Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A település történelmét i.e. 5-4 évezredig tudjuk követni

2016.02.04

TÁJAK, VÁROSOK


Békés város Békés megyében. A Békési járás központja.

Fekvése
- Gyulától északnyugatra, Békéscsaba és Mezőberény közt fekvő település.

Az Élővíz-csatorna

Természetföldrajzi adottságok - Nevének eredete
- Első ispánjáról, Békésről kapta a nevét a vár, a város és a megye is.

Története
A régészeti kutatások szerint a település mai területe lakott volt már az i. e. 5-4. évezredben (Körös-kultúra).
Időszámításunk kezdetéig állattenyésztő és földművelő népcsoportok váltakozva lakták (illírek, kelták), majd az i. sz. első évezredben állattenyésztő lovas nomádok követték egymást (szkíták, gepidák, avarok, jazigok, vandálok, gótok, hunok).
A honfoglalás óta bizonyítottan háromszor pusztult el, 1711 óta folyamatosan lakott.

Békés város nevének eredete a honfoglalás korába nyúlik vissza, ekkor a területet szétszórt avar és bolgár telepesek népesítették be, akik felett a balkáni Bolgár Birodalom ispánjai gyakoroltak fennhatóságot.
A magyarok Árpád vezetése alatt győzték le őket, majd Ond törzsének Barsa és Csolt (vagy Vatha) nemzetsége szállta meg a vidéket.
Az Árpád-házi királyok idején Békés az egyházi és világi igazgatás, s egyúttal a gazdasági, kulturális élet területi központja volt. Több kisebb település állt mai területén, amelyek többsége nem volt hosszú életű, néhány azonban önálló településként vagy településrészként fennmaradt:
- Bélmegyer, Csatár, Dánfok, Hidas, Kiskamut, Nagykamut és Murony.
Határrészként, puszták nevei megőrizték az egykori falvakat:
- Csapegyház, Csapcsalja, Csarna, Détér, Gyúr, Mezőszentmiklós és Verebes.
A település mint megyeszékhely szépen fejlődött, virágzott.
Okleveles említése 1220-ban fordul elő, ahol „Bekues” néven írnak róla.
Az 1241-es tatárjárás súlyos válságot okozott, a lakosság elmenekült, Békés elnéptelenedett. A tatár pusztítást követően lakói 1295-ben tértek vissza, hanyatlása is ekkor kezdődött, mivel várát nem állították helyre, de még mint megyei székhelyet említik.
Luxemburgi Zsigmond király 1403-ban Maróti János macsói bánnak adományozta, 1404-ben vásárjogot kapott, következő évben pedig már városnak említik. A gyulai várat is Maróthy János építtette 1403-1405 között, amely egyúttal az uradalom központja lett; Békés ezzel elvesztette addigi centrális szerepét, a gyulai uradalom fennhatósága alá került.
1566-ban Gyula elfoglalása után Békést is megszállták a törökök, az itt tartózkodó őrség folyamatosan pusztította a környéket, de a település fennmaradt, török földesura maga a szultán volt. A törökök „palánk”-nak nevezett erősséget építettek. Az 1590-1591-i zsoldlajstromból kiderül, hogy az itt állomásozó török katonaság 238 főnyi volt.
A 15 éves háború (1591-1606) megrendítette a török uralmat, így Gyula parancsnoka, Cserkesz Omer, hogy minden erejét Gyula védelmére koncentrálhassa, 1595 októberében felégettette a békési palánkot, melynek során szinte elnéptelenedett a település. A török uralom alatti pusztítás visszavetette a magyar városiasodást, a települések lakosságát csaknem teljesen elpusztította, azzal együtt a településeket is.
A megmaradt népesség jóformán nomád életet élt.
A 17. sz. második felében elkezdődött a török kiűzése az országból, Békés számára újra nehéz idők következtek, hiszen hol a török, hol a Gyulát több éven át fenyegető császári hadak rabolták ki.
1698-ban Lindner kamarai tiszttartó helyszíni szemléje 10 lakóról számol be.
