Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Ahol van respektje a kékfrankosnak. Mind a kettőnek

2016.01.29

TÁJAK, VÁROSOK

Sopron (németül: Ödenburg, horvátul Šopron, az ókorban latinul Scarbantia) mintegy hatvanezer lakosú megyei jogú város Győr-Moson-Sopron megyében, a soproni borvidék központja.
„A leghűségesebb város” (latinul Civitas Fidelissima).
A Soproni járás székhelye.
Kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák tekintetében Magyarország 9. legnépszerűbb települése.

Fekvése
- Magyarország nyugati határa mellett, az Alpokalján, Bécstől 60 km-re, Budapesttől 220 km-re található. A Soproni-hegység és Fertő tó melletti Balfi-dombság között, az Ikva patak völgyében épült.
- A környék mikroklímája kedvez a bortermelésnek;
- Sopron a „kékfrankos fővárosa”.

Története

A Borostyánút rekonstrukciója a Fő téren

A terület az őskor óta lakott.
A római korban egy Scarbantia nevű város állt itt, amelyen két fontos útvonal is áthaladt. Fóruma a mai főtér helyén volt.
A népvándorlás korában Scarbantia romokban maradt, új település csak a honfoglalás után jött létre itt. A város lakói a Kr. u. 4. században a későbbi belváros területén 3–4 m vastag városfalat emeltek, hogy megvédjék magukat a barbárok támadásaitól. Ezt a falat a népvándorlás korszakában valószínűleg lerombolták. Maradványaira emelték 1092-ben Sopron várjobbágyai az új határvár faszerkezetű, földdel erősített sáncát. A faváz később a tűz martaléka lett, és a bedöngölt agyag salakká égett. Ezt a titokzatos „vörös sáncot” az újkori építkezések a belváros több pontján feltárták, így az Esterházy-palota hátsó falát védő vasbeton fal építésekor is.
A 9–11. század környékén a régi római városfalat kiegészítették, és felépült a vár is. Ekkor kapta magyar nevét a város, Suprun nevű ispánjáról.
1153-ban már fontos városként említik.
1273-ban II. Ottokár cseh király árulás következtében elfoglalta a várat. Annak ellenére, hogy Ottokár túszként magával vitte a város előkelőinek gyermekeit, Sopron 1277-ben megnyitotta kapuit IV. László király előtt, akinek így sikerült visszafoglalnia, ezért jutalmul szabad királyi várossá tette.
Ezután, 1297 és 1340 között emelték a római alapokra a várárokkal körülvett, 8–10 m magas várfalat, aminek belső síkjára támaszkodtak a belváros házai.
1441. február 25-én Luxemburgi Erzsébet özvegy királyné Sopront és környékét 8000 aranyért elzálogosította III. Frigyes német-római császárnak. A várost csak Hunyadi Mátyás szerezte vissza, aki 1463. július 19-én megegyezett Frigyessel, hogy 80 ezer forintért visszaadta a koronát és az elzálogosított területeket.
1526-ban a város lakossága kiűzte a zsidókat Sopronból.
Searchtool right.svg Bővebben: Zsidók Sopronban

1543-ban a városi tanács megtiltotta az "idegen magyaroknak" a házvételt, 1594-ben pedig kirekesztette a magyar nyelvet a városi ügyvitelből.
1529-ben a törökök feldúlták a várost, de nem került a törökök kezére. A megszállt területekről sokan menekültek Sopronba, ami lassanként a törököktől szabad terület központjává vált.
1553-ban, 1622-ben, 1625-ben, 1635-ben és 1681-ben országgyűlést is tartottak itt.
1605-ben Bocskai hadai dúlták fel Sopront.
A következő évtizedekben ezért a soproniak még jobban megerősítették városukat, új bástyák és városfalak épültek.
Az 1655-ös pestisjárványban a lakosság fele elpusztult.
A Rákóczi-szabadságharcot a város nem támogatta, az 1705-ös kuruc ostromnak még ellenállt, de egy évvel később Bottyán János bevette a várost.
1676-ban Sopron teljesen leégett.
Ezután a régi középkori épületek helyén barokk épületeket emeltek, megszületett a mai belváros.
Ekkor építették újjá a Tűztornyot is.
II. József idején Sopron lett a vármegye székhelye.
1753-ban Sopron erdejében, a később Brennbergbányának nevezett helyen nyílt meg Magyarország első szénbányája, ami a 19. század utolsó évtizedeire az ország egyik legkorszerűbb bányájává vált.
A középkori védőrendszer a 18. századra elavult, ezért néhány helyen megbontották a városfalat, és a bástyák tetején több, ma is megtekinthető bástyakertet alakítottak ki. Az egyik ilyen az Esterházy-palota mögött bújik meg, benne az 1789-ben épült, elöl nyitott, kerek kupolás zenepavilonnal.
Széchenyi ösztönzésére épült meg a Dunántúl első vasútja, amely Sopront Bécsújhellyel és Béccsel kötötte össze.
Mivel közel van a határhoz, az 1848-as szabadságharcban Sopront korán megszállták a császári csapatok. Ezután szépen fejlődött egészen a 20. század elejéig, bár fejlődése a 19. század végétől lelassult, gazdasági súlya csökkent.
1890-ben az első vidéki távbeszélőközpont itt épült ki.
1900-ban megindult a villamosközlekedés a városban, azonban a két vonalból álló hálózat nem bizonyult hosszú távon jövedelmezőnek, így 1923-ban felszámolták. 1919-ben ide telepítették át Selmecbányáról a Selmeci Akadémiát, amelynek jogutódja a Bányászati és Erdészeti Főiskola.

