Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


TÁJAK ÉS VÁROSOK - Ahol a sör és kocsonya jól megfér egymás mellett

2016.07.02

TÁJAK ÉS VÁROSOK

Miskolc Észak-Magyarország legnagyobb városa, Borsod-Abaúj-Zemplén megye és a Miskolci járás székhelye.
Magyarország negyedik legnépesebb városa Budapest, Debrecen és Szeged után, 159 554 fővei (agglomerációval eg
yütt Budapest és Debrecen után a harmadik legnagyobb).
A környék Európa egyik legrégebben lakott területe, mint azt paleolit kori leletek tanúsítják. A különböző tájegységek találkozásánál, fontos kereskedőutak mentén épült település már a középkorban kereskedőváros volt, és 1365-ben Nagy Lajos királytól kapott városi rangot.
A török hódoltság után ipara is fejlődésnek indult.
A szocialista időszakban Magyarország egyik legjelentősebb iparvárosaként élt a köztudatban, ebben az időben érte el legnagyobb kiterjedését – számos szomszédos település, köztük a középkorban az uradalom székhelyéül szolgáló Diósgyőr hozzácsatolásával – és legnagyobb népességszámát is.
A rendszerváltás óta kulturális és idegenforgalmi szerepét igyekszik erősíteni; ebből a szempontból főbb látványosságai közé tartoznak a miskolctapolcai Barlangfürdő, a diósgyőri vár, a lillafüredi Palotaszálló és a Miskolci Nemzeti Színház, illetve a Bükki Nemzeti Park.
A régió vezető városaként az ennek megfelelő funkciókat is betölti; egyetemi város, a megye és környéke gazdasági, oktatási, kulturális központja.
Miskolc város napja: május 11.
Miskolc neve szlovákul és csehül Miškovec, németül Mischkolz.

Fekvése
A város a Bükk-vidék keleti részén, abba „beágyazódva”, a Szinva, Hejő és a Sajó völgyében, különböző természeti és gazdasági tájegységek találkozásánál épült. A város kivételes szépségét e csodás fekvése miatt is köszönheti. A Sajó, a Bódva és a Hernád összeolvadó völgysíkja, a Miskolci kapu ősidők óta jelentős áru- és személyforgalom színtere.
Miskolc területe 236,68 km², ebből 58,02 km² a belterület és 178,66 km² a külterület. A belterületi rész szélessége kelet-nyugat irányban 19 km, észak-dél irányban 10 km. Mai felszíne – a kéregszerkezeti mozgások eredményeként – lépcsőzetes felépítésű. Keletről nyugat felé 30 km kiterjedésű, amin belül négy „lépcső” figyelhető meg; a magasságkülönbség eléri a 800 métert.
Legmagasabb területe a Borovnyák-tető (945 m). A legalacsonyabb terület a Sajó melléke (110–120 m), ez az alföldi táj része. Fiatal, pleisztocén–holocén üledékek (kavics, homok, agyag, iszap) építik fel.
A síksági tájat az Avas–Tetemvár vonalától Diósgyőrig egy 250–300 méter magas dombvidéki tájövezet, az Alacsony Bükk váltja fel. Geológiai felépítésében harmadkori tengeri üledék – homok, homokkő, márga, agyag, közbeépült szénrétegek – és miocén-kori vulkáni anyagok, főleg tufák vesznek részt. Felszínét patakok, vízfolyások tagolták fel. Diósgyőrtől körülbelül Lillafüredig terjed a Középső Bükk 400–600 méteres rögsorozata, melyet túlnyomórészt triász mészkő, pala, alárendelt dolomit és egyéb kőzetek építenek fel. A tájövezet földrajzi sajátosságait a karsztos lepusztulásformák adják.
Lillafürednél kezdődik a miskolci táj legmagasabb lépcsője, a 600–900 méterre emelkedő Magas Bükk, vagy Bükk-fennsík. Felépítésében ó- és középkori tengeri üledékek (mészkő, pala, dolomit) és eruptív kőzetek (például diabáz és porfirit) vesznek részt. Keletről nyugat felé fokozatosan emelkedik, belsejében kisebb-nagyobb barlangok alakultak ki.

Demográfiai adatok
A 2011-es népszámlálás alapján Miskolcnak 165 321 lakosa volt, ami a 2001-es adat 91,1%-a, a népsűrűség 708,8 fő/km².
2014. január 1-jén a lakosságszám 161 265 volt. A városban 76 649 lakás van.
A lakosságból 84,6% magyar, 3,2% roma, 0,5% német, 0,3% szlovák, 0,1% görög.
A vallás szerinti megoszlás: 23,9% római katolikus, 15,3% református, 3,9% görög katolikus, 0,9% evangélikus, 0,1% izraelita, 1,6% egyéb vallású, 18,4% nem tartozik vallási közösséghez, felekezethez.

 

Miskolc népességszámának változása 1850-től napjainkig:

Éghajlat
A város sokévi átlagos havi középhőmérsékleteit tekintve elmondható, hogy a leghidegebb hónap a január, míg a legmelegebb a július. Az évi közepes hőingás 22,1 °C. Az évi átlagos felhőborítottság 60% körüli.
Miskolc átlagos évi csapadékösszege 533 mm, ami jellegzetes évi menetet mutat, a nyári félév csapadékosabb, míg a téli félév szárazabb. A legkevesebb csapadék január-februárban hullik, a legcsapadékosabb hónap pedig – közel négyszer akkora értékkel – a június.
A napsütéses órák éves összege átlagosan 1800 óra, de évenként nagy változékonyságot mutat. Megfigyelhető a napfénytartam jellegzetes évi menete, a nyári hónapokban van a maximuma (havi 230–250 óra), míg november-január időszakban a minimuma (havi 40–60 óra).
A nyári napok (Tmax ≥ 25 °C) éves száma 70 nap. A hőségnapok (Tmax ≥ 30 °C) éves száma 15 nap. Forró nap (Tmax ≥ 35 °C) átlagosan kétévente 1 nap. A fagyos napok (Tmin ≤ 0 °C) éves száma 105 nap. A téli napok (Tmax ≤ 0 °C) éves száma 30 nap. A zord napok (Tmin ≤ –10 °C) éves száma 10 nap.