Rákóczi 1703. november 28-án a lakosságot a könnyebb védhetőség érdekében Karcagra költözteti, egészen 1707-ig, majd innen Sarkadra telepíti őket. Otthonaikba csak 1711-ben a szatmári békét követően költözhettek vissza, innentől számítjuk a mai város alapítását. A gyors fejlődésnek indult településnek a belső vándorlás nem volt elegendő ahhoz, hogy lakosságának létszáma jelentősen növekedjen, 1715-ben még csak 535 fő volt. A vármegyét szolgálataiért az udvartól megkapó Harruckern János György 1720-ban, hogy birtokait jövedelmezővé tehesse, s ehhez a termelőmunkát beindíthassa, telepítésbe fogott. Az első telepesek az Alföld északi megyéiből - Nyírség és Bihar - jöttek, és a sok szabad földnek, valamint a nagy természetes népszaporulatnak köszönhetően a falu lakossága növekedésnek indult. A népességnövekedésnek több összetevője volt, a növekedést elsősorban a természetes szaporulat adta, kisebb részben a helyi lakosság visszatelepedése és más nemzetiségűek betelepítése, bevándorlása. A szomszédos településeken nagy számban telepedtek le szlovákok - Békéscsaba - , németek - Mezőberény, Gyula - , Békésre ez nem volt jellemző.
A magyar lakosság mellett csak kis számban, leginkább házasodás révén kerültek ide más nemzetiségűek. Ez azonban csak mennyiségi gyarapodást hozott, nem eredményezett strukturális változást. A lakosság eleinte elsősorban állattenyésztéssel foglalkozott, ami azzal magyarázható, hogy a terület újra művelés alá vétele, a növénytermesztés, jóval több befektetést követelt volna meg.
A XVIII-XIX. század gazdálkodására jellemző a rétgazdálkodás, az extenzív állattartás és a halászat.
Harruckern Ferenc 1775
-ben bekövetkezett halálát követően örökösödés révén Békés és környéke 1798-ban a Wenckheim grófok kezébe került.
Népességének növekedése folyamatos, egészen az 1780-as évekig, amikor rövid, 10 éves stagnálás következett be. Ez annak tudható be, hogy a hirtelen növekedés meghaladta a település népesség-eltartó képességét, melynek hatására a településen feszültségek keletkeztek, a korszak demográfiai folyamataival ellentétben Békés már ekkor népesség kibocsátó, például 1786-ban főképp Békésről kivándoroltakkal telepítik be a bánsági Magyarittabét (Novi Itebej).
Az 1848-as forradalmat követően a település rendezett tanácsú város lett.
1858-ban megépült a Budapest-Arad vasúti fővonal, amely a várost nem érintette, így az országban jellemző ipari fejlődés elkerülte, forgalmi árnyékba került. Ez odáig vezetett, hogy 1872-ben Békés elvesztette városi rangját, nagyközséggé vált. Lakossága elsősorban mezőgazdaságból élt, kiterjedt tanyavilág épült a település határában.
A következő évtizedek visszalépést hoztak a község életében, amin az sem segített, hogy 1883-ban elkészült a muronyi vasúti szárnyvonal, majd 1902-ben a Békéscsaba-Vésztő keskenyvágányú vasút is. A megye másik három települése - Gyula, Békéscsaba, Orosháza - mellett mind gazdasági jelentőségben, mind pedig népességszámában lemaradt. A foglalkozási viszonyokban az agrárjelleg dominált.
A XX. század elején megindult a polgárosodás, bizonyítéka, hogy több új, meghatározó épületekkel gyarapodott a település, 1903-ban megépült a gimnázium, 1904-ben a mai városháza. Ennek a viszonylagos fejlődésnek az első világháború vetett véget. A tanácshatalom Békést városi rangra emelte, amit azonban a Tanácsköztársaság leverése után elveszített.
A világháború vége felé a román megszállás nehézségeit kellett elviselnie.
1939-ben az ország legnagyobb községe volt.
A második világháború után négy új község alakult Békés határában: Bélmegyer (1946), Murony (1950), Kamut (1950) és Tarhos (1954). Ekkor a nagyközség lakossága 21 ezer fő alá csökkent. 1969-ben a nagyközségi címet, majd 1973. április 15-én a városi címet is visszakapta.
A városi jogállás megszerzését követően iparosítási kísérletek történtek, hogy a település minél több lakosnak megélhetést tudjon nyújtani, de ezek a kezdeményezések a rendszerváltás idején többnyire életképtelennek bizonyultak.
Az 1980-ban bekövetkezett jobb oldali Kettős-Körös gátszakadása után a keleti határában kiépült tanyavilága, valamint Rosszerdő néven ismert külterületi része - jellemzően vályog építésű házainak köszönhetően - teljesen megsemmisült.
Az elmúlt évtizedben valódi városi arculatot nyert, de alapvetően megőrizte kisvárosi hangulatát, amelyet a valódi iparosodás elmaradásának köszönhet.

