Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


TÁJAK ÉS VÁROSOK - Egy város, mely fennállása során elmagyarosodtt

2016.08.21

TÁJAK ÉS VÁROSOK

Törökbálint (németül: Großturwall) a budapesti agglomerációhoz tartozó város Pest megyében, az Érdi járásban.

Fekvése és közlekedés
Budapest központjától mintegy 15 kilométerre, erdővel borított hegyek között fekszik. Fő vízfolyása a Hosszúréti-patak, mely több ágból a torbágyi erdőben ered és a Dunába ömlik. A patak egyik ágának duzzasztásával a város északnyugati határában nagyméretű horgásztó van kialakítva.
Közlekedési kapcsolatai nagyon jók.

1964 óta az M7-es, 1977 óta az M1-es autópálya és 1994-től M0-s autóút is érinti Törökbálintot.
A város belső közösségi közlekedését és kapcsolatát a környező településekkel a BKV Zrt. négy illetve a Volánbusz Zrt. két viszonylata biztosítja.
Vasútállomása a Budapest-Győr-Hegyeshalom vonalon található.

Története - A honfoglalásig

Bennszülött férfi római kori sírköve az i. sz. 1. századból Törökbálint területéről

A település területén az 1. század előtt kelta eraviszkuszok éltek, akár a közeli kelta Aking (Aquincum területén, pl. a Szent Gellért hegyén), akiket a rómaiak hódítottak meg. A telep (castrum) fejlődése a 2.-3. században, Pannónia útjainak kiépítésével indult meg. A 4. és 5. században különféle barbár törzsek (kvádok, szarmaták, hunok, germán gótok, osztrogótok, majd longobárdok és gepidák) támadásainak eredményeképp a területet éhínség és pestis pusztította, és az itteni települések a népvándorlások következtében egészen a 6. századig eltűnnek. Ezt követően az avarok telepedtek le, akiknek uralma egészen a honfoglalásig (896) tartott.

A középkorban
Törökbálint nevét Török Bálintról kaphatta, aki a 16. században valószínűleg a csiki völgyre - ld. Csiki hegyek Budaörs felett - néző hegyre épített egy várat.
Vagyonát és hatalmát úgy szerezte, hogy - mint annyian mások - mindig próbált a megfelelő uralkodó oldalára állni, és így az ország egyik leghatalmasabb urává vált; életét mégis az isztambuli Héttoronyban fejezte be, az 1550-es években.
Sajnos, az 1541–1686 közötti török uralom majdnem minden múltra vonatkozó írást, épületet megsemmisített.
A 18. században a település neve német, Groß-Turbal, a szomszédos Torbágytól - Turbal - való megkülönböztetés érdekében.
Törökbálint a török uralom után a jezsuiták tulajdonába került (1693), 16. században a katalán Loyolai Szent Ignác katonatiszt által alapított katolikus szerzetesrend nagy erőkkel látott neki az ország - főleg a magyarországi közép és felsőfokú oktatás - újjáépítéséhez. Az elnéptelenedett vidékre először rácok (keresztény délszlávok: horvátok, katolizált szerbek, dalmátok, sokácok), majd a Fekete-erdő környékéről alemán ("sváb") telepesek (németek) érkeztek, és a német anyanyelvű lakosság hamarosan meghaladta a szlávok létszámát.
Ekkoriban (1699) épült újjá a falu barokk stílusú temploma a 15-16. századi gótikus templom maradványaira. A jezsuiták rendjük feloszlatásáig, 1773-ig birtokolták a települést. Ekkorra a lakosság 160-ról 31-re csökkent, többek között azért, mivel a helyiek adójára két vármegye is igényt formált.

A 18. században
A jezsuita rend feloszlatása után Mária Terézia királynő Majláth József a középkori erdélyi oláh családból származó királyi kamarai tanácsosnak adományozta a falut, aki lelkesen nekiállt szépítésének. Sajnos, fia nem volt méltó hozzá, mivel apja halála után pénzzavarainak köszönhetően a falut hamarosan elzálogosította, így az a délszláv (Festetić) származású Festetics (kiejtése: Fesztetics) család tulajdonába került, amelynek legismertebb birtoka a keszthelyi barokk kastély. Festetics Ágoston helyreállíttatta a kastélyt és a templomot és mintaszerűen gazdálkodott, iskolaépítéssel is segítette a községet, és a mágnás család jelenlétével „úri fényt” is kölcsönöztek neki. Kegyúri kötelességeit dicséretesen elköltözése után sem hanyagolta el.