- Abszolút minimum-hőmérséklet: –35,0 °C (1940. február 16.) Miskolc-Görömbölytapolca
- Abszolút maximum-hőmérséklet: 38,6 °C (1952. augusztus 16.) Miskolc Repülőtér, (2007. július 20.) Miskolc Avas
- Legnagyobb évi csapadékösszeg: 1554,9 mm (2010.) Miskolc-Lillafüred-Jávorkút

A város története
Searchtool right.svg Bővebben: Miskolc története

 

Miskolc térképe 1759-ből

A régészeti leletek tanúsága szerint a terület ősidők óta lakott, s ez Magyarország legrégebben lakott területe is. A több mint 70 000 éves, paleolit kori leletek azt bizonyítják, egyike Európa legrégebben lakott területeinek. Első ismert lakói a kelta gotinok, talán hozzájuk köthető a Miskolctapolcától délre fekvő Leányvár építése is. A honfoglaló magyarok már kevert etnikumú lakosságot találtak ezen a vidéken, akik a Sötét-kapu táján, a Papszer oldalán és a Tetemvár környékén laktak. A mai diósgyőri vár helyén a honfoglalás előtt már földvár állt.
A hely a Miskóc nemzetségről kapta nevét, elsőként Anonymus említi ezen a néven a Gesta Hungarorumban 1173 körül - „que nunc uocatur miscoucy”. A Miskóc nemzetség, amely a megyének is nevet adó Bors nemzetség egyik ága volt, 1312-ben veszítette el a területet, mert Csák Máté pártjára álltak Károly Róberttel szemben. A király a rimaszécsi Széchy-családnak adományozta a birtokot.
Ők szereztek Miskolcnak először bíráskodási és vásártartási jogokat.

Az Avason álló tévétorony a város jelképévé vált

Miskolcot Nagy Lajos király emelte városi rangra – oppidummá, azaz mezővárossá nyilvánította, bíróválasztási és végrendelkezési jogok biztosításával –, 1365-ben, nagyjából ugyanabban az időben, amikor a közeli diósgyőri várat felújíttatta. A király egyben a diósgyőri koronauradalomhoz is csatolta a várost, amely egészen 1848-ig királyi tulajdonban állt.
Zsigmond király 1435. október 2-ai oklevelében pallosjogot adott Miskolcnak. A település gyors fejlődésnek indult, a 15. század végén már 2000 lakosa volt, a török hódoltság idején azonban a fejlődés lelassult. 1544-ben a törökök felégették a várost és behódolásra kényszerítették. Miskolcot egészen az 1687-es felszabadulásig adóztatta a török, bár a diósgyőri várat már 1674-ben sikerült visszafoglalni. A város ebben az időszakban vált fontos bortermelő központtá, és a 17. század végére már 13 céh is működött itt. A török idők végére a lakosság létszáma elérte az akkori Kassáét.
A szabadságharc idején Rákóczi fejedelem rövid időre Miskolcon rendezte be főhadiszállását (1704. január 18-ától március 15-éig). 1706. szeptember 25-én az osztrákok kirabolták és felégették a várost, 1711-ben pedig kolerajárvány pusztított, melynek a népesség fele áldozatul esett. Miskolc ezután újra virágzásnak indult.
1724-ben Borsod vármegye mint központi helyen fekvő, nagy lakosságú mezővárost, Miskolcot választotta a megyeháza felépítésének helyszínéül. Az első népszámlálás 1786-ban 2414 házat és 14 179 lakost jegyzett föl a városban.

 

A miskolci városháza a Városház téren

Több fontos épület a 18. és a 19. század folyamán épült, köztük a - városháza, az
- új megyeháza (1820 körül), a
- színház (az ország mai területén álló első kőszínház; az első Kolozsvárott épült), a
- zsinagóga, számos iskola és templom.
1867-ben elkezdődött a gázvilágítás bevezetése, 1870. január 9-én átadták a Hatvan–Miskolc vasútvonalat, amivel a város összeköttetésbe került Pesttel, 1874-ben pedig bekötötték az első telefonkészüléket Miskolcon. Ezek az évek azonban nemcsak fejlődést hoztak a városnak: több csapás is sújtotta Miskolcot, 1873-ban ismét kolerajárvány tört ki, 1878-ban pedig hatalmas árvíz követelt több száz emberéletet. Az árvíz rengeteg épületet is elpusztított, de helyükre szebb, nagyobb épületek épültek. 1897 júliusában indult el az első miskolci villamosjárat, harmadikként az országban (Budapest és Pozsony után), a Tiszai pályaudvar és a Szent Anna tér között, valamint a Szeles utca és a Népkert között.
Az első világháború közvetlenül nem érintette a várost, de közvetetten rengeteg ember halálát okozta, a fronton és a kolerajárványban is rengeteg miskolci halt meg.
Miskolc volt az 1886-os közigazgatási rendezés után a Trianon előtti Magyarország egyetlen városa, amely rendkívül dinamikus növekedésének köszönhetően rendezett tanácsú városból törvényhatósági jogú várossá tudott átalakulni 1909-ben.
Büntetés-végrehajtási Intézetét (ma: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet) 1902-ben alapították.

 

Miskolc madártávlatból. Baloldalt a Földes Ferenc Gimnázium, a
főposta és a zsinagóga által közrefogott Hősök tere, középen a
Miskolc Plaza. Jobboldalt a Búza téri autóbusz-pályaudvar és a
Búza téri görög katolikus templom.

A trianoni békeszerződés után Miskolc Borsod, Gömör és Kishont közigazgatásilag egyelőre egyesített (k.e.e.) vármegye székhelye lett. Ebben az időben a gazdaságban rövid időre hanyatlás következett be. A Trianon után elcsatolt országrészekből menekültek egész serege érkezett Miskolcra. A városnak át kellett vennie az addigi régióközpont, Kassa szerepét.
Ez és a közelítő második világháborúra való felkészülés – amely Miskolcot az ország legfontosabb nehézipari központjává tette – újabb fejlődést hozott, bár a város sokat szenvedett a háború utolsó évében. Az ország német megszállása során – a vármegye főispánjának és a város polgármesterének közreműködésével – a helyi zsidó lakosságot gettósították, majd 1944 júniusának közepén a környék kisvárosaiból és a járásból összeszedettekkel együtt haláltáborokba szállították; mindent összevéve, a miskolci izraeliták 78 százaléka, mintegy 8900 fő veszett oda.
Az első légitámadás 1944. június 2-án érte a várost.
A Vörös Hadsereg december 4-én foglalta el Miskolcot. A háború alatt 350 épület semmisült meg és 7150-ben esett komoly kár.

