Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


TÁJAK, VÁROSOK - MÁR 1009 - BEN ISMERT MAGYAR TELEPÜLÉS

2018.08.19

TÁJAK, VÁROSOK

Ozora község Tolna megyében, a Tamási járásban. FekvéseBR> A páratlan szépségű tolnai lankák között megbújó, friss vizű patakokkal átszelt települést egy 1315-ben kelt oklevél említi „Azara” néven. A település felé közeledve már messziről szemünkbe tűnik a szőlőhegyek által körülölelt páros domb, amely egyikén a templom, a másikon a várkastély látható. Valamikor a várárkon átívelő híd kötötte össze őket. A várdombot és a templomot ma is a Sió és a Cinca-patak vize veszi körül, amelyen hangulatos hidacskák vezetnek át a piactérre. A település különös módon mind a mai napig megőrizte reneszánsz hangulatát. Középkori állapotában maradt meg a firenzei mintára épített Sáfrán-kút is.

Története

 

A leletegyüttes Klösz György fényképén

Ozora történelme az őskorba visszavisz bennünket. A faluhoz tartozó Tótipusztán 1871-ben egyedi és kiemelkedő jelentőségű avar leletegyüttest találtak.

A Sió első szabályozása a rómaiak nevéhez fűződik.
A honfoglalást megelőzően avarok lakták.
A falu a szlávoktól kapta nevének első formáját - „Uzra”.
Első írásos említése 1009-ből származik, a pécsi püspöki alapítólevélből.
Ozorát, az egykori jobbágyfalut az Ozorai nemesi família birtokolta, akik a XIV. század végére férfiágon kihaltak.
A birtokot Luxemburgi Zsigmond király engedélyével Ozorai András leánya, Borbála örökölte meg, aki 1399-ben nőül ment a firenzei kereskedőcsaládból származó Philippo Scolarihoz, aki kezdetben kereskedőként került Magyarországra, majd Zsigmond király szolgálatába állt.
A kiváló katonát a király 1404-ben kinevezte temesi ispánná, így rá hárult, a gyakran betörő törökkel szemben a déli határvonal védelme.
Tizennyolc győztes hadjáratot vezetett, és ő felügyelte az arany- és sóbányákat is.
1416-ban engedélyt kapott erősség építésére.
A lovag, akit a magyarok Ozorai Pipóként emlegettek, szülővárosából hívott építészeket, kőfaragó mestereket és főúri pompával rendelkező várkastélyt építtetett.
Halála után, 1426-tól özvegye, Borbála asszony lett a várkastély birtokosa, aki tulajdonjogát Hédervári Lőrinc nádorra hagyta.
1491-ben Habsburg Miksa zsoldosai vették be a várat, 1537-ben Török Bálint fosztotta ki az épületet, 1545-ben a budai pasa csapatai támadták meg, majd birtokolták 140 évig.
1686-ban a Habsburg katonaság foglalta el, később az Eszterházyak birtokaihoz tartozott.

A volt hercegi nagyvendéglőben lépett fel először színészként Petőfi Sándor.
Az 1848-as magyar honvédség itt aratta első komoly győzelmét - Ozorai ütközet - Roth és Filipovics csapatai felett.
1848. október 7-én Karl Roth vezérőrnagy 9000 főnyi horvát hadosztálya Görgey Artúr és Perczel Mór seregtestei, valamint Csapó Vilmos nemzetőr őrnagy népfelkelő és nemzetőr-csapatai előtt letette a fegyvert. 1905-ben aratósztrájk színhelye.
1994-ben a „Virágos városok és falvak” versenyén Ozora a „falu” kategóriában első helyezést ért el.
1995-ben Európa-díjat kapott.

2003-tól egyhetes képzőművész tábor működik, és a művészek által a falunak adott grafikák, festmények az intézményeket díszítik.

Népesség

A település népességének változása

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,5%-a magyarnak, 18,1% cigánynak, 0,8% németnek mondta magát (5,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).
A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 70,4%, református 2,4%, evangélikus 0,3%, felekezeten kívüli 8,9% (16,1% nem nyilatkozott).

Nevezetességei
- 1999-ben a közeli Dádpusztánál tartották a Solipse fesztivált a napfogyatkozás idején. 2005 óta O.Z.O.R.A. Fesztivál színhelye Dádpuszta.
- A közelben, Felsőrácegrespusztán született Illyés Gyula költő, író. Gyermekkorát azonban Ozorán a rokonoknál töltötte. Innen kapott ihletésből született meg az „Ozorai példa” c. műve.
- 2001. május 26-án nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt az ozorai várkastély, melyben Illyés Gyula életművét és hagyatékát bemutató kiállítás, és Bazsonyi Arany festőművész állandó kiállítása látható, ezek idegenforgalmi szempontból a település életében igen meghatározóak.

Filmben
- A 2002-ben bemutatott Hukkle című, Pálfi György rendezésével készült filmet itt forgatták, részben a lakosság segítségével. A falunak egy -a filmhez kapcsolódó- becenevet adtak: Kesernyés.

Szent István templom
Búcsúzás
Ozora cross.JPG
Ozorai Pipo vára
CivertanOzora2.jpg
CivertanOzora.jpg

< Jegyzetek
- Ozora települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 4.)
- Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- Fucskár Ágnes, Fucskár József Attila: Várak Magyarországon. Budapest, Alexandra Kiadó, 2015. 90-91. oldal. ISBN 978-963-357-649-6
- Ozora Helységnévtár
- Illyés Gyula: Ozorai példa

Külső hivatkozások
- Légi fotók - Ozora
- Commons
- A Wikimédia Commons tartalmaz Ozora témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek
- Magyarország legvirágosabb települései
- A Tamási járás települései
- Tolna megye települései
- Nemzetközi katalógusok
- VIAF: 138584945
- Földrajz
- Földrajzportál
- Magyarország
- Magyarország-portál

Kategória:
-Tolna megye települései

wikipédia

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.