Sopron címere a Tűztorony kapuján 2009-ig

1921-ben, a trianoni békeszerződés után az osztrák kortársak és történészek által vitatott tisztaságú népszavazás döntötte el, hogy Sopron és a környező nyolc község melyik országhoz tartozzon. A soproniak többsége Magyarország mellett döntött. Az eseménynek 1922-ben emléktörvény állított emléket, ekkortól hívják „A leghűségesebb város”-nak (Civitas fidelissima).
A döntés napja, december 14-e Sopron ünnepe.
A hivatalok kétnyelvűek maradtak egészen az 1946-os kitelepítésig, amikor is hivatalos adatok szerint 2005 német anyanyelvű személynek kellett a várost elhagynia.
A város sokat szenvedett a II. világháborúban. 1944-ben több légitámadás is érte.
A város zsidó lakosságát (1857 főt) 1944 nyarán szinte teljes egészében haláltáborokba szállították, az elhurcoltak közül 325-en tértek vissza, a többieket zömmel meggyilkolták. A Sopron környéki tömegsírokba 2181 éhezésben, járványokban elhunyt és agyonlőtt munkaszolgálatos holttestét temették el.
A nyilasok 1944 decemberétől 1945. március 28-ig lényegében Sopronból irányították az országot.
A város lakosságának halálozási adatai a nyilas uralom idején rémisztő képet festettek. Az egyleteket és a helyi lapokat betiltották, a lakosság jelentős részét katonai szempontból teljesen értelmetlen sáncok építésére rendelték ki. A több tízezer (egyes források szerint százezer) menekülővel, nyilaskeresztes párttaggal, katonával és csendőrrel hatalmasra duzzadt városban élelmiszerhiány alakult ki, s járványok ütötték fel a fejüket.
A Nyilaskeresztes Párt helyi ifjúsági szervezete 1945. január 17-től már a 12 éves fiúkat is „besorozta”. Még a nyilasok március 29-i menekülése előtti napokban is tucatszám szedték össze a fiatalokat a város utcáin.
A várost a szovjetek 1945. április 1-jén foglalták el.
Bár a <
b>II. világháború után Sopronban is jelentős ipari fejlődés bontakozott ki, a bányát 1951-ben a bányaművelés ellehetetlenülése (vízbetörések) miatt bezárták, és az 1950-es években a főiskola bányamérnöki karát Miskolcra telepítették át (az erdőmérnöki kar ma a Nyugat-magyarországi Egyetem része). A város bájos barokk arculatát sikerült megőrizni.
A Kádár-rendszerben a városban igen jelentős műemlékvédelmi munkálatok folytak, a látványos eredmények miatt a város méltán kapta meg 1975-ben a Műemlékvédelmi Európa Díj aranyérmét.
A várostól délre, illetve nyugatra elterülő dombvidék 1225 óta az egykori íjászok őrhelyeként szerepel az oklevelekben. Ez a Lővérek (Lőverek, Lövérek – a nyelvhasználat ingadozó), Sopron üdülőrésze.
Itt áll Nepomuki Szent János kápolnája és a Mária-oszlop.
1989. augusztus 19-én az úgynevezett páneurópai piknik alkalmával megnyitották a határt, ezt az alkalmat több száz NDK-beli lakos az Ausztriába menekülésre használta fel.
2010. május 7-étől soproni kékfrank néven pénzhelyettesítő papírutalványt indítottak a Sopron környéki cégek gazdaságélénkítési céllal..

