Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Sziget Máramarosban

2016.02.02

TÁJAK, VÁROSOK

Máramarossziget (románul: Sighetu Marmației, röviden Sighet, németül: Maramureschsigeth, röviden Siget, szlovákul: Sihoť, ukránul: Сигіт‑Мармароський, jiddisül סיגעט-Siget) municípium (ma) Romániában, Máramaros megyében.
A Tisza-parti város egykor Máramaros vármegye székhelye és Magyarország faiparának és sóiparának központja volt.

Földrajz
- Nagybányától 53 km-re északkeletre a Tisza bal partján fekszik. Közúti határátkelő hely Ukrajna felé.

Nevének eredete
- Neve a Máramaros (románul Maramureș) folyónévből való, aminek most Mara a neve.
A víznév az indoeurópai mori (= tenger, állóvíz) és a mors (= holt) szavakból származik. Arra utal hogy a város a Tisza és az Iza szögében épült.

Történelem
A település a 13. század végén alakult ki, először 1308-ban említik.
A 14. század közepére jelentős vásárhely és Máramaros megye egyetlen túlnyomóan iparosok és kereskedők lakta városa lett.
1352-ben részesült azokban a kiváltságokban, amelyeket a másik négy máramarosi város - Huszt, Visk, Técső és Hosszúmező - kapott 1329-ben I. Károly királytól.
A 14. század végén azonban Sziget a többi várossal együtt a huszti uradalom részévé vált, azaz földesúri hatalom alá került.
Az iparosokon és kereskedőkön kívül a lakosság jellegzetes csoportját alkották a közeli rónaszéki sóbánya munkásai.
Szigetet kezdettől fogva túlnyomórészt magyarok lakták, kisebb részt németek, de az utóbbiak hamar asszimilálódtak.
1360 tájékától rendszerint itt tartotta a gyűléseit Máramaros megye, amelynek 1558-ban már állandó székháza volt a városban.
A 15. század végétől kezdve számottevő értelmiségi réteg jelent meg, főleg sókamarai hivatalnokok és más királyi tisztviselők.
A reformáció során a város a református hitre tért.
A 16. század végétől kezdődően a lakosság nagy többsége nemeslevelet szerzett. A város nemessége 1618-ra külön közösséggé szerveződött.
1730 körül telepedett le a piarista rend, de a katolikusok száma csak lassan emelkedett.
A piaristák által nyitott gimnázium, valamint az egykori városi iskolából kialakult református kollégium az egész megye vezető oktatási intézményeinek számítottak.
1918-ig, majd 1940-től 1944-ig újra Magyarország része, Máramaros vármegye székhelye (nem volt része az 1939-ben felállított Máramarosi közigazgatási kirendeltségnek). A városba a második bécsi döntést követően, 1940. szeptember 5-én vonult be a honvédség; a bevonulás előtt felfegyverzett román polgári személyek és katonák raboltak és erőszakoskodtak.Máramarossziget volt az első visszatért észak-erdélyi város, lévén a Tisza túlpartja 1939 óta újra Magyarországhoz tartozott, így a határ mentén felsorakozott honvédcsapatok itt kezdték meg az átkelést az erdélyi bevonulás első napján.
1944. október 17-én került szovjet kézre.

Népesség
- 1910-ben 21 370 lakosából 9561 (44,74%) magyar, 7981 zsidó (37,35%) 2001 (9,36%) román, 1257 (5,88%) német, és 532 (2,49%) ruszin volt.
- 1992-ben társközségeivel együtt 44 185 lakosából 34 010 (76,97%) román, 8133 (18,41%) magyar, 322 (0,73%) cigány és 190 (0,43%) német volt.
- Az első zsidók a 18. század elején érkeztek Máramarosszigetre, 1740-ben már állandó mindnyájuk volt. 1785-ben 142, 1869-ben 2325, 1880-ban pedig 3380 zsidó élt Máramarosszigeten, ahol a XVIII. században a haszidizmus egyik jelentős központja volt Magyarországon. A közösség létszáma a 20. század folyamán is nagy ütemben gyarapodott, így a városban
1910-ben 7981, 1941-ben pedig 10 144 zsidó élt. 1942-1943 során Máramarosszigetre sok lengyel zsidó menekült érkezett, akik különböző lengyelországi gettókból és koncentrációs táborokból szöktek meg.
Máramarosszigetről összesen 12 749 zsidót deportáltak Auschwitzba.
Máramarosszigeten 2002-ben 22 zsidó nemzetiségű, izraelita vallású személy élt.