1945-ben Diósgyőrt és Hejőcsabát, 1950-ben Görömbölyt, Szirmát és Hámort csatolták a városhoz.
1949-ben a Selmecbányáról Sopronba költöztetett Bányászati Akadémiát a nyugati határhoz túl közelinek ítélt városból keletebbre, Miskolcra hozták, akkor már Nehézipari Műszaki Egyetem néven. Az elkövetkezendő évtizedekben a város hat évre az ország második legnépesebb, egyben ötödik legnagyobb városa lett, az 1980-as években több mint 210 000 lakossal.
1983-tól a város lakossága egyre fogyott a 2014-es 161 ezres szintre.
Mai kiterjedését 1981-ben érte el, amikor hozzácsatolták Bükkszentlászlót.
Az 1990-es évek a miskolci nehézipar hanyatlását hozták. A város népessége csökkenni kezdett, s Debrecen vette át helyét az ország második legnépesebb városaként. A 2000-es évektől folyamatos fejlődés volt megfigyelhető a városban, amivel az acélváros mítoszról a kultúra és turizmus városává válna Miskolc.
Miskolc 2005-ben az Európa kulturális fővárosa pályázaton Pécs után a második helyet szerezte meg, maga mögé utasítva ezzel Egert, Debrecent, Győrt, Budapestet és Sopront.
2008-ban a Kultúra Magyar Városa díjjal jutalmazták a várost, 2010-ben pedig megkapta az Értékgazdag Település címet.

Közigazgatás

Kriza Ákos, polgármester

Searchtool right.svg Bővebben: Miskolc polgármestereinek listája
Polgármester: Kriza Ákos Fidesz.
Alpolgármesterek:
-Kiss Gábor Fidesz.
- Kiss János Fidesz,
- Pfliegler Péter
Jegyző:
- Dr. Csiszár Miklós
Országgyűlési képviselő:
- Csöbör Katalin Fidesz
Országgyűlési képviselő:
- Varga László MSzP


Városrészek

Miskolc térképe
Az avasi templom mellett álló harangtorony

Avas
Searchtool right.svg Bővebben: Avas
Az Avas Miskolc „hegye”, a város fölé magasodó domb, melynek tetején a város jelképe, az avasi kilátó és tévétorony áll, a belváros felé eső részén pedig a gótikus avasi templom, melynek harangjátéka negyedóránként hallható. Az Avas északi részén hangulatos utcácskák és borospincék találhatók, a déli részen pedig a város legnagyobb lakótelepe. A lakótelepen belüli tájékozódást az építési sorrendet tükröző felosztás segítheti, három „ütemre” van osztva.

Bábonyi-bérc
Searchtool right.svg Bővebben: Bábonyi-bérc
A Városház tértől északra a belvároshoz közeli kertvárosi negyed. Egykoron jellemző volt rá a szőlőtermesztés, de most már kertes házas környék. Két dombot foglal magába, köztük egy mély völgy, amit régen egy gáttal egészítettek ki, de erre ma már nincs szükség. Gyönyörű a kilátás a Bükk-vidék hegyeire, valamint az Avasra. 2006-tól már mindkét dombra jár fel helyi busz, a 11-es.

Belváros
Searchtool right.svg Bővebben: Belváros (Miskolc)
Miskolc történelmi belvárosa műemlék jellegű épületekben kevésbé gazdag, mint más városoké, a 19. század hangulatát tulajdonképpen csak a sétálóutca jellegű főutca (Széchenyi István utca) és az ennek folytatásában elterülő Városház tér őrzi. Itt található a bevásárlóközpontok, hivatalok és irodák többsége, valamint a Búza téri autóbusz-pályaudvar, a városi buszok egy részének és a vidéki buszok többségének végállomása.

Diósgyőr
Searchtool right.svg Bővebben: Diósgyőr

Diósgyőr a Nagy-Miskolcot alkotó másik történelmi település, itt található a diósgyőri királyi vár és a futballcsapat stadionja. A tulajdonképpeni Miskolccal Újdiósgyőr köti össze, melynek központja az Újgyőri főtér. A két központ között fekszik a Bulgárföld és a Kilián városrész. Miskolc belvárosát a Győri kapu nevű városrész kapcsolja össze a Felsővároson keresztül Újgyőrön át Diósgyőrrel.

Kollégium az Egyetemvárosban

Egyetemváros
A Miskolci Egyetem épületei más városok egyetemeivel ellentétben nem a belvárosban szétszórtan helyezkednek el, hanem összefüggő városrészt alkotnak az Avas és Tapolca között, előbbihez közelebb. A nagyrészt összekapcsolt épületeket hatalmas park veszi körül.

Hejőcsaba és Görömböly
Searchtool right.svg Bővebben: Hejőcsaba
Searchtool right.svg Bővebben: Görömböly
Két, mára egybeépült egykori község Miskolc fő tengelyétől távolabb. Hejőcsabát 1945-ben, Görömbölyt 1950-ben csatolták a városhoz. Hejőcsaba nyugati végéhez csatlakozik a Hejőpark (régebbi nevén Úttörőpark), amely fokozatosan növekszik, határos az Egyetemvárossal.

Komlóstető
Searchtool right.svg Bővebben: Komlóstető
Komlóstető a Vasgyártól délre a Bükk nyúlványára kapaszkodik fel egészen a gerincig, Miskolctapolca északi pereméig.

Martinkertváros
Searchtool right.svg Bővebben: Martinkertváros
Martinkertváros (korábban Martintelep) soha nem volt önálló település; dinamikusan fejlődő kertvárosi övezet a Belváros és Szirma között.

Miskolctapolca
Searchtool right.svg Bővebben: Miskolctapolca
Miskolctól különálló, de a városhoz tartozó lakó- és nyaralóhely, elsősorban barlangfürdőjéről és a Sziklakápolnáról híres. 1950 óta Miskolc része, azelőtt rövid ideig Görömböly községhez tartozott, előtte egyházi birtok volt. Lakói népszavazás útján önálló településsé alakítását kezdeményezték.

