Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


TÁJAK ÉS VÁROSOK - Ide minden magyarnak illik elmenni

2016.11.26

TÁJAK ÉS VÁROSOK

Kassa (szlovákul: Košice, németül Kaschau) (ma)Szlovákia második legnagyobb városa, az egykori Abaúj-Torna vármegye székhelye, ma a róla elnevezett kerület és járás központja, katolikus érseki és evangélikus püspöki székhely.
Népessége 240 688 fő, ebből 6 382 magyar (2,65%) (2011).
Abaszéplak, Bárca, Hernádtihany, Kassaújfalu, Kavocsán, Miszlóka, Pólyi, Saca, Szentlőrincke, Szilvásapáti és Zsebes községeket csatolták hozzá.

Fekvése
A város a Hernád partján, a Kojsói-havasok lábánál
fekszik.

Nevének eredete
Nevét puszta személynévből, valószínűleg a Kasa vagy valamely Ka- kezdetű személynévből kapta. A szlovák Košice (= Kosáék) párhuzamos szlovák névadás eredménye.
A város neve más nyelveken:
- németül Kaschau,
- latinul Cassovia vagy Cassoviae,
- horvátul Kašava, lengyelül Koszyce,
- oroszul Кошицы / Košicy.

Története
A település ősidők óta lakott hely, ahol 13. században hospesek telepedtek le.
A várost először 1230-ban, erődítményeit 1312-ben említik, amikor Károly Róbert vezére, Görgey Jordán ostrom alá veszi a Csák Máté-párti várost.
1347
-től szabad királyi város.

„Mi Lajos, Isten kegyelméből Magyarország királya, ezen oklevelünkkel tudtára adjuk mindenkinek, akit illet, hogy királyi kegyünk által, tekintettel hű kassai polgáraink és vendégeink hasznára, azt akarván, hogy ugyanezek felemelkedjenek a kegyelem ajándékai által, alázatos folyamodványukra személyes jóindulatunkból engedélyeztük ugyanezen kassai polgáraink részére, hogy ettől fogva városuk titkos és nyilvános pecsétjén és zászlóján joguk legyen és örökké használhassák a királyi címerünkből kivett pajzsformát, melyben felül kék színű sáv három liliom ábrájával húzódik, és oldalt lentről négy vörös és ugyanannyi fehér vonal. Titkos pecsétünk alatt ezen oklevél igazolására, kiváltság formájában fogjuk kiadni ugyanazon polgáraink hasznára nagypecsétünk alatt, amennyiben ezt elénk fogják terjeszteni. Kelt Diósgyőrben, az Úr mennybemenetele előtt két nappal 1369. május 7.”

1374-ben Nagy Lajos király országgyűlést tart itt, ezen a rendek elismerik a leányági örökösödést.
1441-ben sikertelenül ostromolta Perényi Miklós, majd I. Ulászló is. 1449-ben a város alatt verte meg Giskra cseh serege Székely Tamás magyar seregét, a csatában Székely is elesett.
1491-ben Albert lengyel herceg fél évig ostromolta eredménytelenül. 1526-ban I. Ferdinándnak meghódolt, 1536-ban Szapolyai János foglalta el, de 1551-ben ismét Ferdinándé.
1604
-ben Bocskai szállta meg, innen szólította fel a nemességet az alkotmány és a vallásszabadság védelmére.
Basta sikertelenül ostromolta, de 1606-ban ismét a királyé lett.
1606. december 29-én itt halt meg Bocskai István fejedelem, itt is temették el. Hívei azt gondolták, hogy megmérgezték.
1619. szeptember 5-én Bethlen Gábor foglalta el, innen adta ki kiáltványát, itt tartotta esküvőjét 1625. március 2-án Brandenburgi Katalinnal.
1644. január 18
-án itt kiáltják ki a rendek I. Rákóczi Györgyöt Magyarország fejedelmévé.
1657-ben a jezsuiták főiskolát és nyomdát alapítottak itt.
Az 1670-es években többször eredménytelenül ostromolták a kurucok. 1677. november 26-án a császáriak a lázadó várost elfoglalva a vezetőket kegyetlenül kivégezték. A császáriak a várostól délre 1670 és 1676 között ötszögű citadellát építettek, amelyet Thököly 1682-ben elfoglalt, majd 1685. október 25-én Caprara generális foglalta vissza.

