Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


HÍRESSÉGEK, ESEMÉNYEK - TUDOD -E KI VOLT PAUL MORO?

2017.03.19

HÍRESSÉGEK, ESEMÉNYEK

Szécsi Pál (Budapest, 1944. március 19. – Budapest, 1974. április 30.) magyar énekes, előadóművész, dalszerző szövegíró.
1967-ben a salgótarjáni amatőr versenyen megnyerte az énekesek versenyét, ugyanebben az évben a Táncdalfesztiválon a Csak egy tánc című dallal második helyezést ért el.
Tagja lett a Rádió Tánczenei Stúdiójának.
Bársonyos hangja, kiváló színpadi mozgása, megjelenése, egyedi előadói stílusa révén, minden idők egyik legnépszerűbb magyar könnyűzenei előadójavolt.
1974-ben bekövetkezett halála pillanatától mítoszok és legendák fonódnak személye köré, melyek napjainkig élnek.

Élete
Szécsi Pál 1944. március 19-én született Budapesten.
Apja, Szécsi Ferenc (1905–1945) nyelvész és író volt, aki a második világháború utolsó hónapjaiban halt meg.
Szécsi Pál még egyéves sem volt ekkor.
Az özvegyen maradt édesanya, Szemere Klára (1916–2004) a kisfiút és két testvérét nevelőszülőkhöz adta, majd 1956-ban Ausztrián át az Egyesült Államokba disszidált.
Nagyobbik lányát Bécsig magával vitte, ott azonban a pályaudvaron hagyta
Kati és Pali Magyarországon maradtak.
Későbbi lelki problémái visszavezethetők gyermekkorára.
Az árván maradt fiú előbb nevelőszülőkhöz, majd állami gondozásba került, tizenhat esztendős koráig.
Ezután, hogy magát el tudja tartani, dolgozni kezdett.
Egy alkalommal a Divat Intézet munkatársa felfigyelt Szécsi Pál sármos megjelenésére, jó mozgására, hamarosan az egyik legkedveltebb férfimanöken lett belőle.
1965 szilveszterén a Gellért Szállóban lépett fel egy divatbemutatón, a műsorban néhány számot énekelt. Valaki egy asztaltársaságtól ismét csak felfigyelt rá, s elvitte egy énektanárnőhöz. Szécsi ettől kezdve folyamatos zenei képzést kapott.
1967-ben dobogós helyezett lett az eszperantó táncdalfesztiválon, Salgótarjánban pedig egy amatőr fesztiválon megnyerte az énekesek versenyét.
Még ugyanebben az évben Bánki László, a Magyar Televízió könnyűzenei osztályának vezetője fiatal tehetségeket keresett a Táncdalfesztiválra. Elment Szécsi énektanárnőjéhez, Majláth Júliához segítséget kérni.
A tanárnő mint egyik legkedvesebb tanítványát, őt ajánlotta.
Szécsi hatalmas sikert aratott A Vadas Tamás – Varga Kálmán szerzőpáros által írt Csak egy tánc volt című dal a csodálatosan szép hangú fiatal énekest egyből az ország egyik legismertebb előadójává, sármos, kisfiús-férfias kinézete pedig a nők bálványává tette.
Igazán nagy sikert az olasz szerzemények Szécsi-féle adaptációi, hoztak majd alegnagyobb Szécsi-slágerek, s az ország könnyűzene-imádó közönsége a lábai előtt hevert. Az első ilyen olasz átültetés a Franco Battiato komponálta, 1969-ben Sanremóban 2. helyezéssel Sergio Endrigo által énekelt L’Arca di Noè (Noé bárkája), amelyet Szécsi Pál Kósza szél címen tett országszerte közkedvelt dallá.
Hihetetlen népszerűségnek örvendett, magánéletében azonban sosem talált igazi társra- fantasztikus karrier ellenére mindvégig magányos maradt.
Számos külföldi szereplése volt, az NSZK-ban Paul Moro néven lemezei is jelentek meg.
Pályája csúcsán is még mindig fölfelé tartott szövegeket és zenét is szerzett - Ne félj, Nekem minden sikerül, Zenészballada stb. - tele volt újító ötletekkel vokálokat szervezett. Zenés színpadi darabokban lépett föl, harmonikus mozgásával kiváló ritmusérzékével ott is sikereket ért el.
Kibédi Ervin, Rátonyi Róbert invitálta az Operettszínházba is.
Szécsi Pál dalai bársonyos nagyon szép egyedi orgánumú hangja, csak rá jellemző levegővétel, hangképzés, előadói stílusa révén, a mai napig is közkedvelt, őszinte érzelmeket sugárzó, nem giccses, nem avuló.
Előadói, énekesi tevékenységének rendkívüli értékes jellemzője az igényesség
- a tartalom a forma,
- a szöveg,
- a zene és az előadásmód tekintetében.
Szécsi Pál egyéniségének kiemelkedő jellemvonása, tehetsége, szép hangja mellett - kollégái munkatársai elmondása szerint is - a kiváló emberi tulajdonságai, a kedvessége, közvetlensége, szerénysége.
Mindvégig szerény és közvetlen ember maradt.
Lelki problémái ellenére, általában kellemes társasági ember tudott lenni, jó humorú; mindenki szerette és örült személyének.
Sármja, nem csak a női rajongókra hatott, hanem a férfiakra is, mindenkire.
Bárhol megjelent, az első benyomásra - a mozgása, a mosolya, a nyíltszívű kedvessége, az orgánuma által - mindenki azonnal megszerette.
Egykori diáktársai és tanárai is így emlékeztek meg róla, így őrzik emlékeikben:
- mint szeretetre, figyelemre méltó, különleges egyéniség.