Pereces
Searchtool right.svg Bővebben: Pereces
Pereces bányásztelepülés volt, ennek nyomai láthatók ma is
. Közigazgatásilag a városhoz tartozó különálló települések

Miskolctól különálló települések, amelyek közigazgatásilag a városhoz tartoznak, gyakorlatilag inkább az agglomeráció részei (az évszámok a városhoz csatolás évét jelentik).
Ezek Szirmát kivéve mind hegyvidéki településrészek:
- Alsóhámor (1950)
- Bükkszentlászló (1981)
- Felsőhámor (1950)
- Lillafüred (1950)
- Ómassa (1950)
- Szirma (1950)
- A KSH adatai

A KSH összeállítása a következő városrészeket tartalmazza, a mezőgazdasági és a lakónépesség nélküli területek kivételével (zárójelben a lakosságszám a 2011-es népszámláláskor): Központi belterület (149 344)
Egyéb belterület
- Bükkszentlászló (569)
- Hámor (270)
- Lillafüred (217)
- Miskolctapolca (4712)
- Ómassa (165)
- Pereces (3111)
- Szirma (3918)

Külterület
- Ághegy (129)
- Bábonyibérc (98)
- Bandzsalgó (65)
- Bedegvölgy (44)
- Bodótető (62)
- Brucknertanya (3)
- Csanyikvölgy (6)
- Csernalj (26)
- Erenyővölgy (410)
- Felsőruzsin (21)
- Garadna (7)
- Kánás (31)
- Kiskőbánya (54)
- Középruzsin (107)
- Kutyor és Danlos (4)
- Lyukóbánya (767)
- Magashegy (87)
- Margitta (8)
- Muszkástelep (32)
- Nagyszentbenedek (326)
- Őzugró (191)
- Szentlélek (4)
- Újmassa (5)

Városkapuk
Searchtool right.svg Bővebben: Miskolc kapui

2011-ben rovásos helynévtáblákat helyeztek el Miskolc bevezető útjai mentén
Miskolc faragott címere Lillafüreden

Az egykor körülkerített mezőváros határait árok- és sáncrendszer óvta, ezeket jól őrzött városkapuk törték meg. Csak ezeken keresztül lehetett a városba bejutni, mellettük vámszedőhelyek, kocsmák és vendégfogadók várták az ide látogatókat. 1940 körül még 13 fő- és 19 mellékvámszedőhelyről tudtak a várostérképek, tehát ennyi fő- és mellékúton lehetett Miskolcot megközelíteni. A település növekedésével a kapuk egyre távolabb kerültek eredeti helyüktől, végül már pusztán elméleti határt jelentettek. Az egykori védőrendszer emlékét a mai napig fennmaradt kapu elnevezésű utcák nevei őrzik: a
- Győri kapu, a
- Szentpéteri kapu, a
- Csabai kapu és a
- Zsolcai kapu ma is fő közlekedési útvonalak elnevezései, amelyek mentén a valamikor Diósgyőr, Sajószentpéter, Hejőcsaba és Felsőzsolca, illetve Miskolc közötti forgalmat bonyolító városkapuk álltak. A kevésbé ismert Fábián kapu a bábonyibérci szőlőkbe, a Meggyesalja (vagy Megyesre-járó kapu) az Avas alján található meggyesek felé vezető, kisebb jelentőségű utakat rejtett.
Különleges a Sötétkapu helyzete, amely nem egy utca, hanem magának a boltozatos kocsibejárónak az elnevezése.

Címere
Searchtool right.svg Bővebben: Miskolc címere
Miskolc város első pecsétlenyomata egy 1389. július 7-én kelt okmányon található, sárga viaszba nyomva. Körirata kivehetetlen, címerképe liliomos koronával ékesített királyi fő. 1433-ból való a következő pecsétváltozat, ugyancsak sárga viaszban, körirata Sigillum Civitas Miskolcz, ezen már szakállas a koronás fő, feltehetően Luxemburgi Zsigmond. A fej mellett balról hold, jobbról hatágú csillag. Egy időszakban a koronás fő helyett egy szétvetett lábú alak volt a pecsétnyomat, majd Szent István király teljes alakja, kezeiben jogarral és országalmával. Ezt a pecsétet 1687-ig használták, ezután jelent meg a király alakja helyett egy hajdú, egyik kezében szőlőfürttel, másikban búzaszállal. 1909-ben, amikor a város megkapta a törvényhatósági jogot, a címert az addigi pecsétképek összevonásával alkották meg.

Gazdaság
Lásd még: A diósgyőri kohászat története
> Bár Miskolc a köztudatban a nyolcvanas évek iparvárosaként él, és gazdaságának valóban a szocialista évtizedek nagyarányú iparosítása adta a legnagyobb lendületet, az ipar, közte a kohászat is már több évszázados múltra tekint vissza a városban.

Az Erdészeti palota

Miskolc már a középkorban is kereskedőváros volt, köszönhetően annak, hogy fontos kereskedelmi útvonalak mentén feküdt. Gazdasági szempontból a középkor és a török idők történelmi viharai után indult igazán fejlődésnek. A 18. században már fűrészmalma, papírgyára, sörfőzdéje és puskaporkészítő üzeme is volt a városnak, a Szinván tizenöt vízimalom őrölte a búzát. A 18. század végére – 19. század elejére tehető az üveghuták és vashámorok megjelenése, melyet elősegített az, hogy a környező vidék fában igen gazdag.
A Fazola Henrik által 1770 körül épített kohó nem maradt fenn, de az ezt követő, 1813-ban épített, ma Őskohó néven ismert vasolvasztó ma is látható; ipari műemlék. Az üveghuták és hámorok körül kialakult települések közül mára több is - Alsóhámor, Felsőhámor, Ómassa, Bükkszentlászló - Miskolc része lett.

Miskolc látképe 1840-ben (Ludwig Rohbock metszete)

