Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A település történelme a kőkorszakig nyúlik vissza

2016.02.01

TÁJAK, VÁROSOK

Bóly (németül: Bohl, horvátul Boja) város Baranya megyében, a Bólyi járás székhelye.

Fekvése
Bóly Baranya megyében, Pécstől kb. 30 km-re kelet-délkeletre, Mohácstól kb. 15 km-re nyugatra, Nagynyárád és Borjád szomszédságában fekvő település.
Az 57-es főúton közelíthető meg Szajknál, vagy a főváros felől az M6-os autópályán.
Vasútállomása a Pécs–Mohács-vasútvonalon található, a településtől kb. 3,5 km-re.

A környék gazdasági központja.
A mezőgazdasági termelés szempontjából az átlagos hőmérséklet és a csapadékmennyiség kedvező, amely jó termőtalajjal párosul. Talaja mészben, humuszban gazdag, mélyrétegű, közép kötött vályogtalaj. A kenyérgabona, a takarmány- és az ipari növények jól megteremnek itt, így a háziállatok tenyésztésének is megvannak a feltételei.
A város sík területen fekszik. Csupán kétszer három domb látható a település északi és déli határában.
A várostól északra magasodik a Temető-domb, a Mária-hegy(Marienberg) és a Tukar. Az utóbbi két dombon vannak a szőlőterületek, az előbbin a Batthyány-Montenuovo mauzóleum és a temető tűnik szembe. A város déli területén emelkedik a Trischler-domb, a Szamárdomb és a Falu-dombja. Az utóbbi kettőn lakóházak vannak.
A város keleti határán egy kis patak, az úgynevezett Malom-patak folyik keresztül. Ha száraz az időjárás, víz alig-alig csörgedezik benne. Ma gazdasági szempontból teljesen jelentéktelen. A régi időktől kezdve a múlt század végéig viszont gazdasági szempontból is értékes lehetett.
1953-ban a pataktól nyugatra, régészeti leletmentés kapcsán egy Árpád-kori edényégető kemence került ki a földből. A kemence belsejét kitöltő földben rengeteg vízicsigaházat találtak.

A kemence 38 méterre van a patak jelenlegi medrétől, tehát valamikor nagyobb vízhozamú: hal, rák, egyaránt tanyázott benne és gyakran kiöntött, partján egykor malmok működhettek.

Története
A település neve korábban Németbóly volt, 1950 óta Bóly.
Régészeti leletek bizonyítják, hogy ez a hely már a kőkorszakban is lakott volt.
Az első írásos emlék 1093-ból, Szent László idejéből származik. Az adománylevél Bolok néven említi a települést, mely akkoriban egyházi birtok volt.
A török uralom alatt a település szinte teljesen kihalt, majd a hódoltság után újraindult az élet.
1703-ban Bóly Batthyány (II.) Ádám gróf, országbíró (1662–1703) tulajdonába került.
Mária Terézia uralkodása alatt német jobbágyok népesítették be. A mai lakosok nagyrészt a betelepülő németek leszármazottai.
A 19. század végétől egészen 1945-ig a falu a Montenuovo hercegi család birtokában volt. Erre az időre tehető a település mai arculatának kialakulása. A hercegi család 1770-ben svájci tehenészetet létesített. 1792-től a környező pusztákon „nagyüzemi” gazdálkodást vezettek be, és fejlesztették a szőlőművelést is. Fejlődésnek indult a kézműipar is.
A második világháború után a Németországba kitelepített lakosok pótlására a Csehszlovák–magyar lakosságcsere keretében felvidéki és bihari magyarokkal népesítették be a falut. A magyar–sváb falu 1997. augusztus 31-én kapta meg a városi rangot.
A városban élők megélhetését a föld biztosítja, Magyarország egyik leghíresebb történelmi borvidéke itt található.
Ezen kívül jelentősek a mezőgazdasági üzemek, a gabona- és vetőmagtermelés.
Az 1980-as években uránércet kutatva termálvízre bukkantak 1300-1400 méter mélységben.
A 2000-es évek elején elhatározták, hogy geotermikus energiával fogják fűteni a közintézményeket, amelyet 2005-re fejeztek be.

