Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


TÁJAK ÉS VÁROSOK - A harmadik Hargitában

2016.05.15

TÁJAK ÉS VÁROSOK

Gyergyószentmiklós (románul: Gheorgheni, németül: Niklasmarkt) város (ma)Romániában; Hargita megye harmadik legnépesebb városa, az egykori Gyergyószék központja.
A várost északkelet-kelet felől Neamţ megye, délkelet felől Balánbánya, déli, nyugati és északi irányból pedig Gyergyóújfalu, Gyergyócsomafalva, Gyergyóalfalu és Gyergyószárhegy határolja. Ünnepnapja december 6-a, Szent Miklós napja.

Földrajz
- A város Csíkszeredától 59 km-re északnyugatra a Békény-patak hordalékkúpján, a Gyergyói-medence keleti szélén fekszik. Délről Tekerőpatak, nyugatról Alfalu, északnyugat felől Szárhegy öleli körül. Kelet felől a Magas-Bükk és Pongrác-tető (1257 m), északon a Piricske-tető (1545 m) határolja.
- A 12-es országút kapcsolja össze Csíkszeredával (62 km) és Maroshévízzel (42 km a vasútállomás). Parajd (65 km) felől az 1287 m magas Bucsin-tetőn átvezető 13B műúton, Székelyudvarhely (65 km) felől a Libán-tetőn keresztülvágó 138-as megyei úton közelíthető meg. Gyilkostó (a központból 29 km) felé a 12C műút vezet.
- A 24 km hosszú „gyergyói körút” útvonala Gyergyószentmiklós – Gyergyóalfalu – Gyergyócsomafalva – Gyergyóújfalu – Kilyénfalva – Tekerőpatak – Gyergyószentmiklós.
- A székely körvasúton Csíkszereda, illetve Maroshévíz felől közelíthető meg.

Éghajlat
- Románia egyik leghidegebb éghajlatú városa, évente átlagosan több mint 160 fagyos nappal.

Nevének eredete
A település nevének eredetét illetően nincs egyetértés. A név utótagját Szent Miklósnak szentelt templomáról kapta, a gyergyó szó eredete viszont vitatott. Egyesek azt állítják, hogy a magyar gurog (= görög) ige folyamatos alakja, ebből lett a görgő, majd gyergyó, mások a György folyó nevéből (Gyergyjó) származtatják.
Egy másik hagyomány azt tartja, hogy a területre legelőször betelepedők felkiáltásából - Jer! Jó! - ) ered.
Talán a legkézenfekvőbb magyarázat az, amely Szent György nevéből eredezteti. Eszerint az ide telepedők Szent Györgyről nevezték el településüket, amely később a latin nyelvű oklevelekben és pápai dézsmajegyzékekben latinosan a Georgius helyett (hibásan) mint Georgio vagy Gyorgio jelent meg, és a köznyelvben az idők során Gyergyóvá alakult. Külön érdekesség a település-névadási axióma iránymutatása, miszerint a templomi címünnepek jelzik a települések alapítóinak egyházi hovatartozását. Mivel a „Gyergyó”előtag etimológiájának helyes levezetése a görög jelzőből logikusabb mint a gurog-görög igéből, Szent Miklós pedig a bizánci egyház védőszentje, kézenfekvő azt következtetni, hogy a település neve Árpád-kori bizánci szertartású templom titulusában gyökerezik. Ez akkor is igaz, ha a „Gyergyó” előtag a Szent György (Hagios Georgios kappadókiai – tehát keleti) katonaszent nevéből eredne, hiszen az Árpád-korban a latin szertartásúak nem választottak keleti szentet a templom patrónusának.

Gyergyószentmiklós, panoráma

Története
Már a 13. században volt település a György-patak környékén. 1607-ben vásártartási jogot kapott.
1637-ben jelentős számú örmény telepedik le itt, akik 1687-ben saját szertartásuk megtartásával egyesültek a római katolikus egyházzal.
1716-ban a tatárok dúlták fel.
1719-ben pestis pusztított.
1808-ban hatalmas tűzvész pusztította, melyben 700 ház hamvadt el.
A 19. századra a környék kereskedelmi központja lesz, majd a század 70-es éveitől megjelennek a gyárak is. A század végére kialakul a mai városközpont.
1907-ben város lett.
1944-ben leégett a Felszeg.
Gimnáziuma 1908-ban nyílt meg, épülete 1915-re lett kész.
1910-ben 8905 lakosából 8549 magyar, 155 román és 115 német volt.
A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Gyergyószentmiklósi járásának központja volt.
1940 szeptemberében a II. bécsi döntés következtében újra Magyarországhoz került, de 1944-ben a szovjet hadsereg visszafoglalta.
2002-ben 20 018 lakosából 17 524 magyar, 2161 román, 305 cigány és 7 német volt.
2006-ban szavazás alapján municípium lett.