A 19. században
A település fejlődését segítette az 1884-ben átadott Budapest – Újszőny közötti 1-es számú vasútvonal. A település a század végére nyaralóhellyé vált, helyi omnibusz- és bérkocsi járatai voltak. A sváb és a rác lakosság jól megfért egymással, eltérő szokásaik, egyházi és iskolai viszonyaik ellenére. A 20. század elejére a rácok beleolvadtak a német lakosságba. Lassan a magyar nyelv is terjedni kezdett, egyre többen iskoláztatták gyermekeiket magyar nyelvű iskolákban.

A 20. században

Törökbálinti kitelepítettek emlékműve

1900 őszétől a település neve Török-Bálint helyett hivatalosan is Törökbálint lett.
A népesség elérte a háromezret, és a falu jó levegője miatt népszerű üdülőhellyé vált. Budapest közelsége egyre inkább érezhető, 1912-ben megindult a HÉV, eredetileg a budapesti Gellért térig, majd csak a Móricz Zsigmond körtérig, végül az M7-es autópálya építése miatt 1963-ban megszűnt. A főúri kastély tüdőbeteg szanatóriummá alakult, a faluban fiú- és leányiskola is működött, zenekarok és színjátszó csoportok, mozi szórakoztatták az itt élőket.
Az idilli képnek a második világháború vetett véget. A háború után megindult a kitelepítés, és 1946-ban a sváb (német anyanyelvű) polgárok többségét kitelepítették, összesen 2143 embert . Helyükre az Alföldről és a határokon túlról - székelyek - érkeztek betelepülők, ami az addig homogén, közös történelemmel rendelkező lakosságot felváltotta egy heterogén népességgel, amelyen belül a svábok mint kisebbség szerepelnek.

Népessége
Törökbálint népességnövekedése az elmúlt két évszázadban

1946-ig A grafikon a második világháború végéig tartó jelentős mértékű, de lassú betelepedéseket mutatja. Aztán kis visszaesés jelzi az 1946-os kitelepítést.

1946-tól 1990-ig A következő szakasz intenzívebb betelepülésre utal kezdetben, de az is látszik hogy 9400 fő körül az 1980-as években stagnálni kezd a népesség. Az 1960-as években 1749 fővel nőtt a település, míg a 80-as években csupán 80 fővel!

1990-től 2004-ig (A 2004-es lezárás az adathiány következménye.)

 

A szuburbanizáció miatt átlagosan évi 176 fővel gyarapodott a község, ami jelentős az elmúlt évtized stagnálásához képest. Legkirívóbb változást Tükör-hegy felparcellázása és családi házas övezetté alakítása volt. Számszerűsítve 2000 és 2001 között 1029 fővel nőtt a település. Ez az egész község tizede! Ebben az időszakban az átlagos évi 76 új lakás helyett, 262 db épült. 2002 és 2003 között további 134 lakás épült. Ezt követően a bővülés lelassult, de továbbra is folyamatos elsősorban a tükörhegyi és az annahegyi településrészen.
A Pyro-Technic Kft. törökbálinti telepén 2004. augusztus 5-én a raktár épülete egy kisebb, majd egy nagyobb robbanás következtében megsemmisült. A robbanásban a cég három alkalmazottja meghalt, féltucatnyian szenvedtek súlyosabb sérüléseket, a környékbeli ingatlanok megrongálódtak, az anyagi kár több mint ötvenmillió forint volt.

