Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


TÁJAK ÉS VÁROSOK - Város a Darázsdói patak mentén

2016.07.16

TÁJAK ÉS VÁROSOK

Szécsény város Nógrád megyében, a Szécsényi kistérség központja.
1962-től Pösténypuszta, 1963-tól Benczúrfalva tartozik hozzá.

Fekvése
Az Ipoly menti síkságon, a Darázsdói-patak (Szentlélek-patak) mellett fekszik
, 170 m tengerszint feletti magasságban. A Cserhát hegységbe irányuló turistautak kiindulópontja. A 78-as számú Aszód–Balassagyarmat–Ipolytarnóc-vasútvonal és a 22. sz. főút mellett fekszik, Balassagyarmattól 19 km-re. De Pásztó felől is megközelíthető a 2122-es közúton, és még Litke, Ipolytarnóc felől is megközelíthető az Ipoly völgyében található 2205-ös közúton és Szécsénykovácsi felől az új Katalin hídon.

 

Története
Szécsény már az őskorban egyike volt a legrégibb ipoly-völgyi telepeknek
.
A Kerekdombon a csont- és kőkor emberei telepedtek volt meg, a Danda-Szemetjén és a Dögtér mellett a bronzkor lakói, a Kőhegyén és a Strázsapart alatt a vaskor népe. Szécsény nevét 1219-ben említették először az oklevelekben, részben a Kacsics nemzetség birtokaként, részben pedig a nógrádi várszerkezethez tartozó helyként.
Egy 1229-ben kiadott oklevél IV. Béla király az anyjának, Gertrúdnak meggyilkolásában részt vett Kacsics nemzetségbeli Simon bán itteni birtokait elvette, és a birtokot a Szák nemzetségből származó Pósának adományozta, melyet azonban 1274-ben a Kacsics nembeli I. Folkus fia Farkas - aki 1292-ben főispán, 1293-ban a királynő tárnokmestere volt - a Sopron vármegyei Corocuo nevű birtokáért II. Pósától csere útján visszaszerzett, majd később megvette Szécsénynek azt a részét is, mely a nógrádi várhoz tartozott. Ennek fia Tamás vajda, innen nevezte magát Szécsényinek.
1333-ban Szécsényi Tamás vajda és testvére Péter, voltak Szécsény birtokosai.
1334
-ben Károly Róbert király Szécsényt ugyanolyan kiváltságokkal ruházta fel, mint amilyeneket Buda város polgárai bírtak. Ebben az oklevélben Tamás vajda engedélyt kapott arra is, hogy a várost falakkal vegye körül, tornyokkal, bástyákkal, és védédővekkel is megerősítse. Erről fellelhető adatok, kutatások szerint a mai várkastélytól nyugatra mintegy 500 méterre a Strázsa-parton egykor kisebb vár vagy őrtorony állt, amelynek mesterségesen készült árka máig felismerhető.
A 14. században a Kacsics nemzetség Salgai ága is visszaszerezte itteni birtokait, ekkor Szécsény fele része a Salgaiaké volt.
Salgai Miklós azonban, hamis pénzverés miatt hűtlenségbe esett, 1439-ben Albert király Salgai itteni birtokait Szécsényi László fia Lászlónak adományozta, aki itt 1439 után várat építtetett, amelyről 1461-ben emlékeznek meg először az oklevelek;
- a helységet azonban 1455-ben Guthi Országh Mihálynak és Lossonczy Albertnek zálogosította el, akik Szécsényi László halála után: 1461-ben arra, Mátyás királytól királyi adományt is nyertek.
1453-ban már a vármegye is itt tartotta közgyűléseit.
A török terjeszkedésének hatására az 1546 évi országgyűlés határozata alapján a vár birtokosa és kapitánya, Losonczi István, palánkkal és sáncárokkal is megerősítette Szécsényt.

Ferencrendi kolostor a katolikus templommal

1544-ben a törökök támadást indítottak a város ellen, de Losonci István katonái visszaverték az ellenséget.
A várat 1550-ben, az újabb támadás idején Losonczy bírta, akit az uralkodó később Temesvár védelmére rendelt.
Szécsényt az Ali vezette török had 1552 szeptember 6-án foglalta el
;
- a vár ezután sokáig sínylett török rabságban, amelytől Tiefenbach és Pálffy seregei szabadították meg 1593-ban.
Ezután a császáriaktól szenvedett sokat, akik 1600. március 23-án éjjel kinyitották a város kapuit, és a lakosokat, nőket úgy mint a gyermekeket, lemészárolták.
1605-ben meghódolt Bocskai Istvánnak, aki a templomot a reformátusoknak adta, s csak öt évre helyezte oda vissza Forgách Zsigmond gróf a katolikusokat, praesidensnek nevezvén ki oda Saáry Mátyást.
A várat többször erősítették - így 1622., 1625., 1635., 1640., 1655-ben.
III. Ferdinánd 1647-ben Koháry I. Istvánt nevezte ki Szécsény kapitányává
, ki mellé három év mulva Liptay Istvánt alkapitánynak rendelték, hogy ketten legyenek rémei a budai és szolnoki töröknek; de Koháry a várat 1663. november 9-én kénytelen volt felgyújtani, s a romokat az ellenségnek átengedni.
1683-ban Thököly Imre Gyürky Pált nevezte ki várkapitánnyá, akitől és a törököktől megint Sobieski János kozákjai foglalták el.
1705-ben II. Rákóczi Ferenc e térségben, amelyet "borjúpást"-nak neveztek, országgyűlést tartott a szabad ég alatt - lásd szécsényi országgyűlés.
Heister, a császári hadak vezére 1709-ben a várostól félórányira a kurucok erejét megtörte, s azok vezéreit végleg szétkergette.