1596 és 1700 között az egri püspök székhelye volt.

1703-ban Rákóczinak hódolt, 1706-ban Rabutin sikertelenül ostromolta, végül 1711. április 27-én foglalták el a császáriak.
1713-ban lebontották a citadellát, nyoma sem maradt.
1788-ban itt jelent meg az első magyar nyelvű folyóirat, a Magyar Museum.

1802-től püspöki székhely.
A városfalakat a 18. század végétől 1856-ig fokozatosan lebontották, csak a Hóhér-bástya és kisebb falszakaszok maradtak.
1848. december 8-án és 1849. január 4-én is közelében verte meg Schlik császári tábornok a magyar honvédsereget (kassai ütközet).
1849. február 15-én vonultak be a honvédek a városba, de június 24-én az oroszok megszállták.

1906-ban épült meg Rákóczi rodostói házának másolata, a fejedelmet is ekkor temették el a dóm kriptájába.
1910-ben 44 211 lakosából 33 350 magyar (75,4%), 6547 szlovák, 3189 német, 453 lengyel, 227 cseh és 210 ruszin volt.
1918-ban elfoglalták a csehek, 1919. június 6-án a magyar Vörös Hadsereg foglalta vissza, majd a Clemenceau-jegyzék értelmében kiürítette.

1920. június 4-én trianoni békeszerződéssel hivatalosan is Csehszlovákiához került.

Regionális központi szerepét Magyarországon Miskolc vette át.
1935-ben találták a híres kassai arany éremleletet.
1938-ban az első bécsi döntés értelmében visszakerült Magyarországhoz.
A város lakossága 1938. november 11-én ünnepélyesen fogadta a bevonuló magyar csapatokat és Horthy Miklós kormányzót.
1941. június 26-án bombatámadás érte, 3 felségjel nélküli bombázó összesen 29 db százkilós bombát vetett a városra. 32 halálos és 82 sebesült áldozat mellett tetemes anyagi kár is keletkezett. Egy bomba nem robban fel és cirill-betűs feliratokat találtak rajta, ennek alig várt ürügyén Magyarország deklarálta hadiállapotát a Szovjetunióval. Egyik verzió szerint a közeli, Kassára nagyon hasonlító Eperjes német hírközpontja lehetett a céljuk, amely a fasiszta szlovák bábállam területén maradt. Hazánkat nem is volt célszerű bevonni az eszkalálódó háborúba. Szerencsétlen navigációs hiba okozhatta tehát ezt a számunkra tragikus végű konfliktust, amint azt a lassacskán megnyíló orosz levéltárak adatai sem cáfolnak.
Kassáról 1944. május 15-én indítottak két vonatszerelvényt Auschwitzba. Ezeken 7684 kassai zsidót szállítottak a haláltáborba. Május folyamán még két, június 3-án pedig még egy szerelvény indult el, további 9013 kassai és környékbeli zsidóval. 1945. január 19-én foglalta el a szovjet hadsereg, ekkor újra Csehszlovákia része lett.
1945. április 4-én itt hirdette meg Beneš elnök a hírhedt kassai kormányprogramot.
Ma Szlovákia keleti részének központja.

Közlekedése - Légi közlekedés

A várost légi úton a Kassai repülőtéren keresztül lehet elérni, amely a város déli részén fekszik. Regionális járatok indulnak a pozsonyi, a bécsi és a prágai repülőtérre. Jelentősebb légitársaságok a Cseh Légitársaság, az Austrian Airlines és a Danube Wings. A 2008-as szezonban 590 919 utast szolgált ki.

