Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Alapító németek és olaszok a Szepességben

2016.03.25

TÁJAK ÉS VÁROSOK

Szepesolaszi (szlovákul Spišské Vlachy, németül Wallendorf, latinul Latina Villa) város (ma) Szlovákiában a Kassai kerület Iglói járásában. A 16 egykori szepesi koronaváros egyike. 2011-ben 3610 lakosából 3387 szlovák volt.

Fekvése
Iglótól 21 km-re keletre a Branyiszkói-hegységnek a Király-hegy keleti részével való érintkezésénél fekszik.

Nevének eredete
Nevét egykori olasz lakosairól kapta, akik a közeli Szepesi vár építéséhez érkeztek ide. A név előtagja az egykori vármegyei hovatartozásra utal.

Története
A települést 1242-ben az Alsó-Rajnavidékről származó németek alapították, akikhez egy Jászón élt olasz közösség is csatlakozott, akiket Szepesi vár építéséhez telepítettek ide. Első írásos említése 1243-ban történt „Olazi” alakban. 1258-ban „Olozy”, 1270-ben „Latina Villa”, 1283-ban „Olosci”, 1328-ban „Wallendorff”, 1337-ben „Villa Latina vulgariter Olazy”, 1786-ban „Wlahi” néven említik a korabeli források. Kiváltságait mint szepesi német település 1273-ban IV. Lászlótól kapta. 1317-ben a szepesi szász városok szövetségének tagjaként már város volt.

Egyike volt a Zsigmond által a lengyeleknek elzálogosított szepesi városoknak, így 1412 és 1772 között Lengyelországhoz tartozott. 1666-ban tűzvész pusztított. A 18. században határában rezet bányásztak.

1778 és 1876 között a XVI. Szepesi város kerületének része. A 18. század-ig határában rezet bányásztak és rézolvasztó kohó is működött itt. A 18. század végén jelentős kovácscéhe volt a városnak. 1828-ban 3250 lakos és 71 kézműves élt itt. A települést 1862-ben újra hatalmas tűzvész pusztította. 1871-től lakóinak egy része vasmunkás volt, mások nagy építkezéseken dolgoztak kőművesként. A 19. század végén határában téglagyár, gőzfűrész üzemelt.

Fényes Elek szerint „Olaszi, Wallendorf, tót f., Szepes vmegyében, Lőcséhez keletre 2 mfdnyire a Hernád mellett: 2256 kath., 982 evang. német lak. Van egy régi kath. paroch. temploma, evang. szentegyháza, vegyes polg. oskolája, papiros- és több lisztmalma, kőmárvány-, rét-, vasbányái. A városi pleb. Zsigmond király idejétől fogva Kolinfalva helységet is birja. – Olaszi igen régi város. Már IV. Béla 1243-ki szabadság levelében ezeket olvashatni: „Hospites in villa Olaszi de Tarnova congregati.” A döghaláltól, gyakori tüztől, áradásoktól sokat szenvedett. Ut. post. Lőcse.” 1910-ben 2413 lakosából 1613 szlovák, 440 német és 154 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Szepes vármegye Szepesváraljai járásához tartozott. Nagy károkat szenvedett az 1924. évi tűzvészben. 1992-ben újra várossá nyilvánították.

Nevezetességei
Keresztelő Szent Jánosnak szentelt gótikus római katolikus plébániatemploma 13. századi eredetű, 1434-ben a sérült templomot gótikus stílusban átépítették. A török időkben erődített volt. Késő gótikus keresztelőmedencéje (1497), feszülete (1520) van, mely Lőcsei Pál mester műhelyéből származik. A templom berendezése barokk, főoltára 18. századi rokokó stílusú. Tornya a 19. század második harmadában készült.
A plébánia épülete eredetileg 15. századi gótikus, a 17. században átépítették.
Evangélikus temploma 1783-ban épült a korábbi, 1694-ben épített, de 1727-ben leégett fatemplom helyén. Homlokzata és tornya a 19. század elején készült klasszicista stílusban. 1862-ben a templom teteje leégett de újjáépítették.
A városháza a 15. században épült gótikus stílusban, tornyos része ma római katolikus templom, amely Szűz Mária Mennybemenetele tiszteletére van szentelve. Az épületet 1886-ban megújították.
Keresztelő Szent János kápolnája 1832-ben épült.
A barokk Mária-oszlop 1728-ban készült, 1873-ban renoválták.
A város polgárházai között számos gótikus, reneszánsz és barokk lakóház van.
Határában van a Plejsy nevű üdülőközpont.

Híres emberek
- Itt született 1795. március 25-én Vásárhelyi Pál vízépítő mérnök, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

Források
- Jump up ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- Jump up ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

További információk
- Hivatalos oldal
- E-obce.sk
- Községinfó
- Szepesolaszi Szlovákia térképén
- Az Iglói járás települései
- földrajz
- Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

Kategória:
- Az Iglói járás települései
- Szepesi 16 város

 

wikipédia
 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.