Szerelmei
Manökenként találkozott egy divatbemutatón Hase Maria Grażynával, a lengyel manökennel.
A találkozásból szerelem lett, majd 1962-ben házasságot kötöttek.
Rövid ideig Budapesten éltek, majd Grażyna visszatért Lengyelországba.
Szécsi követte, ahol gyorsan és kiválóan elsajátította a lengyel nyelvet, idegenvezetőként is dolgozott -ám a házasságnak hamarosan vége lett, Szécsi Pál visszatért Budapestre. 1972-ben a Rádióban egy műsorban találkozott legismertebb szerelmével, Domján Edittel.
A kölcsönös, lángoló szerelem januártól októberig tartott.
Domján Edit elkísérte fellépéseire Szécsi Pált, együtt beszélték át a színpadi szereplés szakmai fogásait. Kapcsolatukat a sok "jó barát", intrikái tették tönkre.
Domján Edit és Szécsi Pál két erősen szenzitív alkatú ember találkozása önmagában véve is esendő - elváltak útjaik.
Domján Edit a magába zárkózó depresszív hajlamú nagy művész öngyilkosságát Szécsi Pál soha nem tudta feldolgozni..

 

Halála
Gondoskodó, szerető család nélküli szomorú gyerekkora, igen érzékennyé tette az amúgy is nagyon tehetséges ennélfogva túlérzékeny fiatalembert. Szorongásai többször torkoltak öngyilkossági kísérletekbe, utolsó pillanatban azonban barátainak ismerőseinek mindig sikerült megmentenie életét.
Végül 1974. április 30-án éjszaka az utolsó kísérletet már nem tudták megakadályozni.
Mindössze 30 éves volt. Budapesten, a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.
Temetésén elképesztően rengeteg ember jelent meg, akik közül nagyon sokan nem temetéshez méltóan, a tiszteletadást, a végső búcsút megilletve viselkedtek. A fájdalomtól megzavarodott rajongók mindenáron be akartak menni a ravatalozóba, a megvadult tömeg útját Koós János állta el kétségbeesetten.
Halála hírére gyászba borult az ország, rajongói egyszerűen nem tudták feldolgozni a veszteséget. Még évekkel később is virágcsokrok százai borították, borítják ma is sírját.
1986-ban testvére, Szécsi Katalin ezekkel a szavakkal emlékezett rá a Zenészballada című könyv első soraiban:
„Ilyennek látták:
- hallatlanul magabiztosnak, lezsernek, ő volt a Férfi... Messze nem volt magabiztos, messze nem volt ő olyan lezser, sok félelem élt benne, sok drukk. A siker könnyedséget adott neki. De valójában... Én hiszem, hogy az emberek lelke nem tud megváltozni... Ő ugyanaz a félénk kisfiú maradt, a kis gyökértelen, akinek indult.”.

Emlékére

Szécsi Pál sírja Budapesten.
Farkasréti temető: 25-3-62. Szobrász: Trischler Ferenc


Halála után előadás készült szerelmi életéről Szécsi Pál szerelmei címmel.
Története:
Szécsi Pál alakja, életének története elevenedik meg a színpadon:
- Pozsgai Zsolt darabja hat szerelem és hat öngyilkossági kísérlet „krónikája”.
Az énekes élete a kísérletek sorozata, hogy az elvesztett Anya után megtalálja magának a társat, aki az anya és a szerető szerepét egyaránt betölti. A hat nővel való kapcsolatáról szól a darab, amelynek hátterében egy csodálatos tehetség élete bontakozik ki, annak minden ellentmondásával, komikus helyzeteivel, tragédiájával.
Ismert alakok bukkannak fel az előadásban, művészek, énekesek, akiknek nagy része szerencsére még közöttünk él. Nagyszabású, látványos előadás, melyben tizenhét Szécsi Pál-dal hangzik el, a mai kor követelményeinek megfelelő hangszerelésben: a
- Szeretni bolondulásig, a
- Kék csillag, a
- Két összeillő ember, a
- Pillangó, a
- Szereted-e még, az
- Adagio és sok más közismert dal.
Szereplők:
- Gergely Róbert, Radó Denise, Nádas György / Józsa Imre, Maronka Csilla, Borbáth Ottília. Hangszerelte: Végvári Ádám. Írta és rendezte: Pozsgai Zsolt..