Lakossága
A legutóbbi, 2001-es népszámlálás adatai alapján 236 093 lakosából 210 340 szlovák (89,1%), 8940 magyar (3,8%), 5055 cigány (2,1%), 2803 cseh (1,2%), 1279 ruszin, 1077 ukrán és 398 német volt.
Közel negyedmillió lakosával Kassa az ország második legnépesebb városa.
A középkorban feltehetően magyar, német és a szláv elem is jelen volt a városban, a magyarok aránya a török hódoltság éveiben kezdett nőni, majd a 18-19. században újra csökkent a szlovákok javára. A dualizmus éveiben fokozatosan nőtt a magyarság aránya. 1891-ben a lakosok 49,1%-a magyar anyanyelvűnek vallotta magát, 33,6% szlováknak, 13,5% pedig németnek.
1910-ben már a város lakosságának 75,4%-a volt magyar, 14,8% szlovák és 7,2% német. A két világháború között az etnikai arányok megfordultak, a többség szlováknak vallotta magát, 1941-ben újra magyar többségű volt a város. A második világháborút követően erőteljes szlovákosítás indult meg, a kitelepítéseknek, illetve a nagyarányú iparosításnak betudhatóan radikálisan megváltozott a város nemzetiségi összetétele – a magyarok arányszáma minimalizálódott, a németek száma pedig a mérhetőség határára esett.

Kassa lakossága

 

 

Városrészek - Területi felosztás

 

 

 

 

Főbb látnivalók

 

 

Kassa - az ősi magyar város- látképe 1617-ből
A Fő utca
A városi színház épülete
Az Andrássy-palota
A Kelet-Szlovákiai Múzeum
A Szent Erzsébet-dóm

- A dóm helyén már a 13. században állt egy templom, amely 1378-ban leégett. Ezután fogtak hozzá a dóm építéséhez, de csak 1520-ban fejezték be véglegesen a nagyméretű háromhajós csarnok-templomot. 1556-ban tűz pusztította, később többször is javították, végül 1877 és 1896 között Steindl Imre tervei szerint építették újjá. Északi tornya 1775-ben, befejezetlen déli Mátyás-tornya 1904-ben nyerte el mai formáját. Szárnyas főoltára 1474 és 1477 között készült. A dóm altemplomában temették el 1906-ban a Rodostóból hazahozott II. Rákóczi Ferenc fejedelem hamvait. Márványkoporsóját nemzeti színű szalagos koszorúk sokasága borítja.

Harangjáték a zenélő szökőkút mellett, minden órában más dallamot játszik

 Domonkos temploma az 1250-es években már állott, eredetileg gótikus, majd barokkizálták, mai formáját 1894-ben kapta.
- A ferences templom a 14. század végén épült, később barokkizálták.
- Evangélikus temploma 1816-ban épült.
- Görög katolikus temploma 1882 és 1886 között épült.

- A várostól északnyugatra emelkedő dombon 1736 és 1758 között épült fel a Kálváriatemplom, 1773-ban katonai raktár lett, 1820-ban visszaadták az egyháznak és újra felszentelték, 1826-ban XII. Leó pápa teljes búcsút engedélyezett az ide látogatóknak. A templom a kassaiak búcsújáróhelye.

A Szent Mihály-kápolna

Kassán áll a Kelet-szlovákiai Múzeum (régebbi Rákóczi Múzeum) 19. század végi épülete is. A város üdülőhelye a Hernád partján épült Kassafürdő.