Népesség
- 2011-ben lakosságának 82.4%-a magyar, 22.5%-a német, 0.8%-a horvát, 0.3%-a cigány, 0.1%-a szlovák nemzetiségűnek vallotta magát.

Nevezetességei

Légifotó a Batthyány-kastélyról
Bóly - Batthyány kastély

- 1746-ban épült késő barokk katolikus templom
- Szent Vendel-kápolna 1771-ből
- 1771-ben épült Szent Bálint barokk stílusú kápolna, mely az egyetlen Szent Bálintnak szentelt kápolna Magyarországon
- 1805–1807 között épült klasszicista stílusú Mountenuovo-kastély
- 1840-ből származó lóistálló, tervezte Gyenes János mérnök. Ma helytörténeti kiállítás található benne
- 1843-ból a Kálvária-domb stációi
- a 19. század végén épült békáspusztai Szent József-kápolna
- 1879–1894, a Mountenuovo hercegek neoromán családi mauzóleuma
- 1880, Montenuovo-féle nagy istálló posztromantikus stílusban

Egyéb látnivalók

A Batthyány-Montenuovo Mauzóleum.
Épült 1879 és 1894 között Carl Gangolf Kayser (1837–1895) osztrák építész tervei szerint

 

- Batthyány-Montenuovo Mauzóleum
- Csikós-rét, Karasica patak
- Uradalmi Magtár
- 42 000 kötetes Városi Könyvtár
- Helytörténeti Múzeum
- A városközpontban 11 hektáros kastélypark (természetvédelmi terület)
- Bólytól 1,5 km-re, Békás-pusztán Agrártörténeti Múzeum
- 34000 ha-os vadászterület és vadászpanzió
- Zsidó temető
- Hagyományok
- Emmausz-járás (húsvéthétfő)
- Motoros találkozó (június)
- KántoRock (július)
- Szüreti Csirkepaprikás-főző Fesztivál (szeptember)
- Márton-napi újborünnep (november)

Híres emberek
- Amtmann Prosper fuvolaművész
- Bérces Tibor akadémikus, vegyész
- Dittrich Tamás atléta
- Engel Adolf, a komlói-mecseki szénbányászat megalapozója
- Id. Manninger Gusztáv Adolf mezőgazdász, egyetemi tanár, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa
- Manninger Gusztáv Adolf mezőgazdász, egyetemi tanár.
- Meszlényi János szobrász
- Montenuovo Nándor herceg
- ifj. Ripszám Henrik olimpikon, festőművész
- Szabó Mátyás (agronómus) agronómus, országgyűlési képviselő
- Strázsay János volt jószágkormányzó, író, könyvgyűjtő
- Székely Károly Nándor mennyiségtan- és természettan szakos cisztercita tanár
- Trischler Ferenc szobrász

Jegyzetek
- Jump up ↑ Bóly települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
- Jump up ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
- Jump up ↑ horvát név 1
- Jump up ↑ horvát név 2
- Jump up ↑ Termálvíz hasznosítása fűtési célra Bólyban

Források
- horvát név 1: Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2011. szeptember 7.)
- horvát név 2: Hrvatski Glasnik (pdf). Hrvatski glasnik br.15/2008., 2008. április 10. (Hozzáférés: 2011. szeptember 7.)

További információk
- Link-gyűjtemény Bólyról
- Panorámakép a kálváriáról
- Panorámakép a Hősök teréről
- Panorámakép a községházról
- Légi fotók a kastélyról
- Térképkalauz – Bóly

Kapcsolódó szócikkek
- Commons
- A Wikimédia Commons tartalmaz Bóly (Magyarország) témájú médiaállományokat.
- Baranya megye települései
- A Bólyi járás települései
- Földrajz
- Földrajzportál
- Magyarország
- Magyarország-portál

Kategória:
- Magyarország városai
- Baranya megye települései

wikipédia
 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.