Szécsi Pál-díj
- Halála utána tiszteletére alapították meg testvérei a Szécsi Pál-díjat..

Legnépszerűbb dalai

 

Egy szál harangvirág
 
Gedeon bácsi
 
Karolina


Kék csillag


Két összeillő ember


Talán sok év után


Kósza szél


A távollét


Bús szívvel énekelni
 
Mint a violák


Én édes Katinkám
 
Szereted-e még
 
Akkor is lesz nyár
 
Pillangó
 
Kismadár
 
Ha nem vagy velem
 
Ne félj
 
Boldogság


Viharként tombol
 
Halott város
 
Mióta egyszer
 
De a kkor már hol leszek én
 
Himnusz a nyárhoz
 
Meddig tart a szerelem
 
Szegény bolond
 
Tárd ki ablakod
 
Szép volt, ami volt
 
Szeretni bolondulásig
Zenészballada
 
Nincsen barátom
 
Ha egyszer sírnék


Férfikönnyek
Díjak
Made in Hungary - Előadói-díj (1974).

Lemezei
- 1971 Hagyjuk, szívem (Hungaroton-Pepita)
- 1973 Egy szál harangvirág (Hungaroton-Pepita)
- 1976 Violák (Hungaroton-Pepita)
- 1983 Felettünk az ég (Hungaroton-Pepita)
- 1985 Egy szép régi dal (Hungaroton-Pepita)
- 1988 Csak egy tánc volt... (válogatás, Qualiton)
- 1989 Tárd ki ablakod (válogatás, Hungaroton-Gong)
- 1992 Két összeillő ember (Szécsi Pál és Domján Edit válogatás; Hungaroton-Gong)
- 1992 Mint a violák (válogatás, Média)
- 2001 Kósza szél (válogatás, Hungaroton Records Kft.)
- 2002 Égi trió (válogatás /Szécsi P. - Máté P. - Ihász G.; RnR Média)
- 2003 Ha álmodni tudnál (válogatás; Aréna).

Érdekességek
- A Kispál és a Borz együttesnek léteznek Szécsi Pál és Pécsi szál című számai.
- A Kispál és a Borz Velőrózsák c. albumán utal Szécsi Pál A távollét című dalára (Az autóm és én II.)
- Az Aranytíz Teátrum előadásában ma is fut egy színdarab Szécsi Pál életéről, a darabot Pozsgai Zsolt írta és rendezte, „Palika" alakját Gergely Róbert eleveníti meg. Az előadásokon gyakorta megfordult Szécsi Katalin, a fiatalon elhunyt táncdalénekes nővére.
- Mel Gibson Visszavágó (Payback) című filmjében elhangzik az Egy szál harangvirág című sláger refrénje, amikor is Mel Gibson (Porter) a bedrogozott feleségét lefekteti az ágyba és melléül. Majd kinyit egy kis fa zenedobozt (tetején a Hold látható) és megszólal az elfeledhetetlen örökzöld sláger, ami pár másodpercig hallható..

Jegyzetek
- Halálesete bejegyezve a Bp. II. ker. állami halotti akv. 591/1974. folyószáma alatt.
- Halálesete a Bp. XII. ker. állami halotti akv. 1618/1945. folyószáma alatt. Lánya állítása szerint agyonlőtték (Paulina Éva: Zenészballada. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1986. 22. old.), a halotti bejegyzése szerint aknasérülés okozta a halálát..

Források
- Szécsi Katalin : Több mint szerelem K.U.K., Budapest 2010
- Szécsi Katalin : Palika K.U.K. , Budapest 2006
- Szécsi Katalin : Palika Greger-Delacroix Kiadó, Budapest 2001
- Rnr media
- Mistral
- Paulina Éva: Zenészballada. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1986..

További információk
- Bodorik Sándor: Mezőtúri életrajzi lexikon. Mezőtúr város pantheonja a kezdetektől máig. Mezőtúr, S-print Reklámiroda, 1999.
- Fenyves György: Csak fiataloknak II. Bp., Zeneműkiadó, 1968.
- Könnyűzenei lexikon. Szerk. Sebők János-Szabó Béla. Bp., Idegenforgalmi Propaganda és Kiadó Vállalat, 1987.
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
- Szécsi Pál honlap
- Szécsi Pál blog
- Szécsi Pál dalszövegei
- Szécsi Pál a MusicBrainz oldalain
- Nemzetközi katalógusok
- WorldCat VIAF: 50160772 LCCN: n96009421 MusicBrainz: 6b8ea8c9-1d2f-480c-8f01-7e0542f26fb3.

Kategória:
- Magyar énekesek
- Öngyilkos színészek, színésznők
- 1944-ben született személyek
- 1974-ben elhunyt személyek
- Budapesten született személyek.

 
wikipédia
Szerkesztette és Illusztrálta
 
 
 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.