Érdekességek
- 2012-ben itt mérték a legnagyobb éves csapadékösszeget. A Muck-kilátónál 844,8 mm csapadék hullott ebben az évben.

Népesség
A 2011-es népszámlás szerint Sopron lakossága 59 459 fő, ebből 85% magyar, 5,7% német, 0,7% cigány, 0,6% horvát, 0,1% szerb, 0,1% bolgár, 0,1% szlovák és 14,7% nem válaszolt etnikumára, valamint 47,9% római katolikus, 5,3% evangélikus, 3% református, 1,3% egyéb vallású, 29,1% nem válaszolt vallására.

Településrészek
- Kertváros (Sopronbánfalva, németül: Wandorf) - egykor külön település, ma Sopron egyik negyede - Balf (németül: Wolfs) (998 lakos) - Brennbergbánya (németül: Brennberg) (604 lakos) - Erdeiiskola (141 lakos) - Görbehalom (németül: Bogenriegel) (204 lakos) - Óhermes (26 lakos) - Sopronkőhida (németül: Steinambrückl) (1312 lakos) - Tómalom (467 lakos) - Újhermes (118 lakos) (2001. február 1-jén, a 2003. január 1-jei közigazgatási állapot szerint, forrás: KSH)

Turizmus
- Kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák tekintetében 361 ezer vendégéjszakával (2012) Magyarország 9. legnépszerűbb települése; legnagyobb küldőpiacai Németország (24 ezer), Ausztria (20 ezer) és Ukrajna (16 ezer).

Látnivalók

A római kőtár 1977-ben
Városháza
Fő tér
Petőfi Színház
Az 1897-ben felavatott Széchenyi-szobor Mátrai Lajos alkotása
A szobor leleplezése
A szobor napjainkban
A Fő tér, a Városháza és a Tűztorony

- Belváros
- Tűztorony
- Római eredetű városfalak
- Széchenyi tér és Hűségzászló
- Kecske-templom
- Káptalan-terem
- Esterházy-paloták (barokk)
- Városháza (eklektikus, 1895)
- Storno-ház (barokk-neoreneszánsz)
- Fabricius-ház
- „Két mór” ház (18. századi parasztbarokk)
- Patikamúzeum (15–16. század)
- Lábasház (16–17. század) Az itt található kiállítóteremben látható minden páratlan évben az Országos Érembiennále anyaga.
- Gambrinus-ház (régi városháza)
- Generális- vagy Lackner-ház
- Hattyús ház, Pócsi utca 2.
- Szent György-templom (Dómtemplom, barokkosított gótikus)
- Szent Mihály-templom (gótikus)
- Evangélikus templom (késő barokk, 1784, romantikus toronnyal)
- Ó-Zsinagóga (középkori)
- Orsolya tér
- Ortodox zsinagóga
- Szentháromság-szobor
- Soproni Petőfi Színház
- Bánfalvi karmelita kolostor (Kertváros)
- Sörházdombi kilátó
- Hubertusz kilátó
- Károly-kilátó
- Gloriette-kilátó
- Taródi-vár
- Mária-oszlop (az 1700-as években készült csavart, füzéres barokk korinthoszi oszlop)
- Nepomuki Szent János kápolnája
- Berzsenyi Dániel Evangélikus Gimnázium (Líceum)
- Soproni Tavaszi Fesztivál
- Soproni Ünnepi Hetek
- VOLT Fesztivál
- Civitas Pinceszinház
- Liszt Ferenc Művelődési Központ
- Deák tér Közép-Európa leghosszabb tere

Oktatás - Általános iskolák
- Deák Téri Általános Iskola
- Gárdonyi Géza Általános Iskola
- Hunyadi János Evangélikus Óvoda és Általános Iskola
- Kozmutza Flóra Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Általános Iskola és Speciális Szakiskola
- Lackner Kristóf Általános Iskola
- Petőfi Sándor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény
- Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola - Deutsche Nationalitätenschule Ödenburg
- Szent Orsolya Római Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium
- Tóth Antal Óvoda, Általános Iskola, Kollégium és Pedagógiai Szakszolgálat

Középiskolák
- Berzsenyi Dániel Evangélikus (Líceum) Gimnázium, Kollégium és Szakképző Iskola
- Danubius Hotels Szakképző Iskola és Kollégium
- Doborjáni Ferenc Nevelés-Oktatási Központ
- Eötvös József Evangélikus Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola
- Fáy András Közgazdasági, Üzleti és Postai Szakközépiskola
- Handler Nándor Szakképző Iskola
- Lippai János Középiskola, Kertészeti Szakképző Iskola és Kollégium
- Nyugat-magyarországi Egyetem Roth Gyula Gyakorló Szakközépiskola és Kollégium
- Soproni Idegenforgalmi, Kereskedelmi, Vendéglátó Szakképző Iskola és Kollégium
- Széchenyi István Gimnázium
- Szent Orsolya Római Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium
- Vas- és Villamosipari Szakképző Iskola és Gimnázium