Címer
- A címerpajzsban kék mezőben, levágott, derékszögben behajlított páncélos jobb kar, vörös színű, négy ezüst ponttal (körrel) díszített arany nyelű, és szegélyű zászlót tart. A pajzson ezüst sisak nyugszik, rajta nyílt, arany színű korona. A sisakdísz vállban elvágott, tompaszögben behajlított kivont ezüst kardot tartó páncélos jobb kar.

Logó
- A logó leírása: a város főtéri hídjának, híd melletti pavilonjainak grafikus ábrázolása.

Szlogen
A város szlogenje:
- Békés - a hidak városa.

Hidak - A Békésen található hidak listája:
- Kettős-Körös híd
- Széchenyi téri híd
- Cseresznye utcai híd
- Tápcsatorna híd
- Felső körgáti zsilip
- Alsó körgáti zsilip
- Fábián utcai híd
- Malomasszony-kerti híd
- Vargahosszai csatorna I.
- Vargahosszai csatorna II.
- Vargahosszai csatorna III
- Vargahosszai csatorna IV.
- Sikkonyi híd
- Csallóközi utcai híd
- Csók zugi híd
- Fúró utcai híd
- Jámbor utcai híd
- Kisvasúti híd
- Erzsébet ligeti híd
- Új Csók híd

Demográfiai adatok
- A 2012-es népszavazáson 91,4% vallotta magát magyarnak, 3% lengyelnek, 2% hollandnak, 2% angolnak, 1% németnek, 0,6% orosznak.

Gazdaság - Turizmus, nevezetességek
- Fürdő
- Wenckheim-kastély

Közlekedés - Látnivalók

Nyárfák az Élővíz-csatorna mentén
A Kettős-Körös Békésnél
Duzzasztó gát Békésen

Templomok
- Református templom
- Műemléki református templom. A copfstílusú épület mai formáját 1905-ben kapta. Az 1732-ben épült kisméretű téglatemplom állandó bővítése, alakítása eredményezte a mai külsőt. Orgonája az ország 2. legnagyobb református templomban lévő orgonája.
- Római katolikus templom
- 1795-ben barokk stílusban épült római katolikus templom. A szentély oldalán függő hatalmas festmény Jantyik Mátyás, békési születésű festőművész utolsó alkotása, és többek között Orlai Petrics Soma egyik képe is látható.
- Ortodox templom (a Sparral szemben)
- Görög és román hívők számára épült ortodox templom, védőszentje: Istenszülő születése. Szép arányú épület, belsejében öttengelyes ikonosztáz épült. A képek az aradi származású, kiváló mester Stefan Tenecki művei, keretezésük a copfstílus naturális levél-virág koszorújából készült.
- Egykori zsinagóga – ma pálinka centrum
- Baptista imaház
- Pünkösdi imaház

Békés - A római katolikus templom

Temetők
- Rózsa temető
- Malomvégesi temető
- Zsidó temető, ravatalozó, Winkler egykori békési rabbi sírjával, Szarvasi út.
- Ortodox temető (Szarvasi út)

Intézmények, infrastrukturális létesítmények
- Békés Városi Egyesített Egészségügyi Intézmény és Rendelőintézet
- Tüdőbeteg-gondozó Intézet
- Egészségház
- Békés Megye Képviselő-testülete Hajnal István Idősek Otthona
- Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Békési Polgári Védelmi Iroda
- Békés Megyei Levéltár Békési Fióklevéltára
- Békés Városi Kulturális Központ
- Békés Városi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat
- Békés Városi Jantyik Mátyás Múzeum
- Békés Városi Könyvtár
- Békés Városi Területi Gondozási Szolgálat
- Piacfelügyelet
- Békési Önkormányzati Tűzoltó-parancsnokság

