Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


TÁJAK ÉS VÁROSOK - IV. BÉLA EMELTE VÁROSI RANGRA

2016.10.15

TÁJAK ÉS VÁROSOK

Nagyszombat (szlovákul: Trnava Loudspeaker.svg kiejtése✩, németül: Tyrnau, latinul: Tyrnavia vagy Tyrnaviae) város Szlovákiában.
A Nagyszombati kerület székhelye.
Szlovákia hetedik legnagyobb városa, Vágmagyarád tartozik hozzá.

Fekvése
- Pozsonytól 45 km-re északkeletre fekszik, a Kis-Kárpátok és a Vág völgye közötti Nagyszombati-medencében.

Története
Már a kelták és a rómaiak előtt is lakott hely volt, majd Trnava néven szláv település, melyet III. Béla lánya, Konstancia – aki I. Ottokár cseh király felesége volt – megerősített.
1238-ban IV. Béla emelte szabad királyi várossá.
Erre az évre datálható első említése, Zumbotel néven.
Nevét szombati napokon tartott hetivásárairól kapta.
A szlovák Trnava a szláv trn = tüske főnévből származik, és a városon átfolyó azonos nevű patakra utal. Nagy Lajos király kedvelt tartózkodási helye volt, itt is halt meg 1382. szeptember 10-én.
1432-ben a husziták foglalták el, de kiűzték őket.
1543-ban ideköltözött az esztergomi érsek és káptalan, és 1822-ig itt is maradt.
Itt kötött békét 1615. május 6-án Bethlen Gábor fejedelem II. Rudolf császárral, melyben Erdély függetlenségét biztosította.
1621. július 25-én itt verte meg Bornemissza János erdélyi serege Pálffy István császári ezredes seregét, július 30-án a várost is elfoglalta.
1635. május 6-án Pázmány Péter egyetemet alapított itt, ekkor a magyar kultúra központja volt. Az egyetem mellett nyomda és könyvtár is működött, valamint itt alapította meg a Füvészkert elődjét Winterl Jakab, a vegytan és a botanika professzora. Az egyetemet 1777-ben költöztették Budára (ennek utódja a mai Eötvös Loránd Tudományegyetem).
Bocskai István, Bethlen Gábor, I. Rákóczi György, Thököly Imre és II. Rákóczi Ferenc hadai többször is elfoglalták, de katonai jelentősége nem volt.
1704. december 26-án határában szenvedett döntő vereséget Rákóczi Heister tábornok császári seregétől.
1793-ban itt alakult meg a szlovák tudóstársaság.
1848. december 14-én itt ütközött meg Guyon Richárd az osztrákokkal.
Városfalait 1820–1840 között bontották le.
1846-ban Pozsony és Nagyszombat között készült el az első magyar közüzemű vaspálya.
A trianoni diktátumig Pozsony vármegye Nagyszombati járásának székhelye. A város az 1920-as trianoni békeszerződést követően, az egész magyarlakta felvidékkel együtt Csehszlovákiához került.
1978-tól érsekségi székhelyként a szlovák katolikus egyház székhelye.
1996-tól kerületi székhely.
1997-ben alapították a Szent Cirill és Metód Egyetemet.

A Keresztelő Szent János-székesegyház
Szent II. János Pál pápa szobra

Népessége
- 1880-ban 10 824 lakosából 6060 szlovák, 2758 német, 1538 magyar, 1 szerb-horvát, 45 egyéb anyanyelvű, 31 idegen és 391 csecsemő. Ebből 8714 római katolikus, 1345 zsidó, 745 evangélikus, 35 református, 2 pravoszláv és 2 görög katolikus vallású volt.
- 1890-ben 11 500 lakosából 6564 szlovák, 3154 német, 1625 magyar, 2-2 román, horvát és szerb, valamint 151 egyéb nemzetiségű volt. Ebből 9324 római katolikus, 1558 zsidó, 593 evangélikus, 20 református, 2-2 görög katolikus és pravoszláv, továbbá 1 unitárius vallású.
- 1900-ban 13 181 lakosából 7246 szlovák, 3124 magyar, 2564 német, 27 horvát, 15 román, 5 szerb, 4 ruszin és 196 egyéb nemzetiségű. Ebből 10672 római katolikus, 1715 zsidó, 664 evangélikus, 81 református, 29 görög katolikus, 18 pravoszláv, 1 unitárius és 1 egyéb vallású volt.
- 1910-ben 15 163 lakosából 8032 szlovák, 4593 magyar és 2280 német.
- 1919-ben 15 599 lakosából 12 507 csehszlovák, 1566 német, 1284 magyar, 235 egyéb és 7 ruszin nemzetiségű. Ebből 12 750 római katolikus, 2259 zsidó, 485 evangélikus, 39 református, 27 görög katolikus és 30 egyéb vallású volt.
- 2001-ben 70 286 lakosa 97%-ban szlovák nemzetiségűnek vallotta magát.
- 2011-ben 66 358 lakosából 56 291 szlovák, 334 cseh és 141 magyar.

