Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


MOSOLYSZÜNET 72

2016.03.21

MOSOLYSZÜNET


A jó viccen nem csak mulatni lehet.
A beléje ivódott kollektív tapasztalat által bölcsebbé válunk. A vicc tulajdonképpen nem más, mint poénra épített csattanós közmondás:

A humor az ember szárnya.

Az élet attól szép, hogy bármi megtörténhet.
És attól csúf, hogy meg is történik.

 

Az élet olyan, mint a bukta; Sok tésztát meg kell enni azért a kis lekvárért.

Ne vedd túl komolyan az életet! Úgyse kerülsz ki belőle élve.

Az élet azért rosszabb, mint a színpad, mert gyakrabban kell meghajolni.

Ha az ember meg akarja fejni a tehenet, muszáj lehajolnia.
 

Ha tapsot akarsz, tapsolj magadnak!

A baj nem jár egyedül, vele megyek én is.

Segíts barátaidon, nem felejtik el. Mindig eszükbe jutsz, valahányszor bajba kerülnek.

 


Kovács és Szabó a két régi barát találkozik az utcán. Időközben Szabó hajléktalanná vált, és csak az egyik lábán van cipő, az is meglehetősen szakadt, elnyűtt.
− Szabó! – kiált fel Kovács –, összecsapva a két kezét. Hát így kell látnom téged? Elvesztetted az egyik cipődet?
− Ellenkezőleg – feleli a barát.
 Találtam egyet.

A jók mindig elnyerik megérdemelt büntetésüket, a rosszak csak időnként.

Az embert kétféleképpen lehet lejáratni: Az egyik, hogy nem engedik szóhoz jutni; A másik, hogy engedik.

A párbaj elkerülésének legjobb módja:
− Ezt a sértést csak vérrel lehet lemosni!
− Igen hidegvérrel.

Régen, az emancipáció érvényre jutása előtt a férfiak gyakran vélekedtek így:
− Milyen férfi az, amelyik alábbvaló egy nőnél?
vagy:
− A férfiban minden halálos bűn bocsánatos, a nőben minden bocsánatos bűn halálos.

 

 

Kun Ákos gyűjtéséből

 

 

 

 

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.