A 19. század második felétől a fejlődés felgyorsult, részben a kiegyezés utáni kedvező politikai helyzet, részben a vasútvonal hatására. Diósgyőrben nagy kohászati üzem épült, rengeteg nehéz-, könnyű- és élelmiszer-ipari gyár, üzem jött létre, fejlődött a barnakőszén-bányászat is. A város lakossága negyven év alatt csaknem kétszeresére nőtt. Részben az ipari fejlődés eredménye volt Miskolc, Diósgyőr és több környező település egyesítésével Nagy-Miskolc létrejötte (1945, illetve 1950).
Ez csak az első lépés volt a város szocialista nehézipari központtá fejlődésében, amely az 1980-as években tetőzött, a több mint 18 000 főt foglalkoztató vasgyár termelése meghaladta az évi egymillió tonnát. A város lakossága ekkor érte el a rekordot, több mint 200 000 lakost; a munkaképes korúak több mint kétharmadának a nehézipari cégek adtak munkát.
A rendszerváltás utáni gazdasági visszaesés Észak-Magyarország iparvárosait érintette a legsúlyosabban, a munkanélküliségi ráta az egyik legmagasabb lett az országban, Miskolc lakossága drasztikusan csökkent (bár erre nemcsak a munkanélküliség, hanem a korszakra egyébként is jellemző szuburbanizációs folyamat is hatással volt.) A város gazdasági szerkezete átalakult, a nagy állami cégek túlsúlya helyett a kis- és középvállalkozások lettek jelentősek. Az ország többi részéhez hasonlóan az állami cégek privatizációja is lezajlott.
A 2000-es évek elejére az átalakulás nagyjából befejeződött, és a város túljutott a gazdasági mélyponton. Nőtt a szolgáltatószektor jelentősége, nemzetközi nagyvállalatok, hipermarketek jelentek meg a térségben. A városvezetés tudatosan igyekszik erősíteni Miskolc sokáig elhanyagolt idegenforgalmi és kulturális szerepét, amiben nagy lehetőségek rejlenek. 2004 végén az M30-as autópálya is elért a városig, amely az M3-as autópályához csatlakozva gyorsforgalmi közúti összeköttetést biztosít Budapesttel és az ország többi részével.

A legnagyobb munkáltatók
300–499 fő közötti létszámot foglalkoztató egységek
- Északerdő Erdőgazdálkodási Zrt.
- Miskolci Patyolat Zrt.
- Mivíz Miskolci Vízmű Kft.
- Shinwa Precíziós Kft.
- Takata Safety Systems Hungary Kft. (2015-től felfejlődőben)
- Technical Services Járműjavító Kft.
- Work Force Tanácsadó Kft.
- 500–999 fő közötti létszámot foglalkoztató egységek
- MVK Miskolci Városi Közlekedés Zrt.
- Remy Automotive Autóvillamossági Zrt.
- Robert Bosch Alkatrészgyártó Kft.
- Sanofi, Chinoin Zrt. Csanyikvölgyi Injekciógyártó Gyáregysége
- 1000–1999 fő közötti létszámot foglalkoztató egységek
- Borsod Volán Személyszállítási Zrt.
- Unió-Coop Kereskedelmi Zrt.
- Robert Bosch Szerszámgyártó Kft.

Áruházak
- Aldi diszkontáruház (2 db) – Kiss Ernő utca 13/c., Pesti út
- Auchan - Borsod hipermarket – József Attila út 87.
- Auchan - Dél hipermarket – Pesti út 7.
- Coop szupermarket (27 db)
- Decathlon sportáruház – József Attila út 83.
- Interspar hipermarket – Bajcsy-Zsilinszky utca 2–4.
- Lidl diszkontáruház (3 db) – Csermőkei út 207., Kiss Ernő utca 13/b., Pesti út 5.
- Media Markt műszaki áruház – Király utca 1/a.
- Metro Cash & Carry raktáráruház – József Attila út
- Miskolc Plaza bevásárlóközpont – Szentpáli utca 2–6.
- Möbelix bútoráruház – Pesti út 25.
- Obi barkácsáruház – Szentpéteri kapu 103.
- Park Center bevásárlópark – Pesti út 9.
- Penny Market diszkontáruház (3 db) – Andrássy utca, Csaba vezér út 1., Ilona utca
- Praktiker barkácsáruház – Pesti út 7.
- Reál diszkontáruház (4 db) – Árpád út 2., Besenyői út 8., Corvin utca 11., Mátyás király út 21.
- SPAR szupermarket (6 db) – Fényi Gyula tér, Király utca 7/a, Klapka utca 9–11., Széchenyi utca 7., Széchenyi utca 111., Újgyőri főtér 32.
- Stop.Shop bevásárlópark – Szentpéteri kapu 80/a.
- Szinvapark üzletközpont – Bajcsy-Zsilinszky utca 2–4.
- Tesco–Avas hipermarket – Mésztelepi utca 1/a.
- Tesco–Szentpéteri kapu hipermarket – Szentpéteri kapu 103.
- Tesco szupermarket (3 db) – Arany János tér 1., Nagyváthy utca 1., Széchenyi utca 29.

Közlekedés

2-es és 1-es villamos a Széchenyi utcán
A 3-as főút Miskolc szívében

A Szinva patak szűk völgyében fekvő Miskolc közlekedés-földrajzi adottságai nem kifogástalanok. A Tiszántúl és a Felvidék keleti részét összekapcsoló két forgalmi tengelytől (Sajó és Hernád völgye) némileg távolabb eső város a 18. században nem volt a postakocsi-útvonalak metszéspontjában. A városban 1790-ben nyílt meg a postaállomás, 1859-ben érkezett meg Szerencs irányából a vasút. 1862-ben omnibuszok jártak a belváros és Tapolcafürdő, valamint a Tiszai pályaudvar és Diósgyőr között. Az első pormentes járdát a Széchenyi utcában építették 1879-ben. 1925 és 1929 között jelentős útépítési programot hajtottak végre. 1948-ban három viszonylatban 22 km vonalhosszon jártak a Miskolci Gépkocsiközlekedési Vállalat autóbuszai.

Helyi közlekedés
Ma Miskolc tömegközlekedéséről az önkormányzati tulajdonú MVK Zrt. gondoskodik, ami 37 autóbusz- és két villamosvonalat tart fenn. Az első villamos 1897. július 10-én indult el, az országban harmadikként, míg a menetrend szerinti buszjárat Magyarországon elsőként indult Miskolcon, 1903. június 8-án. A 2007-es átalakításokig és járatcsökkentésekig a miskolci tömegközlekedés volt az egyik legjobban szervezett az országban. A 2010-es években a Zöld Nyíl program keretében felújították és bővítették a villamospályát, és 2014–2015-től új, Škoda gyártmányú villamosok váltják a régi szerelvényeket. A városban több taxitársaság működik.

Távolsági közlekedés
A távolsági és helyközi közlekedést Miskolcon és környékén a Borsod Volán és a MÁV végzi. A város hosszútávú közlekedése viszonylag jónak mondható.

Vasúti közlekedés
A városnak két pályaudvara van, a Tiszai és a Gömöri pályaudvar. Miskolc és Lillafüred között kisvasút is közlekedik (Lillafüredi Állami Erdei Vasút), ami turisztikai szempontból jelentős.