Etnikai, nyelvi, felekezeti megoszlás

wikipedia
wikipedia
 

Látnivalók
Szabadság tér
- Gyergyószentmiklós szíve, az egykori Piactér ma Szabadság tér néven Erdély egyik legszebben parkosított kisvárosi főtere. Mai képe a 19-20. század fordulóján alakult ki, amikor emeletes épületeket húztak a helyi kézművesek kezdetleges házainak helyére. Ezek egyike ma a városi kórház, egy másik a bíróság.
- A református templomot (Szabadság tér 25.) 1895–99 között építették. Ehhez Szathmáry István ditrói főgondnok ajándékozott telket a város főterén. A templomot 1899 októberében Bartók György püspök szentelte föl. (A reformátusok a városban diaszpórában voltak és vannak. Borbáth Pál csíkszeredai református lelkész szervező munkája eredményeként a 19. században indult meg az egyházközség élete. 1899-ben a református gyülekezet 200 tagot számlált. A Gyergyói-medencében 1992-ben a reformátusok száma közel 1650 fő volt, közülük 1397-en éltek Gyergyószentmiklóson; 1999 novemberében 1394-en.)
- Gyergyó fiúszék székháza a piac közelében, a bírósági épület helyén volt.
- Képzőművészeti műemlék épületek a Szabadság téren: 1-11, 13, 15, 17-19, 22, 23, 16, 30. sz. házak.

Márton Áron utca
- A római katolikus templom (Márton Áron u. 9-11.) 1753–57 között épült az 1629-ben kibővített régi gótikus templom (1498) helyén. A plébánia 1758-ban épült.
Searchtool right.svg Bővebben: Gyergyószentmiklósi római katolikus templom
- A templom szomszédjában a volt Páli Szent Vince női apácazárda és leányiskola (Fogarasy Leánynevelő Intézet), ahol színjátszást, táncot és zenét tanítottak. A zárdát 1876-ban szentelte föl Fogarasy Mihály püspök. Az épületben ma állami iskola működik.
- A templom közelében áll Fogarasy Mihály erdélyi püspök szobra.
- Egykori örmény családok barokk stílusú, műemlék házai: Márton Áron u. 10, 12, 14. sz.:
- Kopacz-ház: a Kopacz család építtette az 1800-as évek elején;
- Bocsánczy-ház: 1733-ban épült, értékes eleme az 1841-es évszámmal ellátott ablakrács, a kovácsmesterség remekműve;
- Kövér-ház az 1810-es tűzvész után épült. Lakói állatkereskedők voltak. A kaput címerük díszítette.
- Ugyancsak műemlék a 17-18. században épült Czárán-ház (Márton Áron u. 7.).
- A Mezőgazdasági Iskolaközpont épülete 1785–1790 között épült.

Örménytemplom utca
- A gyergyószentmiklósi örmény római katolikus templom (Örménytemplom u. 1.) 1730 és 1734 között épült egy 1650 körüli kőkápolna felhasználásával. 1748-ban fallal és kerek tornyokkal erősítették meg, plébániája 1769-ben épült. A barokk épület a város északkeleti részén, a Gyilkostó felé vezető út jobb oldalán áll.
- Az örmény katolikus plébánia épülete (Örménytemplom u. 4.) ugyancsak műemlék, a 19. században épült. Görög Joachim pap idejében (1908) az alábbi jelmondatot vésték a portára: „Sautis causa nemini clausa” (A lelki üdv e háza, senki előtt sincs zárva).
Searchtool right.svg Bővebben: Gyergyószentmiklósi örmény római katolikus templom

Rákóczi Ferenc utca
- Az 1770 és 1778 között épített Vertán-ház volt egykor az I. székely gyalogezred parancsnoki központja, ma a Tarisznyás Márton Múzeum van benne.
- A 29. sz. ház fakapuját 1885-ben készítette Máthé Imre faragómester.