Felsőoktatás
- Nyugat-magyarországi Egyetem - Benedek Elek Pedagógiai Kar; Erdőmérnöki Kar; Simonyi Károly Műszaki, Faanyagtudományi és Művészeti Kar; Közgazdaságtudományi Kar

Sopron híres szülöttei
- Andrásfalvy Bertalan (1931) néprajztudós
- Ankerl Géza, a Massachusetts Institute of Technology professzora (1933)
- Aggteleky Béla (1890–1977) második világháborús magyar altábornagy
- Babos Gábor (1974) labdarúgó, az NEC Nijmegen kapusa
- Benedek Lajos (1804–1881) császári és királyi táborszernagy
- Csapody Miklós (1955) újságíró, a Magyar Demokrata Fórum egykori tagja, országgyűlési képviselő
- Csekonics Endre (1901–1983) agrármérnök, vadász
- Csollány Szilveszter (1970) olimpiai bajnok magyar tornász
- Danis Lídia (1980) színésznő
- Éder Krisztián "SP" (1988) magyar énekes, rapper, fotós
- Festetics Sándor (1876–1944) hadügyminiszter
- G. Szabó Judit (1925-2010) ifjúsági író
- Gőbl Gábor (1969) a Moby Dick együttes basszusgitárosa
- Grüll Tibor (1964) ókortörténész, egyetemi oktató, író
- Hillebrand Jenő (1884–1950) ősrégész, az őskőkor tudományos kutatásának magyarországi úttörője
- Hiller István (1964) országgyűlési képviselő, kulturális és oktatásügyi miniszter
- Hoffer Péter (1974) a Moby Dick együttes és a Hungarica zenekar dobosa
- Honti Katalin kosárlabdázó
- Kánya Kálmán (1869–1945) külügyminiszter
- Kőszeghi-Mártony Károly (1783–1848) építőmérnök, hadmérnök, a sűrített levegős légzőkészülék és a gulyáságyú feltalálója
- Lackner Kristóf (1571–1631) polgármester, városbíró, jogtudós, ötvös, író
- Ladó László (1919–2007) közgazdász, egyetemi tanár.
- Lehár Antal (1876-1962) katonatiszt, Lehár Ferenc zeneszerző öccse
- Mora Terézia (1971) Bachmann-díjas író, fordító
- Mentes Norbert (1968) a Moby Dick együttes és a Hungarica zenekar gitárosa
- Ottinger Ferenc (1792–1869) császári és királyi lovassági tábornok
- Petrik Lajos (1851–1932) vegyész
- Rakovszky Zsuzsa (1950) író, költő, műfordító
- Rátz László (1863–1930) tanár
- Roth Gyula (1873–1961) erdőmérnök, Kossuth-díjas egyetemi tanár
- Schmiedl Tamás (1964) a Moby Dick együttes énekese, gitárosa
- Solthy György (1904–1961) színész
- Soproni Horváth József (1891–1961) festőművész
- Soproni József (1930) zeneszerző
- Szájer József (1961) EP-képviselő, évekig a város országgyűlési képviselője
- Széchényi Manó (1858–1926) külügyminiszter
- Széchényi Miklós (1868–1923) győri, majd nagyváradi püspök
- Tapolczai János (1939) NB I-es labdarúgó-játékvezető (1971–1981)
- Temes Judit (1930) olimpiai bajnok úszó
- Teuchert-Kauffmann Frigyes báró (1831-?) osztrák tábornok
- Várszegi Asztrik (1946) bencés szerzetes, pannonhalmi főapát
- Winkler Oszkár építész, egyetemi tanár, a Károly-kilátó és több soproni épület tervezője

