Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


TÁJAK ÉS VÁROSOK - A harmadik a Bánságban

2016.07.24

TÁJAK ÉS VÁROSOK

Nagybecskerek (szerbül Зрењанин / Zrenjanin, korábban Велики Бечкерек / Veliki Bečkerek, németül Großbetschkerek, románul Becicherecu Mare) város és község Szerbiában, a Vajdaságban, a Bánságban.


A Béga folyó partján fekvő város a Vajdaság Közép-bánsági körzetének székhelye.
2011-ben 76 511 lakosa volt, így a Vajdaság – Újvidék és Szabadka után – harmadik legnagyobb városa, s a legnagyobb város a Bánság szerbiai részén.
Régen Torontál vármegye székhelye volt.

 

Neve

Žarko Zrenjanin szobra

A város a 14. századtól 1935-ig - majd 1941-től 1944-ig - az eredeti nevét – Becskerek – viselte, különböző változatokban:
- Bechereky, Becsekereke, Becskerek, Großbetschkerek, Veliki Bečkerek.
A város hivatalos szerb elnevezése 1935-től 1941-ig, majd pedig 1944-től 1946-ig Petrovgradra változott, a szerb Karađorđević Péter király (1903–1921), illetve unokája – az akkor még kiskorú – II. Karađorđević Péter tiszteletére.
Mai szerb nevét Žarko Zrenjanin bánsági partizánhősről kapta, aki a II. világháború ideje alatt a vajdasági kommunisták és partizán harcosok vezetője volt.

A község települései
 A nagybecskereki községnek 2002-ben 132 051 lakosa volt.
A községet Nagybecskereken kívül még 21 falu alkotja (zárójelben a szerb és egyéb név szerepel):
- Aradi (Aradac, szlovákul Aradáč)
- Bégafő (Klek, németül Klek)
- Bótos (Botoš, németül Botosch)
- Csenta (Čenta, németül Tschenta)
- Écska (Ečka, németül Deutsche-Etschka vagy Romanisch-Etschka)
- Elemér (Elemir, németül Deutsch-Elemer vagy Serbisch-Elemer)
- Ernőháza (Banatski Despotovac, németül Ernesthausen)
- Farkasd (Farkašdin)
- Jankahíd (Jankov Most, románul Iancaid)
- Lázárföld (Lazarevo, németül Lazarfeld)
- Lukácsfalva (Lukino Selo, németül Lukasdorf)
- Magyarszentmihály (Mihajlovo, németül Michajlowo)
- Melence (Melenci, németül Melenze)
- Nagyerzsébetlak (Belo Blato, németül Elisenheim)
- Óécska (Stajićevo, németül Alt-Etschka)
- Orlód (Orlovat, németül Orlowat)
- Perlasz (Perlez, németül Perlas)
- Rezsőháza (Knićanin, németül Rudolfsgnad)
- Tamáslaka (Tomaševac, németül Tomaschewatz)
- Tiszatarrós (Taraš)
- Zsigmondfalva (Lukićevo, németül Sigmundsfeld)