Nevezetességei
- A Szent Miklós plébániatemplom a 14. században épült. Építését Nagy Lajos király kezdte meg egy korábbi román templom helyén. 1543 és 1822 között ez volt az esztergomi érsekek székesegyháza. A templom északi oldalkápolnájában található Könnyező Szűz Mária kegyképet 1546 óta a város oltalmazójaként tisztelik. Először 1663-ban a párkányi csata előtt könnyezett vérrel, majd 1708-ban háromszor megismétlődött ez a kuruc harcok alatt. A kegykép a római Szent Elek és Bonifác templomban található kegykép másolata, amelyet a 16. században Forgách Ferenc adományozott a templomnak.
- Az érseki palotát 1562-ben Oláh Miklós prímás építtette, később bővítették.
- A gimnáziumot 1648-ban szemináriumnak építették. Itt érettségizett Kodály Zoltán, aki a városban komponálta a Stabat Matert.
- Egyetemi temploma 1637 és 1640 között épült, barokk stílusban.
- Az egyetem épülete 1678 és 1773 között több részletben épült fel.
- A copf stílusú városházát 1793-ban emelték a középkori tanácsháza alapjain.
- Várostornya 1574-ben épült, 1674-ben átépítették, 1683-ban leégett, de újjáépítették. A 70 m magas torony később tűztoronyként működött.
- Ferences templomát és kolostorát Nagy Lajos király építtette, 1363-ban, gótikus stílusban.
- A klarisszák temploma is gótikus eredetű, a 17. század közepén reneszánsz stílusban alakították át. 1683-ban a tűzvészben ez is megrongálódott, de kijavították.
- Az irgalmasok Szent Ilona-temploma szintén középkori, gótikus eredetű építmény, melyet reneszánsz és barokk stílusban építették át.
- Az Orsolya-nővérek barokk temploma és zárdája 1724-ben épült.
- A trinitáriusok temploma és kolostora 1710 és 1719 között épült, barokk stílusban.
- A pálosok Szent József temploma eredetileg evangélikus templom volt, 1671 óta a pálosoké.
- Püspöki székesegyháza, klarissza, dominikánus és ferences kolostora van.
- Színháza 1831-ben épült, az egyik legrégibb szlovák színházépület.
- A jelenlegi postaépület helyén állt gótikus lakóházat 1947-ben bontották le. A hagyomány szerint itt halt meg I. Lajos.

Híres személyek
- Itt született 1531. június 24-én Zsámboky János történetíró.
- Itt született 1573. február 4-én Káldi György jezsuita atya, a legismertebb magyar katolikus bibliafordítás készítője.
- Itt született 1717. március 16-án Weiss Ferenc jezsuita matematikus és csillagász.
- Itt született 1719. május 15-én Purgine János jezsuita áldozópap és tanár.
- Itt született 1730. június 24-én gróf Berchtholdt Ferenc besztercebányai püspök.
- Itt született 1816. június 18-án Télffy János nyelvtudós.
- Itt született 1846-ban Pantocsek József orvos és botanikus.
- Itt született 1864-ben Schlesinger Lajos matematikus, egyetemi tanár, akadémikus.
- Itt született 1881-ben Mikuláš Schneider-Trnavský szlovák zeneszerző.
- Itt született 1887. január 7-én Horovitz Richárd filmproducer.
- Itt született 1890. január 6-án Wognár Ferenc magyar pilóta.
- Itt született 1907-ben Martin Gregor szlovák színész.
- Itt született 1933. június 7-én Ján Milan Dubovský történész, levéltáros.
- Itt született 1939. április 23-án Jozef Adamovič színész.
- Itt hunyt el 1382. szeptember 10-én Nagy Lajos király.
- Itt hunyt el 1621. június 20-án Forgách Zsigmond nádor.
- Itt hunyt el 1689. április 23-án Ágoston Péter hitszónok, egyházi író.
- Itt hunyt el 1719. szeptember 16-án Szörényi Sándor költő, történetíró.
- Itt hunyt el 1733. március 12-én Rajcsányi János vallástudós.
- Itt tanított és itt hunyt el 1805. február 15-én Zachár András pap, tanár.
- Itt temették el 1573-ban Verancsics Antal királyi helytartót, bíborost.
- Itt tanult Kodály Zoltán, a nagyszombati érseki főgimnáziumban 1892–1900 között. 1900. június 13-án jeles eredménnyel érettségizett.

