Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


TÁJAK ÉS VÁROSOK - Ahol a magyar nemzetet megalázták

2016.06.03

TÁJAK ÉS VÁROSOK

A Nagy-Trianon a versailles-i kastély hatalmas parkjában található épület Párizs mellett, Île-de-France régióban, Yvelines megyében.
Ebben a kastélyban írták alá 1920. június 4-én az első világháborúban vesztes Magyarország új határait felrajzoló békeszerződést.

Története
1670 és 1687 közt épült, akkor még egyszerű kerti pavilonnak, de később jelentősen megnagyobbították.
Párja, a Kis-Trianon majd egy évszázaddal később épült. Közkeletű tévedés, hogy a trianoni békeszerződést a két palota közti folyosón írták alá, ám ilyen átjáró sohasem létezett, lévén a két kastély egymástól mintegy fél kilométernyi távolságra található.

A Grand Trianon 1700-ban

Mindkét kastély nevét arról az aprócska településről kapták, amelynek helyén a Nagy-Trianont építették.
A Nagy-Trianon kastély XIV. Lajos francia király számára épült, hogy családtagjaival és a kiválasztott kevesekkel együtt ide vonulhasson vissza a versailles-i palotában zajló udvari élet fáradalmai elől. Külső, rózsaszín languedoci márvány burkolata miatt Márvány-Trianon néven is emlegették.
Helyén eredetileg egy kisebb épület állt, a „Porcelán-Trianon”, amelyet a király kedvese, Françoise Athénaïs de Rochechouart de Mortemart (Montespan márkiné) számára építettek, hogy a király közelében lehessen.
1687-ben (ekkor a márkiné már kiesett a király közvetlen kegyeiből) Jules Hardouin Mansart kapta a megbízást, hogy építsen nagyobb épületet és az építkezés a következő évben már be is fejeződött. A király uralkodásának vége felé az udvari etikett uralma ezen a kastélyon is elhatalmasodott és a királyi család „rejtekhelyként” már inkább a Marly kastélyt kezdte előnyben részesíteni.
Nagy-Trianonként akkor kezdték el emlegetni az épületet, miután XV. Lajos uralkodása idején felépült a Kis-Trianon kastély.
Az épületet a francia királyság bukása után feldúlták, majd 1805 és 1815 között I. Napóleon császár foglalta el, aki empire stílusban rendeztette be.
Ma népszerű turistacélpont és gyakran a francia köztársasági elnök is itt találkozik külföldi vendégeivel.

A békeszerződés helyszíne
Searchtool right.svg Bővebben: Trianoni békeszerződés

La galerie des Cotelles - Az 52 méter hosszú és hét méter széles folyosó, ahol
Magyarország békeszerződését aláírták

Az első világháború utáni magyar békeszerződést 1920. június 4-én írták alá a Nagy-Trianon kastélyban. Sok forrás még a közelmúltban is a Kis-Trianon kastélyt nevezte meg helyszínként, illetve a két Trianon palota közti (nem létező) folyosót. Ablonczy Balázs történész kutatásai szerint az utóbbi tévhit forrása valószínűleg a Pesti Napló 1920. június 4-ei száma. A Kis-Trianon már csak azért sem jöhet szóba, mert ebben egyszerűen nincs a ceremónián résztvevő hetven-nyolcvan ember befogadására alkalmas nagyságú terem.
Magyarország békeszerződését a Cotelle-csarnokban (Galérie des Cotelles), ebben az 52 méter hosszú és hét méter széles (valóban folyosónak tetsző) teremben írták alá. (Az aláírás emlékét kis tábla őrzi.) Ez Jean Cotelles festőművészről kapta a nevét, aki a 17. században 21 versailles-i életképet festett a terem falaira. A csarnok további három képe Étienne Allegrain és Jean-Baptiste Martin alkotása. A termet öt 1810-ben készült 24-karos csillár világítja meg. A csarnok a kastély fő tömbjét és a Trianon-sous-Bois-t, a „liget felőli” szárnyat köti össze, amelyet Jacques Chirac francia elnök 1995-ben nyittatott meg a látogatók előtt.

A Nagy-Trianon látképe a kerttel

A Nagy-Trianon kastély térképe

Források
- Ablonczy Balázs: Trianon-legendák. In: Romsics Ignác (szerk.): Mítoszok, legendák, tévhitek a 20. századi magyar történelemről (2005) ISBN 9633893909
- Commons
- A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy-Trianon kastély témájú médiaállományokat.

Kategória:
- Építészet
- Magyarország 20. századi történelme
- Franciaország építményei
- Franciaország kastélyai, palotái

 

wikipédia
 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.