Történelme

A Szabadság tér
A Nemzeti Múzeum

Nagybecskereket valószínűleg a 14. században alapították, legelőször egy 1326-os dokumentumban említik.
A 15. század elejétől kezdve többnyire a szerb uralkodók - despoták - hűbérbirtoka volt.
1422-ben mezővárosként említi egy oklevél.
A 16. század első évtizedeiben épülhetett kis palánkvára.
A település 1551. szeptember 25-én került török kézre. A török uralom alatt Szokoli Mehmed pasa nagyvezír magánbirtoka (mulk), majd kegyes alapítványa (vakuf) volt.
A település a 18. század elejétől minden kétséget kizáróan többségben szerbek által volt lakott.
A törökellenes felszabadító háborúk során Nagybecskerek többször is gazdát cserélt, és csak 1716. augusztusában szabadult fel végérvényesen a török uralom alól.
A háborúk alatt lakossága jelentősen megfogyatkozott, ezzel egy időre korábbi jelentőségét is elvesztette.
A Habsburg Birodalom fennhatósága alatt Nagybecskerek a Temesi Bánság koronatartomány egyik kerületének a székhelye lett.
1769. június 6-án Mária Terézia királynő mezővárosi kiváltságokat adományozott Nagybecskereknek.
A város lakossága a 18. század vége felé legnagyobb mértékben szerbekből és németekből állt.
1773-ban a lakosság összesen 721 házban élt, ebből 625 házban ortodoxok és 96 házban pedig római katolikusok laktak.
A Temesi Bánság koronatartomány megszüntetése, és területének a Magyar Királysághoz csatolása után Nagybecskerek Torontál vármegye székhelye lett.
1807. augusztus 30-án tűzvész pusztította el a várost, megakasztva egy időre a fejlődését is. A tűzvész után egy évtizedre a megye székhelye átkerült Nagyszentmiklósra, amíg 1816-ban fel nem épült az új vármegyeháza.
A reformkorban Nagybecskerek 1839-ben kőszínházat, 1846-ban pedig gimnáziumot kapott.
Az 1848-as forradalom idején 1849. január derekáig Nagybecskereken volt a bánsági hadtest főhadiszállása. A honvédség visszavonulása után, 1849 január-április folyamán itt volt a délvidéki szerbek vezetőjének, Joszif Rajacsics karlócai ortodox metropolitának, és kormányának a székhelye.
1849-1860. között Nagybecskerek a Szerb Vajdaság és Temesi Bánság nevű tartomány egyik kerületének volt a központja.
A tartomány megszűnése után ismét a Magyar Királyság része és Torontál vármegye székhelye lett.
Az 1867-es kiegyezést követően, az Osztrák–Magyar Monarchia idején Nagybecskerek addig nem tapasztalt fejlődést ért meg: gyárak és üzleti vállalkozások, gazdasági, közhasznú és művelődési egyesületek alakultak.
A város 1883-ban vasúti összeköttetést, 1892-ben telefont, 1896-ban villanyvilágítást kapott.
Több jelentős új középület készült el ekkoriban a város központjában: a
- római katolikus plébániatemplom (1868), a
- színház (1884), a
- vármegyeház (a mai városháza) (1888), a
- református templom (1891), a
- Pénzügyi Palota (a mai múzeum) (1894) és a
- bíróság (1908).

A Kis-híd, a bíróság és a református templom egy régi képeslapon

Az 1910-es népszámlálás szerint Nagybecskereknek 26 006 lakosa volt, ebből 9148 magyar, 8934 szerb, 6811 német, 456 szlovák és 339 román nemzetiségű volt. Az első világháború után Nagybecskerek a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz - 1929-től Jugoszlávia - került.
1918-1929- között a királyság fővárosával azonos megyében volt, majd 1929-1941. között a Dunai Bánság részét alkotta.
1941-1944. között német megszállás alatt állt, az Autonóm Bánság része volt.
1945-től a szocialista Jugoszlávia, azon belül a Vajdaság Autonóm Tartomány városa. Ez a periódus a város rohamos gazdasági fejlődését hozta. Mindenekelőtt az élelmiszeripar területén, de néhány jelentős vegyipari, fémipari és textilipari létesítmény is működött a városban.
A város lakossága ebben az időszakban a következőképpen alakult:
Jugoszlávia széthullása után Nagybecskerek 1992 és 2003 között először a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság, majd 2003-2006 között fennálló Szerbia és Montenegró államszövetség része volt.
2006-ban ez az államszövetség is felbomlott. Nagybecskerek azóta a független Szerbiához tartozik.
A délszláv háborúk érzékenyen érintették a nagybecskereki gazdaságot: a város egyik súlyos problémája a magas munkanélküliség.

Demográfia

Vallás

A nagybecskereki székesegyház
A kereskedelmi akadémia épületét sgraffito díszíti

Nagybecskerek magyar lakosságának túlnyomó többsége katolikus, a város egyben a Nagybecskereki egyházmegye székhelye is.
Reformátusok is élnek a vidéken, s a gyülekezetnek van is egy impozáns műemlék temploma a városban, a Béga folyó partján. A szerbek és a románok rendszerint a szerb ortodox egyház illetve a román ortodox egyház tagjai.
A bánsági szlovákok többnyire az Evangélikus Egyházhoz tartoznak.

Nagybecskereki katolikus püspökök
- msgr. Jung Tamás (1911. december 10. – 1992. december 5.), apostoli kormányzó (1972–1988)
- msgr. Huzsvár László (1931. február 21. –), megyés püspök (1988–2008)
- Dr. Német László (1956. szeptember 7. –) hivatalban 2008. július 5-től

Nevezetességek
- A Nepomuki Szent János római katolikus székesegyház, amely 1864-1868 közt épült
- A városháza, amelyet 1820-ban készítettek el, majd 1886–1888. között bővítettek ki a mai formájára, Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei alapján
- A Múzeum épülete, amely eredetileg pénzintézeti székház volt. 1894-ben épült fel, Kiss István tervei alapján.
- A Kis-híd, amelyet 1904-ben építettek, a város legöregebb hídja