Közúti közlekedés
Miskolc az M30-as autópálya, egyben az E71-es, amely Rijekától Kassáig és E79-es utak közelében található. Utóbbi nemzetközi út Thesszalonikitől a belváros felé veszi az irányt a régi országúton. Ezenkívül a 3-as és a 26-os főutak találkozópontja. Ezen kívül mellékutak és egyéb alacsonyabb besorolású útszakaszok érnek be a városba, illetve indulnak ki onnan, például Egerbe, Kistokajba, Bükkszentkeresztre, Parasznyára, Szirmabesenyőre, Harsányba.

Légi közlekedés
A városban található egy kisebb sportrepülőtér füves kifutópályával, ám ez a nagyközönség számára nem nyitott, és a tömegközlekedésben sem játszik szerepet.

Kultúra
Lásd még: Miskolc képzőművészete, Miskolc zenei élete, A miskolci színjátszás története.

Oktatás
Searchtool right.svg Bővebben: Miskolc oktatási élete
Miskolc első ismert iskolája már a 15. században létezett. Legrégebbi múltra a Földes Ferenc Gimnázium tekint vissza, amely két, több évszázados múltú intézmény, a református és a katolikus gimnázium összevonásával jött létre. Ezen a két felekezeten kívül még több másiknak is volt iskolája már a 18–19. században: az ortodox görögkeletieknek és a zsidóknak is.
A fiúiskolák mellett a 19. században létrejöttek leányiskolák is.
Miskolc egyeteme országos viszonylatban a fiatalabbak közé számít – egy 1949-es törvény rendelkezett az alapításáról –, de jogelődje, a selmecbányai főiskola révén több évszázados múltra tekint vissza. Az egyetem három karral eredetileg ipari képzést nyújtott, az 1980-as évektől kezdve azonban más, humán karokkal is bővült. 2015-ben hét karral, illetve egy intézettel rendelkezik.
A zeneoktatás több intézményben folyik, legfontosabb a Zenepalota, melynek épületében középiskolai és egyetemi képzés is történik.
Miskolcon 35 általános iskola és 22 középiskola van.

Miskolc a magyar irodalomban
- 1543-ban Dévay Bíró Mátyás a város prédikátora volt.
- 1769. március 21-én itt született Dayka Gábor költő, a felvilágosodás korának egyik jelentős lírikusa. 1778–1782 között a minoriták gimnáziumának hallgatója volt.
- Kazinczy Ferenc 1789–1795 között a miskolci szabadkőműves páholynak, az „Erényes vándorok”-nak volt a tagja.
- Csokonai Vitéz Mihály 1800 nyarán járt a városban, innen keltezte A szépség ereje a bajnoki szíven című versének előszavát.
- Petőfi Sándor háromszor járt Miskolcon, először 1844 februárjában, ennek emlékére írta Keresztúton állok című költeményét. Másodszor 1845. április 3-án, amikor felvidéki útja alkalmával időzött a városban, harmadszor 1847. július 8-án tartózkodott itt, amikor is a mai Városház tér 5. (Vadnay–Szeremley-ház) számú házban szállt meg, amin ma emléktábla örökíti meg a költő itt-tartózkodását. Ekkor látogatta meg az egyik lillafüredi barlangot, amit ma Petőfi-mésztufabarlangnak is hívnak, és ekkor írta Alkony című versét, melyet a diósgyőri várból megfigyelt naplemente ihletett.
- A Hunyadi utca 54. szám alatt élt 1848-tól haláláig, 1872. szeptember 29-éig Déryné Széppataki Róza. Élete vége felé, 1869-től 1872-ig itt írta meg Napló-ját. Sírja a Szent Anna-temetőben van.
- Sokszor megfordult a városban Jókai Mór és felesége, Laborfalvi Róza, aki Miskolcon született (1817. április 8-án). Fontos esemény volt 1883 decembere, amikor Laborfalvi Róza fellépett a Miskolci Nemzeti Színházban. Az előadás nézői között Jókai is ott volt, és verset is írt a színház óratornyáról.
- Lévay József 1835-től volt a református gimnázium tanulója, később, 1852–1865 között tanára. 1865 után megyei aljegyző, főjegyző, végül alispán lett. A Hunyadi u. 4. (Mikuleczky–Lévay-ház) szám alatt lakott, itt is halt meg 1918. július 5-én.
- Tompa Mihály gyakran meglátogatta Lévay Józsefet, egyik alkalommal, 1855 nyarán Arany János társaságában kereste fel a várost. Miskolcon jelent meg 1852-ban Regék, beszélyek című munkájának négy kötete.
- Miskolci tartózkodása alatt a Csabai kapu 29. alatt lakott Kaffka Margit. Az elszegényedett dzsentri családból való Kaffka Margitot az apácák nevelték fel Miskolcon, itteni élményeit eleveníti meg a Levelek a zárdából és a Hangyaboly című regénye. 1899-től a zárdaiskola tanárnője, 1902 és 1906 között polgári iskolai tanárnő volt. Ez időben jelent meg első két verseskötete: a Versek és a Kaffka Margit könyve.
- Móricz Zsigmond sokszor járt itt élő rokonainál az 1920-as években. 1934 tavaszán Miskolcon az Abbázia Szállóban lakott, ahol befejezte és elkészítette az Erdély trilógia végleges kéziratát. Az írónak jó barátja volt Leszih Andor múzeumigazgató, és az ő meghívására gyakran látogatott Miskolcra. Miskolcot a legnagyobb jövőjű magyar városnak tartotta. - A Vörösmarty utca 49. szám alatti házban (az 1970-es évek végén lebontották, ma lakótelepi épület áll a helyén) született 1900. március 31-én Szabó Lőrinc. Ötéves koráig élt itt. Miskolci éveiről a Tücsökzene című kötetének A gyermekkor bűvöletében című fejezetében ír.
- Miskolcon jelent meg 1962-től 1990-ig a Napjaink című irodalmi folyóirat, amelynek jogutódjai a Holnap (1990–1995) és az Új Holnap (1995–2006) voltak. A Műút című irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat 2007 nyarától kezdve jelenik meg a Miskolci Galéria Városi Művészeti Múzeum és a Szépmesterségek Alapítvány kiadásában.