Múzeumok
- Jantyik Mátyás Múzeum (Széchenyi tér 6.) 18. század végi barokk épület, volt gazdatiszti lakás.
- Békési Galéria (Széchenyi tér 4.) Bér-ház 1885.
- 1885-ben épült a Magyar Királyi Szálloda - ismertebb nevén a Bérház - amelyben a Városi Könyvtár és Galéria kapott helyet. Falán emléktábla hirdeti, hogy a II. világháborút követően 1949-ben, az épületben nyílt meg a vidék első művelődési otthona.
- Békési Ház (Tájház - Durkó u. 9.) Parasztház 1866
- Durkó utca városképi jelentőségű utcaképe. A 8. sz. alatti gazdaház adott helyet a tájháznak, amelyben a parasztgazdaság összegyűjtött emlékeit, tárgyi kultúráját jellemző berendezési tárgyait, eszközeit láthatjuk.
- Iskolamesteri lakás (Petőfi S. u. 41.)
- Mini Vasúttörténeti Park (Gőzmalom sor 12.)
- A 377,269 pályaszámú gőzmozdony volt a Pálinkafőzde gőzszolgáltatója a 90-es években. A mozdony, két kocsi, egy takaros megállóhely alkotja a parkot.

Köztéri szobrok, emlékművek
- Veress Kálmán Forradalmi Emlékműve
- Református parókia öreg épülete előtti falon emléktábla őrzi Arany János 1851. évi itt tartózkodásának emlékét.
- A parókia másik emlékeztetője Karacs Terézre, a magyar nőnevelés úttörő alakjának békési tartózkodására hívja fel a figyelmet.
- Nemrég itt avatták fel Szabó Lőrinc 20. századi jeles magyar költő emléktábláját.
- Széchenyi tér délkeleti végében áll Pásztor János szobrász első világháborúban elesett katonák emlékműve, valamint vele szemben az 1996-ban avatott eltörött harangot találjuk, a második világháborúban elesett, illetve áldozatokká vált békésiek emlékére.
- Az 1904-ben épült Városháza falának kazettájában Irányi Dániel szobra található. A márciusi ifjak egyike, a város egykori országgyűlési képviselőjének mellszobrát tekinthetjük meg.

Természeti látnivalók
- Békés város jellegzetessége a rendkívüli méretű külső kertövezet, amely a lakóterülettel közvetlenül határos, és mintegy 3000 békési család háztartásának fontos bázisa. Főleg szilva- alma-, meggy-, cseresznye- és diófák, konyhakerti növények lelhetők fel.
- Az utóbbi 200 évben tucatnál többször fordult elő a térségben földrengés. Közülük a legjelentősebb pusztítást az 1978-as, a Richter-skála szerinti 4,5-es erősségű rengés okozta, melynek epicentruma Békés volt.
- A különböző földtani kőzettípusok igen változatosak: lösz, homok, agyag, iszap és kavics váltogatja egymást.
- A település legfontosabb folyóvize napjainkban a Kettős-Körös, amely az 1855-57 közötti folyószabályozást megelőzően Békés területén, ma Doboz-Szanazugnál összefolyó Fekete- és Fehér-Körösből keletkezett.
- A folyó vízszintjét az 1968-ban átadott békési duzzasztóval szabályozzák.
- Figyelemre méltóak a rétegvizek, mint ivóvíz források, nagyobb mélységben pedig gyógyhatású melegvizet is tártak fel a településen, amelyre gyógyfürdőt építettek

Oktatási intézmények - Középiskolák
- Szegedi Kis István Református Gimnázium, Általános Iskola és Kollégium Az 1552-ben alapított iskola működése gyakorlatilag folyamatos. Méltán viseli a nemzeti kultúra fejlesztésében jeles érdemeket szerzett Szegedi Kis István reformátor nevét.
- Békés Megyei Tisza Kálmán Közoktatási Intézmény

Általános Iskolák
- Békés Városi Dr. Hepp Ferenc Általános Iskola
- Békés Városi Eötvös József Általános Iskola
- Békés Városi Karacs Teréz Általános Iskola

Óvodák
- Békési Kistérségi Óvoda és Bölcsőde Baky u. 4.

Tagóvodák
- Baky u. 4. sz.
- Csabai u. 30. sz.
- Hunyadi tér 1/1. sz.
- Korona u. 1. sz.
- Nevelő u. 1. sz.
- Ótemető u. 2. sz.
- Teleki u. 26. sz.

Bölcsődék
- Földvár Bölcsőde, Fábián u. 25/2.
- 2. sz. bölcsőde, Bajza u. 1.
- 3. sz. bölcsőde, Rákóczi u. 16.