Az Orbán-torony
Rákóczi rodostói házának mása Kassán, eredeti a fejedelem által készített bútorokkal.
A ház elé 2006-ban állítottak szobrot/center>

Rodostói ház (Rákóczi utolsó háza – ill. annak másolata a múlt század 40-es éveiben épült és csak fél évszázaddal később lett a Kelet-szlovákiai Múzeum egyik állandó kiállítóhelye. Az eredetije a törökországi Rodostóban található. A török építészet egyedülálló példájaként betekintést nyújt II. Rákóczi Ferenc életének utolsó időszakába is, aki száműzetésének éveit ilyen épületben töltötte. Hogy az összkép még teljesebb legyen, eredeti berendezésének egy részét Törökországból szállították ide.)

 

 

Átlagos hőmérsékleti és csapadékértékek a városban

 

 

 

 

Sport

 

 

A Kassai Békemaraton

Labdarúgás
A városban 1903-ban alakult meg az első futballcsapat, KAC (Kassai Athlétikai Club) néven. 1952-ben jött létre a város legismertebb és legeredményesebb labdarúgóklubja, a VSS. A VSS a Kelet-Szlovákiai Gépgyár klubja volt, mint ahogy a csapat nevét alkotó rövidítés is mutatja (VSS – Východoslovenské Strojárne, Kelet-Szlovákiai Gépgyár). Az üzemet a 70-es évek végén egy átszervezés után átnevezték ZŤS-re, ezután a csapat neve is ez lett. 1989 után újra VSS név alatt futott, mígnem 1992 májusában egyesült a Kelet-Szlovákiai Vasgyár (VSŽ) együttesével és így létrejött az 1. FC Košice. Az 1. FC 2005-ben anyagi gondok miatt megszűnt, helyét az MFK vette át (MFK – Mestský futbalový klub, magyarul Városi Futball Klub).
A VSS az 50-es évektől a csehszlovák I. liga résztvevője volt, a klub a 70-es és a 80-as évek fordulójától kezdett kiszorulni az élmezőnyből. A 80-as évek nagy részét a II. ligában töltötte, a csehszlovák legfelsőbb ligába már nem sikerült visszajutnia, ám 1993-tól a megalakuló szlovák I. liga oszlopos tagjává vált. 1995-ben és 1996-ban második helyezett, 1997-ben és 1998-ban szlovák bajnokcsapat, az 1997/98-as idényben a Bajnokok Ligája csoportkörének résztvevője (első szlovák csapatként). 2003-ban kiesett az élvonalból, ide 2006-ban az utódcsapatnak tekintett MFK jutott vissza. A klub egyszer nyerte meg a Csehszlovák Kupát – 1993-ban, miután a döntőben 5-1-re verte a bajnok Sparta Praha együttesét. Csehszlovákia felbomlásáig háromszor hódította el a Szlovák Kupát (1972/73 VSS, 1979/80 ZŤS, 1992/93 1. FC néven).
A klub játékosa volt többek közt Strausz János (Ján Štraus [1]), aki a csehszlovák liga 100-as góllövőklubjának a tagja. 1997-től 1999-ig az 1. FC-ben játszott Telek András válogatott magyar labdarúgó is.

Jégkorong

A Steel Aréna

Kassa a szlovákiai jégkorong egyik bástyája, a HC Košice klub a szlovák hoki extraliga állandó tagja, többszörös bajnoka. Az első hokiklubok a 20. század 20-as éveiben alakultak a városban (1. ČsČK, KAC, KSC, Törekvés, Slávia). A II. világháború után visszaesett a jégkorong iránti érdeklődés a városban, mígnem 1962-ben a vasutasok addigi csapatából megalakult a Dukla Kassa jégkorongegyüttes. 1964-ben a csapat feljutott a legfelsőbb csehszlovák hokiligába s azóta egyedüli szlovák klubként megszakítás nélkül állandó résztvevője az I. liga küzdelmeinek (az 1993/94-es szezon óta szlovák liga). 1967-ben az addigi katonaegyüttest átvette a helyi vasgyár (VSŽ) és – rövid megszakításokkal – a 90-es évek végéig ez a tény a csapat nevében is olvasható volt. A klub a 80-as években élte fénykorát, egyedüli szlovák csapatként kétszer nyerte meg a csehszlovák bajnokságot (egy-egy bajnoki címet szerzett még a pozsonyi Slovan és a trencséni Dukla, a többit cseh csapatok nyerték) – az 1985/86-os és az 1987/88-as szezonban. Szlovákia önállósulása (1993) után a legeredményesebb egyesületek közé tartozik: 1995-ben, 1996-ban, 1999-ben és 2009-ben szerzett bajnoki címet. Otthona a 8340 férőhelyes Ladislav Troják Stadion (marketingnevén Steel Aréna), amely a legnagyobb ilyen célú sportlétesítmény az országban – 2006 márciusában adták át.