A mai Törökbálint

A Tükör–hegy

Törökbálint a budapesti agglomeráció része. A hetvenes-nyolcvanas évektől a település kiszolgálta Budapest lakossági igényeit, miközben sokáig nem rendelkezett csatornával, gázhálózattal és telefonhálózattal.
Az M7-es autópálya építése miatt a HÉV-csatlakozást 1963-ban megszüntették, forgalmát a 72-es buszjárat vette át. Adottságai és jó levegője miatt ennek ellenére egyre több budapesti család költözött ki a településre és egyre több külföldi állampolgárságú németajkú magánszemély vesz itt ingatlant.
A nagyközség vezetését 1990-től Elek Sándor vette át, és az első ciklusában kezdeményezésére történt fejlesztéseknek köszönhető az, hogy Törökbálint a környék közművekkel és közösségi infrastruktúrával egyik legjobban ellátott településévé vált (szemben például Érddel, amely a mai napig küzd a csatorna- és burkolatos úthálózat hiányával, dacára annak, hogy a városi rangot régóta elnyerte).
Megépült a Depó raktárváros.
Az M0-s körgyűrű melletti bevásárlóközpontban az országban az elsők között létesültek hipermarketek.
A település dinamikus fejlődésnek indult, az elmúlt két évtizedben Tükörhegyen közel háromszáz új családi ház épült. A település a fejlődés ellenére nem veszítette el falusias–kisvárosias jellegét: utcáin járva találkozhatunk - többek között a Faluszépítő Egyesület által - felújított kutakkal, kis parkokkal.
Míg nem kapott városi rangot, Törökbálint gazdasági szempontból valószínűleg Magyarország legnagyobb költségvetéssel rendelkező községe volt. (A várossá válásról tartott 2004. évi népszavazáson csak két szavazattal tért el az „Igen”-ek és a „Nem”-ek aránya, az „Igen”-ek javára; ezután két évvel a városvezetés úgy döntött, hogy a közel szavazategyenlőséget mutató népszavazási eredmény mellett is kezdeményezi a várossá alakulást).
Törökbálint hivatalosan 2007. július elseje óta város, Turai István – egy tizenhat hónapos időszaktól eltekintve, amikor Keller László töltötte be ezt a tisztséget – 1998 óta polgármester.
A település gazdaságföldrajzi helyzete kiváló, a közel ezer helyben működő gazdasági társaság között székhelyként szolgál nemzetgazdasági szinten is meghatározó szerepet betöltő Telenor, a Jonhson&Jonhson társaságoknak. (2012-es megszűnéséig szintén Törökbálinton volt az ország első Cora [Magyar Hipermarket Kft.] áruháza.)

Közösségi közlekedés - Autóbusz közlekedés - BKK autóbuszvonalak
Budapest felől közlekedő autóbuszjáratok Törökbálint területére:
- 88, 88B, 140, 140B, 142, 172, 172B, 173, 272

Budapest felől közlekedő éjszakai autóbuszjáratok Törökbálint területére:
- 972, 972B

Volánbusz autóbuszvonalak
- Törökbálintot érintő járatok: 755, 756, 758

Vonat
A városnak egy vasútállomása van az autópálya mentén haladó 1-es számú vasútvonalon. A 140-es, 140B és 142-es busz kivételével az összes BKK járat érinti a vasútállomást. A Volán 756-os buszának is van megállója az állomásnál.

Nevezetességei
- Majláth-kastély
- Walla-kastély

Híres törökbálintiak
Searchtool right.svg Lásd még: Kategória:Törökbálintiak
- Itt született 1908. augusztus 21-én Feleki Kamill Kossuth-díjas színművész
. - Itt született 1923. március 2-án Pásztor György sportvezető, gyógyszerész, ötszörös magyar bajnok jégkorongozó.
- Itt született Volf György (1843–1897) nyelvész, az MTA tagja.
- Itt él Igaly Diána aranyérmes olimpiai bajnok sportlövő.
- Itt él Hajdú Péter műsorvezető és felesége Sarka Kata
- Dr. Pelsőczy Ferenc (1916–1995) c. prépost, plébános
- Zimándy Ignác Törökbálint plébánosa, az egykori apácazárda építtetője, az Országos Antiszemita Párt volt képviselője
- Walla József mozaiklap- és cementgyáros
- Sinka István népi költő, Kossuth-díjas magyar klasszikus; 1945-től 1949-ig Törökbálinton élt és alkotott
- Hadik Gyula törökbálinti szobrászművész

Lásd még
- Törökbálint körpanoráma az Anna-hegyi kilátóból
- Bálint Márton Általános és Középiskola
- Törökbálinti Torna Club

Források
- Ugrás fel ↑ Törökbálint települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 16.)
- Ugrás fel ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- Ugrás fel ↑
- Ugrás fel ↑ Elhunyt dr. Elek Sándor

További információk
- Törökbálint weblapja
- Törökbálint térinformatikai weboldala
- Képek Törökbálintról
- Bálintinfo.hu - Első független internetes újság Törökbálinton. Alapítva: 2007 november.
- Települési hírportál
- Törökbálint és környéke híreivel, Helyben a Világ Törökbálint
- Légifotók Törökbálintról
- Törökbálint a www.utikonyvem.hu oldalon
- Pest megye települései - Pest megye címere
- Az Érdi járás települései

Kategória:
- Törökbálint
- Magyarország városai

 

wikipédia
 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.