Köztéri szobrok
A Szabadság tér:
- közepén Szent Miklós szobra áll,
- keleti sarkán pedig egy faragott kopjafa, Maradunk! felirattal.
- A Kossuth Lajos utca és a Testvériség sugárút (Bulevardul Frǎției) közötti kis parkban három szobor áll:
- A park Kossuth Lajos utca felőli végén 1977 májusában állították fel Kossuth Lajos egész alakos szobrát, Miholcsa József marosvásárhelyi szobrászművész alkotását.
- A park másik végében van Petőfi Sándor emlékműve.
- A kettő között páros kopjafa emlékeztet a szabadságharcra. A két kopjafát összekapcsoló táblácskán az 1848-as és az 1992-es évszám olvasható.
- A „kommunista időszak” kényszermunkásainak ásót formázó emlékműve a Kárpát utcában (Strada Carpați) áll.
- A Maros szálló közelében, vascsövekből hegesztett és kékre festett művet alkotója valószínűleg nem mászókának, hanem „térplasztikának” szánta.

Faragott kopjafa a Szabadság tér keleti sarkán
Petőfi Sándor emlékműve
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékműve
A „kommunista időszak” kényszermunkásainak ásót formázó emlékműve
Térplasztika a Maros szállóhoz közel

Egyéb látnivalók

Az ortodox templomhttp
A zsinagóga

- Ortodox temploma 1929 és 1937 között épült.
- A zsinagóga emléket állít a holokauszt több mint 1000 áldozatának.
- A város egyik legújabb egyházi épülete a Szent István király ereklyéinek felmagasztalása templom és plébánia. A rendkívül modern stílusú épületegyüttest 2008. augusztus 20-án este szentelte fel Jakubinyi György érsek és Tamás József püspök.
- A várostól északra az 1087 m magas Csobot-hegyen egy magyar és egy örmény római katolikus Szent Anna-kápolna áll. Az egyik a 13. században épült (később barokkosították), a másikat az 1700-as években a pestisjárvány után emelték.
- Az iskolaépület 1783-ban lett készen.
- Határában a Belkény és a Várpatak összefolyásánál sziklacsúcson láthatók Hiripné, később Both várának romjai. Eredete nem ismert. A 14. század elején a vár romjainak felhasználásával helyén várkastély épült, mely a 17. század végén a Both család birtoka lett. A Rákóczi-szabadságharc alatt a császáriak lerombolták, azóta pusztul. Közepén 1933-ban épült fel egy kis kápolna.
- A város nevezetessége a Csíky-kert, amely 16 hektáros arborétum. 1884 és 1910 között dr. Csíky Dénes ügyvéd telepítette.
- A külvárosban, a Békény utca 77. szám alatt található a ma is működő és látogatható egy, a 19. században épült vízimalom.

Városrészek
- Felszeg, a város keleti része, amely a római katolikus templomtól keletre helyezkedik el, lakóházak és a város katonaságának kaszárnyája található itt.
- Központ és Főtér, az előbbi magában foglalja az utóbbit és annak környékét, a látnivalók nagy része, valamint az intézmények többsége itt található.
- A Központtól északra található a Temető-telep, ahol a város temetője és sok lakóház található.
- Hóvirág-telep, a város délkeleti része, itt szintén lakóházak találhatók, valamint nagy kaszálók.
- Piactér, itt található a város piaca, valamint itt irányítódik el a teherautó-forgalom. Lakóházak és intézmények alkotják, egészen a város nyugati részében elhelyezkedő vasútállomásig tart.
- Virág- és Bucsin-negyed, ezek tömbháznegyedek, szintén a vasútállomásig tartanak.
- Az ipari városrész a vasútállomástól nyugatra található, egy kissé nyújtott negyed, gyárak, irodák és áruház is található itt.
- A hagyományosan örmények lakta városrész neve Várszeg, ez ma a város szerves része. Az örmény családok házai a Márton Áron utcában láthatók.

 

Emlékmű a város temetőjében

Sport
A város legismertebb sportegyesülete a Progym jégkorongcsapat.