A városháza copf stílusban
A városfal bástyája
A Szent Miklós-templom

Nagyszombat 17. századi metszeten

 

Kultúra
- Népzenei Fesztivál
- Nemzetközi orgonazenei fesztivál

Irodalom
- Hudyma Emil 1918: A nagyszombati érseki főgimnázium és a vele kapcsolatos kir. érseki konviktus értesítője az 1917-18. iskolai évről. Nagyszombat
- Pőstényi, J.: Z minulosti Trnavy do prevratu (1918). In: Kolektív: Trnava 1238–1938. Trnava
- Pöstényi, J. 1943: Slovenský národný život v Trnave v rokoch 1488-1820. Trnava
- Tuča, V. 1962: Význam rybnikárstva pre Trnavu a okolie. Sborník prác z ochrany prírody v Západoslovenskom kraji. Bratislava, 51-56.
- Varsik, B. 1975: Vznik Trnavy a rozvoj mesta v stredoveku. In: Trnavskí zborník I. Bratislava, 9 nn.
- Kazimír, Š. 1975: Hospodársky a sociálny vývoj Trnavy v období neskorého feudalizmu vo svete daňových registrov. In: Trnavský zborník I.
- Šimončič, J. 1975: Slovenské listy obcí dnešného Trnavského okresu mestu Trnava z rokov 1550-1750. Trnavský zborník I, 58-82.
- Špiesz, A. 1975: Národnostný konflikt v Trnave v 1709. In: Šimončič, J.: Trnavský zborník I. Bratislava.
- Lašán, Ľ. 1975: Trnava v rokoch 1918-1938. In: Šimončič, J.: Trnavský zborník I. Bratislava
- Čajovský, L. 1975: 140 rokov mestského divadla v Trnave. In: Šimončič, J.: Trnavský zborník I. Bratislava
- Šimončič (zost.) 1980: Trnava - okres a mesto. Bratislava
- Kazimír, Š. 1980: Obchod Trnavy v 16. storočí. In: Trnava okres a mesto
- Šimončič, J. - Watzka, J. 1988: Dejiny Trnavy. Bratislava
- Muszka, E. 1992: A nagyszombati jezsuita kollégium leltára a rend felosztásakor (1773), Levéltári Szemle 42/2, 53-69.
- Šimončič, J. 1998: Mojej Trnave - K dejinám Trnavy a okolia. Trnava. ISBN 80-967935-1-9
- Trnava 1238 - 1998. Trnava
- Detrich, J.: Trnava, jej minulosť a prítomnosť. Trnava - stručný nástin minulosti a dnešku. Trnava
- 1988 Trnava 750 rokov mestom. Štátny okresný archív, Trnava. In: Vlastivedný časopis, ročník 37/1.
- Németh Gábor 1995: Nagyszombati testamentumok a XVI-XVII. századból. Budapest
- 2010 Dejiny Trnavy - Vývoj mesta od prvých poznatkov o jeho osídlení až do polovice minulého storočia.
- Jozef Kordoš: Štefan Čiba - Zrod Trnavy - Stephanus Csiba - Tyrnavia nascens.
- Vladimír Rábik a kol. 2011: Trnava 1211-2011.
- Soós Sándor 2012: A nagyszombati Szent Anna kongregáció 1746-os felvételi lapja. Magyar Sion, 2012/1.
- Štefan Oriško 2013: Najnovšie nálezy stredovekej stavebnej plastiky z farského kostola sv. Mikuláša v Trnave. In: Archaeologia historica 38/2.
- Erika Juríková: Trnava v čase Rákociho povstania.
- Ugrás fel ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- Ugrás fel ↑ A Botanikus Kert története. fuveszkert.org. (Hozzáférés: 2011. február 18.)
- Ugrás fel ↑ Soznam miest na Slovensku dľa popisu ľudu z roku 1919. Bratislava, 17.
- Ugrás fel ↑ Igor Thurzo írása a Technické noviny 1985/43. lapszámában

További információk
- Nagyszombat város hivatalos honlapja
- Térkép Kalauz – Nagyszombat
- Nagyszombati Polgár Info – független hírportál magyar nyelven
- Nagyszombat.lap.hu linkgyűjtemény
- A Nagyszombati járás települései
- Nemzetközi katalógusok
- VIAF: 152635979 GND: 4078490-3
- Földrajz
- Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

Kategória:
- Nagyszombat

wikipédia
Szerkesztette, illusztrálta<

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.