Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


HÍRESSÉGEK ESEMÉNYEK - A magyar akadémikus és történelmi festészet egyik legnagyobb reprezentánsa

2016.07.16

HÍRESSÉGEK, ESEMÉNYEK

Benczúr Gyula (Nyíregyháza, 1844. január 28. – Dolány (ma Benczúrfalva, Szécsény része), 1920. július 16.) magyar festőművész, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja.

 


Családja
- Benczúr Elza iparművész,
- Benczúr Olga képző- és iparművész,
- Benczúr Ida festőművész és
- Benczúr Gyula orvos apja,
- Vastagh Éva és Vastagh László szobrászművészek nagyapja,
- Benczúr Béla építész bátyja,
- ifj. Vastagh György szobrászművész apósa,
- Gabriel von Max festőművész sógora.

Életpályája

Gyermekeim (1881)


1844. január 28-án született Nyíregyházán Benczúr Vilmos (1811-1873) és Laszgallner Paulina (1815-1885) fiaként.
Családja 1846-ban Kassára költözött.
Középiskolás korában Klimkovics Ferenc és Klimkovics Béla magánrajziskolájában, Kassán kezdett festeni és rajzolni.
1861-től a müncheni Képzőművészeti Akadémián Hermann Anschütz, majd 1865-től 1869-ig Karl von Piloty tanítványa volt.
1869-ben Olaszországban, 1874-ben Franciaországban tett tanulmányutat.

1873-ban feleségül vette művészbarátja húgát, Karolina Maxot.
Négy gyermekük született. Felesége halálát (1890) követően
1892-ben újból megnősült, második felesége Ürmössy Boldizsár Piroska, a Budapesti Állami Tanítóképezde tanára.

A nyarakat az 1870-es évek közepétől a Starnbergi-tó melletti Ambachban töltötte, ahol 1885-ben felépült nyaralója öccse, Benczúr Béla tervei alapján.

1876-tól 1883-ig a müncheni akadémián tanított.
Hazatérésekor megalapította az első magyar művészképzőt a Benczúr-mesteriskolát, melyet haláláig igazgatott.
Már életében elismert és köztiszteletben álló festőművész volt. 1906-ban a főrendiház örökös, 1910-ben a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja lett.

Művészi pályája

Budavár visszavétele (1896)
Olvasó nő (1885)
Benczúr Gyula ambachi nyaralója
Székelykapu Benczúr Gyula ambachi nyaralója előtt

A 19. századi magyar akadémikus történeti festészet kiemelkedő alakja.
Pályájának korai szakaszát a biedermeier stílusú arcképek (Gizella), a
- romantikus életképek (Balatoni halásztragédia), illetve a
- Karl von Piloty festészetének hatását magukon viselő történelmi tárgyú képek jellemzik (II. Rákóczi Ferenc elfogatása).
Első sikerét Hunyadi László búcsúja című képével érte el 1866-ban.
1875-ben a történelmi festészeti verseny nyertese lett Vajk megkeresztelése című képével.
II. Lajos bajor király megbízásából számos történelmi tárgyú képet festett (XV: Lajos és Dubarry asszony 1874).
Hazatérése után aktokat, portrékat és mitológiai témájú képeket festett.
Utolsó alkotói korszakát a monumentális történelmi kompozíciók jellemzik.
A millenniumra 1896-ban megfestett Budavár visszavétele című műve a műfaj egyik legjelentősebb alkotása.
1900-ban a párizsi világkiállításon első díjat nyert a Nagyváradon festett, Schlauh Lőrincz nagyváradi bíborost ábrázoló portréjával, amely máig Nagyváradon a püspöki palotában tekinthető meg.
1907-ben befejezett Ezredéves hódolat című képe egész Európában feltűnést keltett.
Élete utolsó éveiben a budai várba tervezett nyolc képből álló történelmi tárgyú képsorozaton dolgozott, melyből kettőt tudott elkészíteni (Mátyás fogadja a pápa követeit, A diadalmas Mátyás).

Pályafutása során számos művészeti díjat nyert

Műveivel
- aranyérmet nyert Párizsban (1878, 1900),
- Berlinben (1886, 1910), Bécsben (1877, 1888) és
- Münchenben (1888).