Kulturális intézmények
- Békés Városi Általános Művelődési Központ - Alapfokú Művészeti Iskola

Média
- Békés Mátrix - Békési Közösségi Hírportál, 142 000 fotó, 1400 videó, 14 000 cikk - 24 órában frissítve!
- Békés Tv - A város HÍRADÓJA
- Torony Rádió
- Békési Újság - Mindig van mit olvasni!

Sport
- Kézilabda
- ERSTE-Békési Férfi Kézilabda Klub
- Női Kézilabda Tornaegylet
- Labdarúgás: Békési Football Club
- Kosárlabda: Békés és Vidéke ÁFÉSZ Sportegyesület, Békési SZSK - férfi kosárlabda klub
- Asztalitenisz: Békési TE
- Tenisz: Békési Tenisz Klub
- Ökölvívás: Békési TE, Surman Box Klub, Box és K-1
- Kajak-Kenu: Békés Kajak-Kenu Club
- Atlétika:
- Békési Diákatlétika Klub
- Békési Diákok Atlétikai Clubja
- Torna: Békési Torna Egylet
- Lövészet: Városi Lövész Klub
- Sakk: Békési TE

Érdekesség
- Ahogy a többi szomszédos városnak Békésnek is volt egy gúnyneve.

Ez a Madzagfalva.

Ennek a népi mondák, hagyományok a gyökerei (például: minden békésinek mindig van a zsebében madzag, a várost egyszer körbe kerítették madzaggal hogy azokhoz ne jusson el a harangszó akik nem járultak hozzá a harangtorony megépítéséhez). A tájegység tájszólás az í-zés, különösen az é-k helyén (ennek értelmében: "Bíkís").
- A gyógyvíze a hévízivel egyenértékű.
- 1892-ben Békésen megalakult sportkör, a Békési Torna Egylet (az egyesület napjainkban is működik), az egyik legrégebb vidéki sportklub hazánkban. 1896-ban itt volt Magyarországon az első vidéki filmbemutató. 1949-ben itt alakult az ország első művelődési otthona. A II. világháború után, 1949. május 12-én Békésen nyitották meg az első szabadpolcos könyvtárat.
- Ma az Alföldi medence egyik legmélyebb része. Napjainkban ennek a következményei az időnként kipattanó földrengések, írásos feljegyzések szerint az utóbbi 200 évben tucatnál többször fordult elő a térségben ez a természeti jelenség. Közülük a legjelentősebb pusztítást az 1978-as, a Richter-skála szerinti 4,5-es erősségű rengés okozta, melynek epicentruma Békés volt.
- Békésen adták először (mindössze egy évvel a "legnagyobb magyar" halálát követően, 1861-ben) közterületnek Gróf Széchenyi István nevét.

Légi felvétel, középen a Szegedi Kis István Gimnázium

Híres emberek - Itt születtek
- Itt született 1738-ban Szikszai György debreceni esperes-lelkész, teológiai író, nyelvész († 1803)
- Itt született 1797-ben Giba Antal földmérő-mérnök († 1846)
- Itt született 1824-ben Somlyai Gábor földművelő, író († 1900)
- Itt született 1864-ben Jantyik Mátyás festőművész († Békés 1903)
- Itt született 1868-ban Veres Endre történész († Pécs, 1953.)
- Itt született 1890-ben Durkó Antal gimnáziumi tanár, múzeumvezető († Békés 1978)
- Itt született 1893-ben B. Szabó István miniszter († Békés 1976)
- Itt született 1894-ben Csurka Péter író, újságíró († Balatonalmádi 1964)
- Itt született 1909-ben Hepp Ferenc diákatléta, sportszótárkészítő († Budapest 1980)
- Itt született 1911-ben Püski Sándor könyvkiadó († Budapest 2009)
- Itt született 1928-ban Béládi Miklós József Attila-díjas irodalomtörténész és kritikus († Budapest 1983)
- Itt született 1944-ben Bajkó Károly olimpiai bronzérmes birkózó
- Itt született 1933-ban Janáky Viktor Munkácsy Mihály-díjas (1986), és Pro Urbe-díjas (1978) keramikusművész, grafikus († Budapest, 1999)
- Itt született 1939-ben Erdei Árpád büntető eljárásjogász, egyetemei tanár, az Alkotmánybíróság volt alelnöke
- Itt született 1946-ban Minya Mária Munkácsy Mihály-díjas (1980) szobrász és keramikusművész
- Itt született 1964-ben Jantyik Csaba, színművész, énekes, szinkronszínész
- Itt született 1968-ban Milák Brigitta festőművész.
- Itt született 1989-ben Cifra Anita magyar válogatott kézilabdázó

