817-ben született Erdélyben, a Bihar megyei Albison, Irinyi János mezőgazdász és Janovits Roxanda (másként: Jánossy Róza) gyermekeként.
Többek között Debrecenben is tanult, de kémiai ismereteit a bécsi Politechnikumban szerezte.
Egyik professzorának - Meissner Pálnak - sikertelen kísérlete kapcsán jött rá a nem robbanó, zajtalan gyufa megoldásának gondolatára. Hosszú kísérletsorozat után, 1836-ban szabadalmaztatta a zajtalan és robbanásmentes gyufát (a gyufa fejében a foszfort nem kálium-kloráttal, hanem ólom-dioxiddal keverte).
Találmányát eladta egy Rómer István nevű gyufagyárosnak, a kapott összegből külföldre ment tanulmányútra, s ebből fedezte későbbi berlini egyetemi, majd hoffenheimi gazdasági akadémiai tanulmányait.

Berlinben, 1838-ban - 21 évese - könyvet írt a kémia elméletéről, amelyben különösen a savakkal foglalkozott.
Értekezett a szikes talajok javításáról is.
A magyar szódás szikesek gipsszel történő javítását először Irinyi javasolta.
Ugyancsak ő alapította az első magyar gyufagyárat (gyújtófák gyára) 1839-ben Pesten.
Irinyi egyike volt a legtehetségesebb magyar kémikusoknak.
Tökéletesen elsajátította az A. L. Lavoisier szellemében fejlődő új kémiát.
Nagy bátorság kellett ehhez, mert a bécsi és a budapesti tudós világ is el volt telve Winterl Jakab nagyszerűségétől, aki Lavoisier kísérleteinek meddőségét és elméleteinek tarthatatlanságát hirdette. És Winterlnek sok követője, tanítványa volt. Mindebben az a tragikomikus, hogy Irinyi Winterl halála után nyolc évvel született, és Winterl tekintélye az általa alapított józsefvárosi botanikus kerten és Tessedik Sámuel barátságán nyugodott, tehát távolról sem kémiai természetű alapokon.
Az 1848–49-es szabadságharcban jelentős politikai szerepet játszott, Kossuth őt bízta meg az ágyúöntés és puskaporgyártás irányításával, és az állami gyárak felügyeletével.
Őrnagyként a nagyváradi lőporgyár vezetője volt.
A szabadságharc bukása után börtönbüntetésre ítélték.
Szabadulása után visszavonult a politikai élettől, tudományos munkásságának élt.
A mai köztudatban csak a gyufával kapcsolatos tevékenysége ismert, pedig az új szemléletű kémia egyik legelső hazai terjesztője volt, valamint jelentős szerepet játszott a magyar kémiai szaknyelv kialakításában.Mint erősen magyar érzésű nemes ember már korábban is részt vett a forradalmi mozgalmakban, a hagyomány szerint a híres 12 pontot ő szövegezte és küldte Pestre. Mezőgazdasági kísérletei anyagilag tönkretették, s könyvelői állást kellett vállalnia, majd a debreceni István malom igazgatója lett. 1895. december 17-én hunyt el Vértesen.

Irinyi János (1817–1895) vegyész domborműves emléktáblája,
egykori gyufagyára helyén emelt épület homlokzatán.
Budapest, VIII. kerület, Mikszáth tér 1.
A bronz dombormű Horvay János szobrászművész alkotása.

Emlékezete
Irinyi János nevét több közintézmény viseli, például a
- debreceni Irinyi János Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola, a
- kazincbarcikai Irinyi János Református Szakközépiskola és Diákotthon, a
- balatonfűzfői Irinyi János Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és a
- létavértesi Irinyi János Általános Iskola, valamint
- Budapesten az Irinyi János laktanya az MH 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred laktanyája.

Jegyzetek
- Ugrás fel ↑ Dr. Irinyi Judit, Irinyi Gábor: Irinyi János, Albis másik híres szülötte. (Újságcikk az Irinyi család honlapján) Az információ autentikus forrásból származó hiteles közlés. A közlést tartalmazó hivatalos e-mailt archiváltuk, szövegét az OTRS-eléréssel rendelkező szerkesztők a 2011102110008369 ügyszám alatt olvashatják. Aki meg szeretne bizonyosodni az információ valódiságáról, lépjen kapcsolatba az OTRS-eléréssel rendelkezők valamelyikével! A keresztlevél másolatának szkennelt változata tartalmazza a fenti születési dátumot és helyet; Irinyi Judit - Irinyi Gábor 2011: Tisztázódott Irinyi János születési helye. Turul 84/3, 102.

Források
- http://www.csabanet.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=1015
- Lósy-Schmidt Ede: A foszforos gyújtók. Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye. 1935;
- Szathmáry László: A gyufa története. Bp., 1935;
- Szőkefalvy-Nagy Zoltán-Táplányi Endre: I. J. Bp., 1971; Évfordulóink 1986
- Albis Weboldala

Kapcsolódó szócikkek
- Kémiai szakirodalom Erdélyben
- Nemzetközi katalógusok
- VIAF: 171564910 GND: 1012608816

Kategória:
- Magyar feltalálók
- Magyar kémikusok
- Református magyarok
- Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc fontosabb alakjai
- 1817-ben született személyek
- 1895-ben elhunyt személyek
- Radicál Párt-tagok

 

wikipédia
Szerkesztette és Illusztrálta
 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.