Látnivalók
- Római katolikus temploma 1775-ben épült Borromeo Szent Károly tiszteletére.
A református templom 1862-ben nyerte el mai jellegzetes formáját. Kertjében található Leövey Klára 1899-ben emelt emlékoszlopa és az 1848-49-es hős honvédek (Asztalos Sándor és Móricz Samu) 1887-ben emelt emlékműve.
- A megyeháza épületében van a Történeti Múzeum, a Főtér másik végén a Máramarosi Néprajzi Múzeum látható.
A szecessziós Kultúrpalotát 1912–1913-ban, közadakozásból építtette Máramarossziget lakossága, Sándy Gyula budapesti építész tervei alapján. A kivitelező cég a beregszászi "Fuchs és társa" volt. Az épület báró Perényi Zsigmond nevéhez köthető, aki Máramaros vármegye főispánjaként a megyében működő kulturális egyesületeket akarta egy födél alá gyűjteni. A négytornyos palotában kapott helyet a városi könyvtár, a Széchenyi úri kaszinó, valamint a Máramaros Közművelődési Egylet székháza. Ide került Hollósy Simon Huszti vár című festménye is. Trianon után a román állam az Astra román egyesületnek adta használatba az épületet. Zolopcsuk Pál Róbert helytörténész szerint 1938-ban egy ideiglenes bizottság döntése nyomán került az épület az ortodox egyház tulajdonába, és ortodox püspöki palotaként működött 1940-ig. A második bécsi döntést követően a palotát a magyar kincstár tulajdonaként telekkönyvezték, a világháború vége felé hadikórházzá alakították. 1945 után a román állam volt a tulajdonosa. Jelenleg városi könyvtár, művészeti iskola, tánciskola és egy egyetemi részleg működik benne.[5] A város főterén ma is látható egykori Vigadó (1889-ben épült Gerster Kálmán építész tervei alapján). Ez volt Máramarossziget első, reprezentatív középülete, amely egységes terv alapján, kőből épült. A később moziként üzemelt épület külsejét négy, tornyocskákkal ellátott álkupola és a nagy főtorony uralja.
- A város legnagyobb épülete az egykori Jókai Mór és lskola utca sarkán található Piarista főgimnázium. Az épületben ma is középiskola, a Dragos-Voda Líceum működik. A piarista kollégiumot III. Károly alapította „a kincstári hivatalnokok és a nép gyermekei szellemi nevelésére”. Korszerű épülete szintén 1911-1912-ben épült Baumgarten Sándor építész tervei alapján, a kivitelező cég is a "Fuchs és társa" volt.
- Máramarosszigeten ma már csak egy zsinagóga áll az egykori hatból. Az 1902-ben épült szefárd stílusú egyházi épületet raktárként használták a Ceaușescu által vezetett kommunista Romániában.
- A városban a zsidó közösség egyik központja, az egykori nagy vagy más néven ortodox zsinagóga helyén ma Holokauszt-emlékmű áll.
- A város főterén látható az egykori Leányiskola. Külsejét szecessziós stílusban, színes kerámia díszítéssel látták el, 1901-ben, a millenniumi ünnepségek tiszteletére. Az épület ma az ukrán líceumnak (Liceul Ucrainean Taras Sevcenco) ad otthont.
- Falumúzeuma az egyik leglátványosabb Romániában.
- Igényesen kialakított Börtönmúzeuma a kommunista államterrornak állít fájdalmas emléket. Itt raboskodott - többek között - Márton Áron vértanú püspök is.