Díszpolgárai
- 1988: Gulyás György karnagy, Balogh László országgyűlési képviselő, TSZ-elnök, Inokai János MSZMP I. titkár,
- 1992: Bíró Lajos gimnáziumi igazgató (posztumusz), Polgár Lajos gimnáziumi tanár (posztumusz), Dézsi Zoltán Gyergyószentmiklós polgármestere, Dr. Hepp Ferenc a Testnevelési
Tudományos Kutatóintézet létrehozásáért, Kecskeméti Gábor gimnáziumi tanár
- 1993: Dr. Sebők Elek ügyvéd (posztumusz), B. Szabó István miniszter, országgyűlési képviselő, HM államtitkár (posztumusz)
- 1996: Dr. Püski Sándor könyvkiadó
- 1998: Makoviczki János tanácselnök, Dr. Sós Sándor, Vámos László
- 2005: Dr. Durkó Antal gimnáziumi tanár, múzeumvezető (posztumusz)
- 2007: Dr. Tóth József hidrogeológus

A Békés Városért Díj kitüntetettjei
- 1979. Gulyás György - vezető karnagy Debrecen
- 1980. Szász Lajos - nyug. igazgatóhelyettes Békés
- 1980. Novákné Juhász Márta - építészmérnök Szeged
- 1980. Novák István - építészmérnök Szeged
- 1981. Dr. Sós Sándor - MTVB osztályvezető Békéscsaba
- 1981. Vámos László - MTVB osztályvezető Békéscsaba
- 1981. Siraki Ferenc fhdgy MN Műszaki Alakulat - árvízvédelemért Orosháza
- 1982. Szatnkó Mihály - nyug TSZ elnök Békés
- 1982. Balogh László - országgyűlési képviselő TSZ elnök Békés
- 1982. Dr. Buzás Gábor nyug. TSZ elnök Békés
- 1982. Barta István -nyug. MHSZ titkár Békés
- 1983. Végh László - nyug. pedagógus Békés
- 1983. Kovács Sándor - nyug. TSZ elnök Murony
- 1983. Csontos Sándor - MTVB főmérnök Békéscsaba
- 1983. Kisvárdai Tibor - nyug. Békési Szolg. Szöv. Vezetője Békés
- 1985. Dr. Varga Imre - nyug. ÁFÉSZ ig elnök Békés
- 1985. Nagy Mihály - A Kosárgyár igazgatója Békés
- 1985. Dr. Tarsoly Lajos - bíró (VB tag, tanácstag) Békés
- 1985. Makoviczki János - Városi Tanács elnök Békés
- 1985. Polgári István - békési kisiparos Békés
- 1986. Inokai János - MSZMP Városi Bizottság első titkára Békés
- 1988. Csók Sándor - OTP BM Ig igazgatója Békés
- 1988. Nagy Gábor - Városi Szakszervezeti Bizottság titkára Békés
- 1988. Szabó Zoltán - MÁV főépítésvezetőség Békéscsaba
- 1989. Tamási Géza - Békés Megyei Építőipari Szöv. elnöke Békés
- 1989. Dr. Gyarmathy Olga nyug. középiskolai tanár Békés, Békés - Tarhosi Baráti Kör titkára
- 1995. Dr. Szudy Géza - posztumusz pedagógus, író Békés
- 1995. Fejes Antal - zeneiskola igazgató Békés
- 1995. Dr. Veres Mária - köztisztviselő Békés
- 1995. Körözsi Ferenc - karnagy - tűzoltóság Békés
- 1995. Szöllősi Ferenc - rendőr - zászlós Békés
- 1995. Nagy Károly - sportvezető Békés
- 1995. Pankotai Gábor - kajak - kenu - világbajnok Békés
- 1996. Dr. Szekeres János - főorvos Békés
- 1996. Püski Imréné - köztisztviselő Békés
- 1996. Eisele Vera - pedagógus Békés
- 1997. Dr. Szabó Ferenc - főorvos Békés
- 1997. Dr. Lipták Pál - gyermekorvos Békés
- 1997. Csuta György - festőművész Békés
- 1997. Nagy Gábor VB elnök, nyugd. Közigazg. Tev. Békés
- 1997. Szatmári István - törvénybíró Békés 1998. Bozay Attila - zeneszerző Békés
- 1998. Laborczy Aladár- tanár Békés
- 1998. Minya Gábor - vállalkozó Békés
- 1998. Takács Istvánné - pedagógus Békés
- 1998. Dr. Vladár János - orvos Békés
- 1999. Kállai Jenőné - pedagógus Békés
- 1999. Varga Sándor - tanár Békés