Főbb művei
- Önarckép (1861)
- Kislány pojácával (1863)
- Balatoni halásztragédia (1864)
- Hunyadi László búcsúja (1866)
- Etelka (1868)
- II. Rákóczi Ferenc elfogatása (1869)
- Gizella (1870)
- Benczúr Géza (1872)
- Nő erdőben (1873)
- XV. Lajos és Dubarry (1874-től több változatban)
- Olvasó nő (1875)
- Vajk megkeresztelése (1875)
- Szerecsen fejedelem (1876)
- XVI. Lajos és családja (1875)
- Kun László halála (1880)
- Nárcissus (1881)
- Bacchánsnő (1882)
- Andrássy Gyula (1884)
- Trefort Ágoston (1885)
- Budavár visszavétele (1896)
- Károlyi Lászlóné (1898)
- Batthyány Elemér (1898)
- Erzsébet királyné (1899)
- Schlauh Lőrincz (1900)
- Szent István felajánlja a koronát (1901)
- Ezredéves hódolat (1907)
- Ádám és Éva (1909)
- Petőfi Sándor (1909)
- Háromkirályok imádása (1910)
- Mikszáth Kálmán (1910)
- Wekerle Sándor (1911)
- Kleopátra (1911)
- Mátyás fogadja a pápa követeit (1915)
- IV. Károly koronázása (1916)
- Krisztus az Olajfák hegyén (1919)
- A diadalmas Mátyás (1919)

Vajk megkeresztelése (1875)
Hunyadi László búcsúja (1866)
II. Rákóczi Ferenc elfogatása a nagysárosi várban (1869)
Narcissus (1881)
Andrássy Gyula gróf (1884)
Erzsébet királyné arcképe (1899)
Kleopátra (1911)

Emlékezete

 

Benczúr Gyula szobra a szegedi Patheonban


Műveiből emlékkiállítást rendeztek Budapesten 1920-ban a Műcsarnokban, 1944-ben a Szépművészeti Múzeumban, 1958-ban a Magyar Nemzeti Galériában, valamint 2001-ben az Ernst Múzeumban.

Benczúr Gyula: Önarckép (1917)

1921-ben tanítványai megalapították a Benczúr Társaságot, mely 1954-ig működött.
1927-ben Dolány az ő emlékére vette fel a Benczúrfalva – ma Szécsény városrésze – nevet.
Szegeden, a Nemzeti Emlékcsarnokban (Dóm téren a körbefutó árkádok alatt) őrzik portrészobrát hazánk számos kiváló tudósának, művészének, politikusának szobraival együtt. Benczúr Gyula szobrának alkotója Kisfaludi Strobl Zsigmond, a szobrot gróf Széchenyi Károly ajándékozta a városnak 1930-ban./font>

Jegyzetek
- Ugrás ehhez: a b Integrált katalógustár, 11611763X, 2015. augusztus 13.
- Ugrás fel ↑ MNG ÁLLANDÓ KILÁLLÍTÁSOK XV. Lajos és Dubarry asszony 1874

Források
- Szabó Júlia: A 19. század festészete Magyarországon, Corvina Kiadó, 1985, ISBN 9631319083
- Révai új lexikona II. (Bak–Bia). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1998. ISBN 963-901-540-7
- Révai nagy lexikona
- Művészeti lexikon I–IV. Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981–1983.
- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. 171–172. o.
- Új magyar életrajzi lexikon I. (A–Cs). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. 603–604. o. ISBN 9635474148 - Bellák Gábor: „Az utolsó festőfejedelem” Benczúr Gyula (1844-1920). Budapest, 2001.

További információk
- Benczúr Gyula a Képzőművészet Magyarországon honlapon
- Malonyay Dezső: Jegyzetek Benczúr Gyula rajzaihoz (Művészet, 1907, 6. szám)
- Elek Artúr: Benczur Gyula (1844-1920) (Nyugat, 1920, 15-16. szám)
- Farkas Zoltán: Benczúr Gyula emlékkiállítás (Nyugat, 1930, 15. szám)
- Benczúr Gyula: Budavár visszavétele (Száz Szép Kép sorozat)
- Benczúr Gyula: Hunyadi László búcsúja (Száz Szép Kép sorozat)
- Benczúr Gyula emlékkiállítás (A Jósa András Múzeum honlapja)
- Benczúr Gyula festményei - TerminArtors.com

Kapcsolódó szócikkek
- Magyar szabadkőművesek listája
- Magyar Örökség díj 2001–2005
- Nemzetközi katalógusok
- WorldCat VIAF: 42581144 LCCN: n2001155828 ISNI: 0000 0000 7857 8946 GND: 11611763X BNF: cb169845356 ULAN: 500013687 RKD: 6415
- Művészet
- Művészetportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

Kategória:
- Magyar festők
- MTA-tagok
- Magyarországi szabadkőművesek
- Nyíregyháziak
- Magyar Örökség díjasok
- 1844-ben született személyek
- 1920-ban elhunyt személyek

 

wikipédia

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.