Miskolci Nemzeti Színház

Kulturális intézmények
- Művészetek Háza
- Miskolc Városi Szabadidőközpont („Sportcsarnok”)
- Corner Stage Független Zenei Kulturális Központ

Színházak
- Miskolci Nemzeti Színház
- Csodamalom Bábszínház
- Akropolisz Szabadtéri Színpad (Miskolctapolca)

Könyvtárak
- II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár
- Miskolci Városi Könyvtár és fiókkönyvtárai:
- Lévay József Muzeális Könyvtár
- Dayka Gábor Könyvtár
- József Attila Könyvtár
- Petőfi Sándor Könyvtár
- Szabó Lőrinc Könyvtár
- Tompa Mihály Könyvtár
- Kaffka Margit Könyvtár
- Avasi Közkönytár
- Miskolci Egyetemi Könyvtár
- Selmeci Műemlékkönyvtár

Múzeumok
Searchtool right.svg Bővebben: Borsod-Abaúj-Zemplén megyei múzeumok listája#Miskolci múzeumok

Templomok
Searchtool right.svg Bővebben: Miskolc templomainak listája

Rendezvények

 

A Zenepalota
Kocsonyafesztivál - 2015

- Országos grafikai biennále (változó időpontban)
- Becherovka Miskolci kocsonyafarsang (február)
- Miskolci kocsonyafesztivál (február)
- Kamarakórus fesztivál (március)
- Diósgyőri várjátékok (1986 óta minden májusban)
- MEN, Miskolci egyetemi napok, MEN-fesztivál (május)
- Miskolci Nemzetközi Operafesztivál (Bartók+… nemzetközi operafesztivál; 2001 óta minden nyáron)
- Kaláka fesztivál (1979-től 2011-ig)
- Diósgyőri várjátékok (augusztus)
- Gyár fesztivál (augusztus)
- Díszelgő alegységek és katonazenekarok nemzetközi fesztiválja (2005-tól, nyáron)
- Kamarazenei nyár
- Nemzetközi dixieland fesztivál (1985-től, nyáron)
- Jameson CineFest – Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál (2003 óta minden szeptemberben)
- Görömbölyi ősz (szeptemberben)
- Rocktóber fesztivál
- Téli tárlat (december)
- Borsodi sörfesztivál

Média
- Televízió
- Miskolc TV online

Rádió
- Code FM FM 88,7 MHz
- Európa Rádió – FM 90,4 MHz
- Csillagpont Rádió – FM 94,0 MHz (Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és vonzáskörzete)
- Szent István Rádió – FM 95,1 MHz
- Szinva Rádió – FM 99,5 MHz
- Rádió M – FM 101,6 MHz
- Ozone FM - 96,3 MHz
- FM1 Rádió – FM 107 MHz

Újság
- MiNap
- Észak-Magyarország (megyei)
- Internet
- MiNap Online
- Északonline
- Borsod online
- HelloMiskolc.hu

Turizmus
2014-ben összesen 145 101 vendég 315 135 vendégéjszakát töltött Miskolc kereskedelmi szálláshelyein a KSH-adatok szerint. A külföldi vendégéjszakák száma éves szinten 8,2%-kal, a belföldi forgalom 24,7%-kal nőtt. A látogatószámok azt mutatják, hogy Miskolc a családos vendégek és a kisebb baráti társaságok paradicsoma. 2014-ben a legnagyobb növekmény a diósgyőri várban volt, azonban a Barlangfürdőben, a Pannon-tenger Múzeumban és a Miskolci Állatkertben is megérezték a vendégforgalom növekedését. A LÁEV kisvasúton 2014-ben közel negyedmillió vendég utazott. A külföldi küldőterületek közül a legnagyobb növekmény 2014-ben Ukrajna területéről volt tapasztalható – az ukrán vendégéjszakák száma több mint 70%-kal nőtt 2014-ben, 4777 vendégéjszakát realizáltak, ami 1998 vendégéjszakával több, mint az előző évben volt. A Szlovákiából érkező vendégek 1309 (29,9%), míg a Lengyelországból érkezők 839 vendégéjszakával (15,6%) töltöttek többet Miskolcon, mint az előző évben. A cseh vendégéjszakák száma 20%-kal nőtt, innen 701 éjszaka a növekmény. A csehek tekintetében a legmagasabb az átlagos tartózkodási idő a városban, az éves átlag 3,2 vendégéjszaka.
A 2015. év legnagyobb feladata turisztikailag a Miskolc Pass Turisztikai Kártya bevezetése, amely még komfortosabbá teszi a miskolci pihenést, hiszen az ingyenes közösségi közlekedésen túl 15 attrakcióhoz biztosít ingyenes belépést, s több mint félszáz turisztikai szolgáltatást kaphatnak a vendégek 10–30% kedvezménnyel.

Látnivalók
Searchtool right.svg Bővebben: Miskolc látnivalóinak listája

Turisztikai szempontból Miskolc legjelentősebb látványosságai közé tartozik Miskolctapolca a Barlangfürdővel és az azt körülvevő parkkal, amelyben csónakázótó, strand és kalandpark is található; a Bükk-vidék központi részén fekvő Lillafüred, ahol a Palotaszálló, a vízesés (az ország legmagasabb vízesése), a Hámori-tó, az Anna- és az István-barlang található; a 2014-ben újjáépített diósgyőri vár, valamint a Csanyik-völgyben lévő Miskolci Állatkert és Kultúrpark. Emellett számos múzeum található a város területén, amelyek közül is kiemelkedő a 2013-ban megnyitott Pannon-tenger Múzeum, amely a Bükkábrányban megtalált hétmillió éves mocsárciprusok korát mutatja be, illetve a Herman Ottó Múzeum Papszeri épülete, ahol a 2015-ben Az év kiállítása díjat nyert Elit alakulat - A Kárpát-medence leggazdagabb honfoglalás kori temetői[24] című kiállítás is megtekinthető. Kiemelkedő ugyanakkor a szintén a belvárosban található Magyar Ortodox Múzeum is.