Híres emberek - Itt születtek
- 1740: Ákontz-Kövér István, mechitarista szerzetes, cimzetes érsek, a velencei rendház főapátja
- 1800: Fogarasy Mihály erdélyi püspök
- 1809: Földváry Károly 48-as honvédezredes az itáliai magyar légió parancsnoka és Földvári Sándor 48-as honvédezredes
- 1879: Vákár Péter Arthur diplomata, lapkiadó, közíró, magyar királyi kormánytanácsos
- 1881: Lázár István író, költő
- 1896: Imets Béla író, szerkesztő
- 1899: Karácsony János festőművész
- 1908: Vákár Tibor grafikus, festőművész
- 1908: Lengyel Zoltán örmény katolikus apostoli kormányzó
- 1909: Balás Gábor író, műfordító, jogtörténész, a Székelykör megalapítója
- 1910: Czimbalmos László pedagógus és természettudományi író
- 1912: Salamon Ernő költő
- 1915. január 15. Dr. Kónya István ügyvéd, a Szoboszlay Aladár vezette mozgalom résztvevője, 1958-ban végezték ki Temesváron vagy Aradon.
- 1924. január 2. Török István - színművész
- 1926: Bálint Erzsébet Kostyákné zenetanár, művészeti író
- 1926: Kónya István muzeológus, természettudományi szakíró
- 1936: Jánosi Béla fizikus, fizikai szakíró
- 1939: Kercsó Attila orvos, költő
- 1944: Burján Emil szobrászművész (A képen látható Szt. Miklós szobor az ő alkotása)
- 1945: Molnár Endre olimpiai bajnok vízilabdázó, 2006-tól a város díszpolgára
- 1954: Nagy Vilmos számítástechnikai szakíró
- 1955: Béres Katalin Erzsébet festőművésznő
- 1955: Gál Éva Emese grafikusművész, költőnő
- 1974: Borboly Csaba erdélyi magyar politikus, a Hargita Megyei Önkormányzat elnöke
- 1976: Dr. Sáska Zoltán Attila jogász, költő, az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) alapítója, külügyi titkára, országos alelnöke, parlamenti titkár; a Magyar Atlanti Tanács tagja; a felsőegerszegi római katolikus templom oltárképének festője

Itt éltek
- Joó Rózsi (Makó, 1900 - Gyergyószentmiklós, 1979) színésznő
- Itt nevelkedett és itt lett Románia kiemelkedő egyénisége szertornában Marius Urzicã olimpiai bajnok, háromszoros Európa- és háromszoros világbajnok (vezetőedzője: Ferencz József).

A Szent István király ereklyéinek felmagasztalása templom (István király templom)

A templom
Templombelső
Templombelső
Templombelső
Templombelső
Templombelső

Jegyzetek
- Jump up ↑ Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
- Jump up ↑ http://www.recensamantromania.ro/rezultate-2/ Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011
- Jump up ↑ Váradi Péter Pál - Lőwey Lilla: Erdély. Székelyföld. Gyergyó és vidéke. Budapest: Codex Print, 1997.
- Jump up ↑ Kölönte Béla: Gyergyó története. Gyergyószentmiklós: Mark Hause kiadó és nyomda, 2002.
- Jump up ↑ B. Dombi Attila: AZ ISTENANYA GYERGYÓI KÖNNYEI – http://dominiummarianum.webs.com/gyergyiknnyezszz.htm
- Jump up ↑ Templomszentelés

További információk
- Gömbpanoráma Gyergyószentmiklós településről
- Gyergyószentmiklóssal kapcsolatos hivatkozásgyűjtemény
- Képek Gyergyószentmiklósról a www.erdely-szep.hu honlapon
- Gyergyószentmiklós Blog
- Szent Miklós Napok 2007- Program Gyergyószentmiklós, 2007. december 5-9.
- Fény TV: Gyergyószentmiklós (Gheorgheni, Niklasmarkt)

Kapcsolódó szócikkek
- Commons
- A Wikimédia Commons tartalmaz Gyergyószentmiklós témájú médiaállományokat.
- Gyergyószentmiklós magyar irodalmi élete
- Hargita megye közigazgatása Hargita megye címere
- Térkép
- Erdély
- Erdély-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

Kategória:
- Hargita megye települései
- Erdélyi városok
- Csíkszék települései

wikipédia
 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.