- 1999. Püski János - vállalkozó a választási bizottság elnöke Békés
- 2000. Jenei Béla -tanár Békés, Hégely László -mg vállalkozó, hagyományőrző népdalkör Békés
- 2001. Papp László - posztumusz városi főépítész Békés
- 2001. Dr. Gyöngyössy György - orvos Békés
- 2001. Fábián Mihály - vállalkozó Békés
- 2001. Tarjáni Ferenc - kürtművész Budapest
- 2002. Juhász Lajosné - pedagógus Békés
- 2002. Úti Éva - könyvtárigazgató Békés
- 2002. Nagy Sándor - szobrász Békés
- 2002. Nagy László - nyugdíjas egyesület Békés
- 2003. Rácz Rezső - nyugdíjas egyesület Békés
- 2003. Dr. Fakas István - háziorvos Békés
- 2003. Márton László - posztumusz - fényképész Békés
- 2003. Dávid Mátyás - iskolaigazgató Békés
- 2003. Kökéndy Józsefné - zenetanár Békés
- 2004. Dr. Daróczi Mária - nyugalmazott VB titkár Békés
- 2004. Dr. Olajos Károly - nyug. rendőrkapitány Békés
- 2004. Kis László - nyugalmazott VT VB Békés
- 2004. Dr. Kovács Eszter - városi tisztifőorvos Békés
- 2005. Ferenczi Sándor - nyugalmazott köztisztviselő Békés
- 2005. Kökéndy József - nyugd zeneiskolaigazgató volt polgármester Békés
- 2005. Verbai László - volt tanácselnök LISZ KFT vezetője Békés
- 2005. Dr. Baranyai István - háziorvos Békés
- 2005. Lukács Eszter - hímző népi iparművész Békés
- 2006. Dr. Pálkáné Dr. Vass Gizella - bíróság nyug. elnöke Békés
- 2006. Juhos János - fényképész vállalkozó Békés
- 2006. Békési Mihály - pedagógus, sportvezető Békés
- 2006. Kovács István - húsipari egyéni vállalkozó Békés
- 2006. Kecskeméti Ferencné - gyógyszerész Békés
- 2007. Varga László - nyugalmazott középiskolai tanár Békés
- 2007. Dr. Matolcsy Kálmán - posztumusz - háziorvos Békés
- 2007. Eperjesi József - nyugalmazott szociális otthoni igazgató Békés
- 2008. Fejes Antalné - nyugalmazott zenetanár Békés
- 2008. Mester Péter - Békési Városvédő és Szépítő Egyesület Eln Békés
- 2008. Szabó Gerzson - hagyományőrző amatőr filmes Békés
- 2008. Dr. Szuromi Pál - pszichiáter főorvos Békés
- 2008. A Békés Városi Önkéntes Tűzoltó Egyesület Békés
- 2009. Dr. Kovács Imre - fogszakorvos Békés
- 2009. Katona Gyula - református lelkipásztor Békés
- 2009. Békési Zoltán - igazgató Békési Pálinka Zrt. Békés
- 2009. Barta István Zoltán - vállalkozó - Barta Udvar Békés
- 2009. Schimpl Miksáné - nyug. pedagógus Békés
- 2009. Balogh József - asztalitenisz - szakvezető edző Békés

Itt haltak meg
- 1892-ben Karacs Teréz író

Jegyzetek
- Jump up ↑ Békés települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 23.)
- Jump up ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)

Források
- A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
- Város térkép áttekintése
- Banner János: A békési nemzetiségi kutatás történetéhez, Békési Élet 1974.
- Banner János: A békési fafaragásról és temetőkről, Békési Élet 1971.

További információk
- Commons
- A Wikimédia Commons tartalmaz Békés témájú médiaállományokat.
- Békés önkormányzatának honlapja
- Térkép Kalauz – Békés

Kapcsolódó szócikkek
- Murony–Békés-vasútvonal
- Békés megye települései
- A Békési járás települései
- A Körösök mentén fekvő települések
- Magyarország
- Magyarország-portál
- Földrajz
- Földrajzportál

Kategória:
- Békés

wikipédia
 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.