A régi várból később csak egy kerek torony és egy bástyafal maradt meg.

1770-ben báró Haller Samu tábornok, gróf Forgách Miklós és János és Kamocsay András voltak itt birtokosok.1826-ban a gróf Forgách, a gróf Berényi, a Losonczy, Szemere és a Vattay családok, később pedig a Pulszkyak, majd a 20. század elején Lászlófalvi Velics Antal és Lajos, Vancsó Béla Krivács Antal és Gross Jenő dr. voltak a nagyobb birtokosai.
A Gros-féle várkastélyt, a régi vár helyén, a 18. században építették. Eredetileg a gróf Forgách család tulajdona volt.

A 20. század elején nagyközség volt Nógrád vármegye szécsényi járásában.
1891-ben 3518 magyar lakosa volt; a járási szolgabírói hivatal és járásbíróság székhelye; volt takarékpénztára, ipariskolája, marhakereskedése, posta- és távíróhivatala és posta takarékpénztára.
1910-ben 4245 lakosából 4210 magyar volt. Ebből 3523 római katolikus, 213 evangélikus, 456 izraelita volt.
2001-ben a város lakosságának 98%-a magyar, 1%-a cigány és 1%-a egyéb nemzetiségűnek vallotta magát.

2012. február 24-én avatták fel a újjáépített Katalin hidat Pösténypuszta- Petőpuszta között.


Gazdaság
- Betonelem- , villamosgép-, fémtömegcikk gyártás.
- Bútoripar, ruhaipar.
- Téglagyártás.
- Palóc Népművészeti és Háziipari Szövetkezet

Nevezetességei
- Római katolikus templom (gótikus)
- Római katolikus ferences templom (barokk)
- Kubinyi Ferenc Múzeum a Forgách-kastélyban. (A Forgách grófi család a városban barokk kastélyt építtetett és gyönyörű parkot rendezett be, amely a szabadságharc előtt Pulszky - Ferenc tulajdonában volt, majd Pulszky Ágosté lett.)
- Benczúr-kastély
- Tűztorony (a 18. század elejéről)
- Szécsényi országgyűlés helyszíne (Borjúpást)

Híres emberek
- Itt született Lipthay Antal (1745-1800) altábornagy.
- Itt született Komjáthy Jenő (1858 – 1895) költő.
- Itt született Haynald Lajos bíbornok, kalocsai érsek, aki szülővárosa iránt érzett kötődését árvaház építésével mutatta ki.
- Dolányban (a későbbi Benczúrfalván) élt Benczúr Gyula (1844 Nyíregyháza – 1920 Dolány) festőművész. Itt van a sírja és egykori műterme, amelyet hosszú ideig Szabó István Kossuth-díjas szobrászművész használt.
- Itt született és itt található a sírja Ferenczy Teréz költőnőnek
- Pintér Sándor a város területén és közvetlen környékén az őskori kultúra különböző korszakainak emlékeit találta.
- Itt született Némethi Kálmán (1855-1920) postatanácsos, könyvtárnok, őstörténet-kutató. Ő szerkesztette az első magyar-török, török-magyar szótárat. Emléktábláját 1990-ben avatták a főtéri postánál.

Források
- Borovszky Samu: Nógrád vármegye
- Szécsény története:
- Jump up ↑ Szécsény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 25.)
- Jump up ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)
- Jump up ↑ Vass Előd 1993: A szécsényi szandzsák 1554. évi adó­összeírása. Nógrád Megyei Múzeumok Évköny­ve XVIII, 9.
- Jump up ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- Jump up ↑ hj (2012. február 15.). Két hét múlva kész az új Ipoly-híd. index.hu. Hozzáférés ideje: 2012. február 15.

 

 
 
 
 
Forgách-kastély
 
 
Autóbusz pályaudvar
Városháza
Rákóczi szobor a Városháza előtt
Evangélikus templom
Szécsény Ferences templom.jpeg
Szécsény - szobor
Szécsény- szobor 

Külső hivatkozások
- A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
- Szécsény oldala
- Startlap linkgyűjtemény
- Szécsény az utazom.com honlapján
- A Szécsényi Ferences Kolostor és Plébánia honlapja
- Légifotók Szécsényről
- Térkép Kalauz – Szécsény
- Képgaléria a városfalról
- Szécsény.lap.hu - linkgyűjtemény
- Szécsény az Ipoly-menti Palócok Honlapján
- Palóc Népművészeti és Háziipari Szövetkezet honlapja
- Nógrád megye települései
- Nógrád megye városai
- Nógrád megye Nógrád megye-portálMagyarország Magyarország-portál

Kategória:
- Magyarország városai
- Nógrád megye települései

 
wikipédia
 
 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.