Híres emberek - Itt született
- Mándy Károly (1817-1871) magyar és amerikai szabadságharcos
- Lázár Vilmos (1817-1849) honvédezredes, aradi vértanú
- Dr. Kemény Ferenc (1860-1944) a magyar olimpiai mozgalom szülőatyja, a NOB alapító tagja
- Vitéz Rátz Jenő (1882-1949) honvédelmi miniszter
- Antalffy-Zsiross Dezső (1885-1915) orgonaművész, zeneszerző, karmester
- Mezey Zsigmond (1885. december 12-én) zeneszerző, zeneesztéta, zenekritikus, műfordító
- Kende Géza 1889. január 5-én festőművész, képzőművész.
- Farkas Vince (1919-2007) a Magyar Hajózástörténeti Múzeum megalapítója
- Ivan Ivanji (1929) - Jugoszláv író, diplomata, Josip Broz Tito fordítója
- Petrovics Emil (1930-2011) zeneszerző
- Tietze Jenő (1938) kanonok, apostoli protonotárius, a jeruzsálemi templomos lovagrend lovagja és commendatora
- Dr. Várady Tibor (1939) jogászprofesszor, egykori jugoszláv igazságügyi miniszter
- Slobodan Nikić (1983. - ) sikeres szerb vízilabdázó

Itt tanult
- Fülep Lajos (1885-1970) művészetfilozófus

Itt tevékenykedett
- Lauka Gusztáv (1818-1902) író, humorista

Jegyzetek és források
- Ugrás fel ↑ 2011 Census of Population, Households and Dwellings in The Republic of Serbia: Ethnicity – Data by municipalities and cities PDF – Statistical Office of Republic Of Serbia, - Belgrade. 2012. ISBN 978-86-6161-023-3 (Hozzáférés ideje: 2012. november 30.) (szerbül és angolul)
- Ugrás fel ↑ Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima. Beograd: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 8684433009 1. könyv
- Ugrás fel ↑ Ki kicsoda, vajdasági magyar közéleti lexikon – Tietze Jenő

Külső hivatkozások
- Nagybecskerek honlapja
- Nagybecskerek története
- Archív fényképek Nagybecskerekről

Nagybecskerek
(Зрењанин / Zrenjanin)
Nagybecskereki látkép, háttérben a református templom, a bíróság és a Kis-híd

A Közép-bánsági körzet települései
Bégaszentgyörgy község (Opština Žitište)
Bégaszentgyörgy (Žitište) • Bégatárnok (Torak) • Csősztelek (Čestereg) • Katalinfalva (Ravni Topolovac) • Magyarittabé (Novi Itebej) • Pálmajor (Banatsko Karađorđevo) • Párdány (Međa) • Szerbittabé (Srpski Itebej) • Tamásfalva (Hetin) • Torontáltorda (Torda) • Törzsudvarnok (Banatski Dvor) • Vida (Banatsko Višnjićevo)

Magyarcsernye község (Opština Nova Crnja)
Bozitópuszta (Aleksandrovo) • Klári (Radojevo) • Leónamajor (Vojvoda Stepa) • Magyarcsernye (Nova Crnja) • Szerbcsernye (Srpska Crnja) • Tóba (Toba)

Nagybecskerek község (Opština Zrenjanin)
Aradi (Aradac) • Bégafő (Klek) • Bótos (Botoš) • Csenta (Čenta) • Ernőháza (Banatski Despotovac) • Elemér (Elemir) • Écska (Ečka) • Farkasd (Farkaždin) • Jankahíd (Jankov Most) • Lázárföld (Lazarevo) • Lukácsfalva (Lukino Selo) • Magyarszentmihály (Mihajlovo) • Melence (Melenci) • Nagybecskerek (Zrenjanin) • Nagyerzsébetlak (Belo Blato) • Orlód (Orlovat) • Óécska (Stajićevo) • Perlasz (Perlez) • Rezsőháza (Knićanin) • Tamáslaka (Tomaševac) • Tiszatarrós (Taraš) • Zsigmondfalva (Lukićevo)

Torontálszécsány község (Opština Sečanj)
Árkod (Jarkovac) • Bóka (Boka) • Istvánfölde (Krajišnik) • Kanak (Konak) • Káptalanfalva (Busenje) • Kismargita (Banatska Dubica) • Módos (Jaša Tomić) • Nezsény (Neuzina) • Surján (Šurjan) • Szárcsa (Sutjeska) • Torontálszécsány (Sečanj)

Törökbecse község (Opština Novi Bečej)
Beodra (Novo Miloševo) • Bocsár (Bočar) • Kumán (Kumane) • Törökbecse (Novi Bečej)

Nemzetközi katalógusok
- VIAF: 131350888 GND: 4355036-8 BNF: cb161395292
- Vajdaság
- Vajdaság-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

Kategória:
- Nagybecskerek
- A Közép-bánsági körzet települései
- Magyarország elcsatolt megyeszékhelyei

 

wikipédia

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.