Sport
A város számos sportban képviselteti magát az első osztályban. Két nagy múltú focicsapata van Miskolcnak. A Diósgyőri VTK az NB I-ben játszik, az MVSC a megyei első osztályban. A város női kosárlabda-csapata, a DKSK-Miskolc kétszer nyerte meg a Magyar Kupát. Anyagi gondok miatt a klub megszűnt, egy ideig az NB I/B-ben játszott egy főleg ifjúsági játékosokból álló csapat, MISI-DKSK néven. A csapat – 2013-tól Aluinvent-DVTK néven – ismét az első osztályban szerepel. A város jégkorongcsapata, a Miskolci Jegesmedvék az első osztályban játszik, és a 2006-os idénytől már Miskolc új Jégcsarnokában fogadják az ellenfeleiket. Miskolcnak két amerikaifutball-csapata is van: a Miskolc Steelers és a Miskolc Renegades. A salakmotor terén is nagy múlttal rendelkezik a város. Pár évnyi kihagyás után 2004-ben felújították a város szívében található sportlétesítményt, amelyben azóta számos világversenyt bonyolítottak le. A Speedway Miskolc csapata a salakmotoros Lengyel Liga II. osztályában versenyzett 2005 és 2010 között. 2013-tól átmenetileg szünetel a sportág Miskolcon. Miskolc legnagyobb sportlétesítménye a DVTK-stadion és a hozzá tartozó edzőpályák. A stadionban 4641 fedett és körülbelül 9000 nyitott hely várja a szurkolókat. 2006-ra fejeződött be a tribün felújítása, amelynek során a tetőszerkezet egy részét kicserélték, az ülőhelyeket pedig modern, műanyag székekre cserélték, ezenkívül felújították a tribün homlokzatát is. A munkálatok 2010-ben fejeződtek be, amelynek során lebontották a „napos oldalon” lévő álló lelátókat, és a helyükön új lelátói részt alakítottak ki, több mint 3300 fedett ülőhellyel. A tervek szerint vadonatúj, brit típusú, 15 ezer néző befogadására alkalmas futballstadion épül a régi helyén. A DVTK híres fanatikus szurkolóiról és a szurkolók kitartásáról, a klub szurkolói bázisa egész Borsod-Abaúj-Zemplén megyére kiterjed. A 2005-ben felújított Miskolc Városi Sportcsarnokban 1488 ülőhely található de a teljes befogadóképessége 4500fő, a mellette lévő Jégcsarnokban 1334 ülőhely várja a szurkolókat. A Miskolci Sportcsarnok neve 2010 elejétől Generali Aréna, a köznyelvben azonban ez az elnevezés nem túl elterjedt.


Híres miskolciak
Searchtool right.svg Bővebben: Híres miskolciak listája

 

Jegyzetek
- Jump up ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- Jump up ↑ Magyarország.hu
- Jump up ↑ Borsod-Abaúj-Zemplén megye honlapja
- Jump up ↑ Magyarország.hu
- Jump up ↑ A KSH honlapja az agglomerációról
- Jump up to: a b Gazdasági program a 2007–2008. évre (.doc)
- Jump up ↑ Miskolc (9-15. old); Budapest, 1979, Szerkesztő: Imreh József
- Jump up ↑ KSH – Helységnévtár, Miskolc, 2014
- Jump up ↑ Miskolc, az Értékgazdag Település – MiNap.hu
- Jump up ↑ KSH – Helységnévtár, Miskolc, 2013
- Jump up ↑ Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 2. 65. oldal és 8. 133-134. oldal összkiadás ISBN 963-02-9759-0
- Jump up ↑ Csanálossi Béla: Miskolc – várostörténeti kalauz (Bíbor Kiadó, Miskolc, 2003) ISBN 963-9466-29-8
- Jump up ↑ A címer Miskolc hivatalos oldalán
- Jump up ↑ Miskolci áruházak, üzletek, boltok
- Jump up ↑ MVK Zrt. hivatalos oldal
- Jump up ↑ A bérkocsitól a csuklós buszig. (In: Fejezetek Miskolc történetéből, szerk. Bekes Dezső, Veres László. Miskolc, 1984. p.94.) ISBN 963-03-1973-X
- Jump up ↑ index.hu – A miskolci tömegközlekedést szoríthatják meg először
- Jump up ↑ Miskolc nevezetességei. Szerk: Dr. Makánné Losonczy Magdolna. Kazincbarcika, 2004. pp.121-138
- Jump up ↑ A Miskolci Egyetem honlapja – Az egyetem története
- Jump up ↑ Miskolc hivatalos honlapja – Oktatás
- Jump up ↑ Miskolc hivatalos honlapja – Oktatási statisztika
- Jump up ↑ Becherovka Miskolci Kocsonyafarsang. hellomiskolc.hu, 2014. január 24. (Hozzáférés: 2014. február 1.)
- Jump up ↑ Jameson CineFest honlap
- Jump up ↑ Elit alakulat - A Kárpát-medence leggazdagabb honfoglalás kori temetői
- Jump up ↑ Brit típusú, 15 ezer néző befogadására alkalmas futballstadion épül Diósgyőrben
- Jump up ↑ Generali Arénában szurkolhatunk!

Források
- Miskolc honlapja
- Borsod-Abaúj-Zemplén megye honlapja
- Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 2. 65. o., Miskolc írásban és képekben 8. 133–134. o. ISBN 963-02-9759-0
- A Magyar Köztársaság helységnévkönyve, 2011. január 1.
- Csanálossi Béla: Miskolc – várostörténeti kalauz. Bíbor Kiadó, Miskolc, 2003. ISBN 963-9466-29-8
- Csíki Tamás: A miskolci zsidóság a holocaust időszakában in: A Herman Ottó Múzeum évkönyve 40. (2001) (HOM_Evkonyv_40_335-345-1.pdf)

További információk
- Commons
- A Wikimédia Commons tartalmaz Miskolc témájú médiaállományokat.
- Wikiquote-logo.svg
- A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak
- Miskolc témában.
- Wikivoyage
- A Wikivoyage tartalmaz Miskolc témájú leírást.
- Miskolc Online (portál)
- miskolc.lap.hu – linkgyűjtemény
- Miskolc Blog – minden hétköznap frissülő blog a városról
- Webkamera – Városház tér (interaktív)
- Miskolci Napilap online folyóirat
- Miskolc anno – képgaléria
- Programok a városban
- Miskolc és környéke hivatalos turisztikai portálja
- Miért jó Miskolcon lakni?
- Miskolc irányítószámai
- Miskolc a funiq.hu oldalán
- Miskolc – az én városom (videó, 3:24)
- Miskolc Pass - Miskolc Turisztikai Kártya
- Miskolc panorámája az avasi kilátóból
- Miskolc panorámája az avasi kilátóból


- Magyarország megyei jogú városai
- Borsod-Abaúj-Zemplén megye települései
- A Miskolci járás települései
- A felvétel a cikk 2005. augusztus 9-i változatát tükrözi; a későbbi változtatások a felvételen nem jelennek meg. Ide kattintva meghallgathatod a cikkről készült felvételt.
- Nemzetközi katalógusok
- VIAF: 138919827 GND: 4039555-8 BNF: cb15611963q
- Miskolc
- Miskolcportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

Kategória:
- Miskolc
wikipédia
 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.