Sopron híres lakói

Liszt Ferenc szobra a Liszt Ferenc Művelődési Központ előtt

Searchtool right.svg Bővebben: Kategória:Soproniak

- IV. Károly magyar király
- Bartók Béla zeneszerző
- Berzsenyi Dániel költő
- Boor Gusztav es Nándor építőmesterek
- Csapody István botanikus
-.Csollány Szilveszter olimpiai bajnok
- Dorosmai János meseíró, költő
- Farkas Ádám költő, az evangélikus Líceum rektora
- Fászl István ornitológus
- Grabner József festőművész
- Házi Jenő főlevéltáros
- Horthy Miklós az osztrák-magyar hadiflotta utolsó parancsnoka,altengernagy,később kormányzó
- Kogutowicz Manó geográfus
- Krasznai Ferenc testnevelőtanár
- Kolbenheyer Móric (1810-1884) evangélikus lelkész, egyházi író, műfordító
- Lehár Ferenc zeneszerző
- Liszt Ferenc zongoraművész
- Mohácsy Zoltán (1915-1982) építőmester
- Petőfi Sándor költő
- Rakovszky Zsuzsa Kossuth díjas író, költő
- Rákosi Mátyás politikus
- Sarkady Sándor költő
- Schiller János építőmester, a hegykői templom építője
- Storno Ferenc kéményseprőből lett freskófestő és restaurátor
- Szokolay Sándor zeneszerző
- Sztehlo Gábor evangélikus lelkész. A vészterhes időkben kétezer ember megmentője, később a Gaudiopolis megálmodója, megvalósítója. 1931-ben a városban végezte el az evangélikus teológiát.
- Ullein József műépítész, a fertőhomoki templom tervezője

Sopron az irodalomban
- Sopron a címadó helyszíne Lipták Gábor A soproni ötvös című novelláskötetének és a címadó elbeszélésnek.

Média - Televízió
- Pulzus-Info TV
- Sopron Televízió

Rádió
- Nap Rádió FM 94,1
- Magyar Katolikus Rádió FM 104,6

Újság
- KISALFÖLD (megyei, helyi tartalommal)
- Soproni Téma
- SOPRON PRESS
- Soproni Szuperinfó
- Hírsztár

Online
- IkvaHír - Határtalan hírblog
- Hűség Városa
Galéria

Sopron látképe
A Tűztorony, Sopron jelképe
A Gambrinus-ház
A bencés templom (Kecsketemplom) képe a Tűztoronyból
Jellegzetes belvárosi utca (Az Új utca)
Sopron, Deák tér (a felújítás előtt)
Sopron, Deák tér (a felújítás előtt)
Sopron, Magyar Művelődés Háza
Sopron belvárosa légi felvételen
Sopron Postapalota
A Károly-kilátó
A tv-torony a Dalos-hegyen

Jegyzetek
- Jump up ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
- Jump up ↑ Soproni villamosok
- Jump up ↑ Hiller, István; Németh Alajos (1978.). „A háború és a felszabadulás krónikája (Sopron, 1944–1945) II. rész”. Soproni Szemle 32 (3), 1-33. o.
- Jump up ↑ Kisalföld: Soproni Kékfrank: Új fizetőeszköz Sopronban
- Jump up ↑ HVG: Forgó eszköz – Soproni kékfrank: új pénzhelyettesítő
- Jump up ↑ Elmúlt évek időjárása. met.hu. (Hozzáférés: 2015. január 17.)
-.Jump up ↑ http://www.ksh.hu/apps/hntr.telepules?p_lang=HU&p_id=08518
- Jump up ↑ Budapest, Hévíz és Hajdúszoboszló volt a legnépszerűbb (magyar nyelven). Turizmus Online, 2013. február 19. (Hozzáférés: 2014. január 10.)
- Jump up ↑ http://www.hu.emb-japan.go.jp/hun/culture/city.htm


Források
- Somorjai Ferenc: Magyarország : ötödik, javított kiadás. A térképeket Olgyay Géza rajzolta, a fényképeket, rajzokat a szerző, Somorjai Ferenc készítette. A borítót Bede Tamásné tervezte. A kiadásért a Medicina Könyvkiadó Zrt. vezérigazgatója felel. Budapest : Panoráma, 2013. 670 p. ISBN 978 963 243 956 3

További információk
- A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
- Commons
- A Wikimédia Commons tartalmaz Sopron témájú médiaállományokat.
- A város hivatalos honlapja – www.sopron.hu
- Sopron.lap.hu - Linkgyűjtemény
- Sopron Chat Közösségi Portál
- IkvaHír.eu - Sopron és a környék hírblogja
- Országos Érembiennále, Sopron, Lábasház
- Sopron madártávlatból
- Sopron látványtérképe
- Sopron látnivalói

Kapcsolódó szócikkek
- Emléktáblák Sopronban
- Magyarország megyei jogú városai
- Győr-Moson-Sopron megye települései
- A Soproni járás települései
- Magyarország legvirágosabb települései
- Győr-Moson-Sopron megye
- Győr-Moson-Sopron megyeportál
- Magyarország
- Magyarországportál
- Földrajz
- Földrajzportál

Kategória:
- Sopron

wikipédia
 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.