Képgaléria

Református templom
Kultúrpalota
Börtönmúzeum
Ceaușescuék szobra, a Börtönmúzeumban

Híres emberek - Itt született
- 1820. november 11-én Várady Gábor honvéd őrnagy (1848-49), országgyűlési képviselő, testőrtiszt
- 1821-ben Leövey Klára pedagógus, írónő. Sírja a református temetőben látható
- 1823-ban Asztalos Sándor honvédezredes, az "aradi hős"
- 1826. június 1-jén Prielle Kornélia színésznő, a színházi élet egyik legkiemelkedőbb alakja
- 1852. november 6-án Grosschmid Béni jogász, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja (1901), udvari tanácsos.
- 1857. február 2-án Hollósy Simon festőművész, a nagybányai festőiskola alapítója. Sírja a katolikus temetőben látható
- 1875. március 21-én Krüzselyi Erzsébet költőnő, Krüzselyi Bálint jogakadémiai tanár leánya
- 1882-ben Gerevich Tibor művészettörténész, az MTA tagja
- 1887. január 1-jén Teitelbaum Joel, szatmári ortodox zsidó főrabbi, későbbi szatmári rebbe
- 1894. október 24-én Boda István bölcsészdoktor, egyetemi tanár
- Jakubinyi György, gyulafehérvári római katolikus érsek
- 1905. március 5-én Edmond Bordeaux Székely
- 1912. április 29-én Árokszállásy Zoltán biológus, író, pedagógus
- 1914. november 1-jén Teitelbaum Mózes főrabbi, szigeti rebbe, későbbi (második) szatmári rebbe
- 1922. június 6-án Vágó Béla történész.
- 1928. szeptember 30-án Elie Wiesel Nobel-díjas író
- 1930. szeptember 16-án Makkay Ferenc vegyész, a kémiai tudományok doktora, egyetemi oktató.
- 1936. március 5-én Zahoránszky Ibolya újságíró, szerkesztő, közművelődés­-szervező.
- 1961. május 8-án Béres István romániai magyar politikus, képviselő

Itt élt
- Bethlen István, Bethlen Gábor erdélyi fejedelem öccse, aki a huszti uradalom földesura volt
- Itt tanított Hari Péter, Kőrösi Csoma Sándor és Juhász Gyula is
- Itt volt plébános és esperes Reizer Pál, későbbi szatmári püspök
- Itt volt plébános és esperes Schönberger Jenő, jelenlegi szatmári püspök
- Surányi Miklós író, újságíró

Máramarossziget, Református templom

Jegyzetek
- Jump up ↑ Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
- Jump up ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- Jump up ↑ Ablonczy (2011), i. m. 54, 59. old.
- Jump up ↑ Schön Dezső: Istenkeresők a Kárpátok alatt, Múlt és Jövő kiadó
- Jump up ↑ http://bagyinszki.eu/archives/2283 Ismertető, szép képekkel a Kultúrpalotáról
- Jump up ↑ A piaristák Erdélyben

Források
- Ablonczy (2011): Ablonczy Balázs. A visszatért Erdély 1940–1944 (magyar nyelven). Budapest: Jaffa Kiadó. ISBN 978 963 9971 60 8 (2011). Hozzáférés ideje: 2011. december 26.

További információk
- Mihály János: Máramarosi diplomák a XIV. és XV. századból, Máramarossziget, 1900. Online hozzáférés
- Máramarossziget anno - fényképek
- Máramarossziget - cikkek és fényképek

Kapcsolódó szócikkek
- A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
- Commons
- A Wikimédia Commons tartalmaz Máramarossziget témájú médiaállományokat.
- Sziget
- Máramarossziget magyar irodalmi élete
- Buddhizmus Magyarországon
- Városok a Tisza mentén (forrástól a torkolatig)

Máramaros megye városai
- Borsa · Dragomérfalva · Felsőbánya · Felsőszelistye · Felsővisó · Kapnikbánya · Magyarlápos · Máramarossziget · Miszmogyorós · Nagybánya · Nagysomkút · Sülelmed · Szinérváralja Erdély Erdély-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

Kategória:
- Románia városai
- Máramaros megye települései
- Magyarország elcsatolt megyeszékhelyei

 

wikipédia
 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Maramarossziget

(Zolopcsuk P.R., 2017.08.06 07:37)

Ma olvastam ezt a cikket,es megvagyok lepve hogy bar szorol szora van idezve a 2006 ban megjelent Maramarossziget cimu konyvembol a latnivalok ismertetesenel, a forrasok resznel ez nem szerepel.Kisse szomoru de ez a mai vilag ...