 

 

Jegyzetek
- Jump up ↑ Magyar Világhíradó, 1938 november: Horthy Miklós és a bevonuló magyar csapatok ünnepélyes fogadása Kassán
- Jump up ↑ http://mult-kor.hu/20060629_meggeppuskaztak_a_beket_kassa_bombazasa_maig_elo_rejtely Kassa bombázását mégis szovjet repülők követték el - tévedésből
- Jump up ↑ Košice International Airport - Departures. Košice International Airport, 2010. (Hozzáférés: 2010. március 22.)
- Jump up ↑ Košice International Airport - Statistics. Košice International Airport, 2010. (Hozzáférés: 2010. március 22.)
- Jump up ↑ Slovakia: urban population. Populstat, 2003. (Hozzáférés: 2014. január 24.)
- Jump up ↑ Kassa történelmi térképe (szlovák nyelven). (Hozzáférés: 2010. október 11.)
- Jump up ↑ Program na zlepšenie kvality ovzdušia v oblasti riadenia kvality ovzdušia - územie mesta Košice a územie obcí Bočiar, Haniska, Sokoľany, Veľká Ida. ke.kuzp.sk

Irodalom
- Kemény Lajos: A reformáczió Kassán - Kovács Éva 2004: Felemás asszimiláció. A kassai zsidóság a két világháború között. Dunaszerdahely.
- Szabó, N. - Szalipszki, P.: A második világháború harcai Kassa térségében, 1944 december 3-1945. január 18. Történelmi közlemények Abaúj-Torna vármegye és Kassa Múltjából, 1997. 1. sz., 178–219. o.
- Antal, Á.: A kassai ipariskola története (Budapest, 1996)
- Eliás, Š.: Tragédia košických židov v rámci rasovej perzekúcie v rokoch 1938-1945, in: Salamon, P. - Jurová, A. (zost.): Košice a deportácie židov v roku 1944. (Košice, 1994)
- Görög, A.: A kassai zsidóság története és galériája. Bnei Brak, Lipe Friedmann, 1991
- Sziklay Ferenc 1938: Kassa. In: Tamás Mihály (szerk.): Tátra-almanach - Szlovenszkói városképek. Pozsony, 43-86.
- Wick Béla 1928: A kassai Immaculata-szobor története. Kassa.
- Mihalik József 1912: A kassai Szent-Erzsébettemplom.
- Mihalik József 1904: A kassai Szent Mihály-kápolna.
- Kassai Almanach 1897.

Külső hivatkozások
- A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
- Commons
- A Wikimédia Commons tartalmaz Kassa témájú médiaállományokat.
- Wiktionary-logo-hu.png
- Nézd meg a kassa címszót a Wikiszótárban!
- Kassa hivatalos oldala
- Kassa.lap.hu – Linkgyűjtemény
- Kassa régi látképe
- Kassa utazás, látnivalók
- Kassai Thália Színház
- Cassovia Digitalis Digitális Városi Könyvtár (DE/SK/HU/EN)
- Kassa a funiq.hu-n
- Abaúj-Torna vármegye települései

Kategória:
- Kassa
- Magyarország elcsatolt megyeszékhelyei

wikipédia
Szerkesztette és Illusztrálta
 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.