Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Város az orom alatt

2016.01.14

TÁJAK ÉS VÁROSOK

Versec (szerbül Вршац / Vršac, németül Werschetz, románul Vârşet) város (ma) Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bánsági körzetben.

Fekvése

 

 

A várhegy

- Belgrádtól 85 km-re északkeletre a Verseci-hegység lábánál, a román határtól 14 km-re fekszik.

Nevének eredete
Versec mint település csak a 15. század elején tűnik fel okiratokban, melyek szerint többségében szláv lakossága volt. Neve is szláv eredetű, a podvrsan („orom alatt”) vagy vrhsácz („hegyes hely”) elnevezésekből származtatják. A középkorban volt itt egy erődítmény, amit Érdsomlyónak (Erdesumulu), vagy Érsomlyónak neveztek.

 

 

Története
A régészeti leletek tanúsága szerint már az újkőkorban laktak itt emberek.
Később trákok, kelták, szkíták, dákok, gepidák és avarok szállásterülete volt.
A települést 1427-ben Zsigmond egyik oklevelében említik először.
1439-ben Verschecz néven említik.
A 15. században szláv település, várát Zsigmond király építtette.
A török a falut teljesen elpusztította, 1552-ben pedig Ahmed pasa a várat is bevette. A gyakori török és erdélyi ostromok következtében 1658-ban romba dőlt, csak egyetlen tornya maradt.
1690-ben Csarnojevics Arzén pátriárka vezetésével szerbek települtek le és püspökséget alapítottak.
1699-ben a karlócai béke értelmében 1716-ig ismét török kézre került.
A török uralom megszűnésével a város a Temesi Bánság egyik kerületi székhelye lett.
1717-ben szőlőművelő németek települtek le.
A 18. században a város fejlődésnek indult, ekkor alapították első iskoláját, gyógyszertárát és postáját.
1757-ben az ortodox, 1766-ban az Uspenska, 1785-ben a Nagy Saborna templomot szentelték fel.
1788-ban a város magát csellel védte meg a török ellen.
1817-ben szabad királyi város lett.
1840-ben 15 503 lakosával a Temesi Bánság legnépesebb települése volt.
1851-ben Fényes Elek írta a településről:
„ Versecz, nagy és népes város, Temes vármegyében, Temesvárhoz délre 10 mérföldnyire, saját postahivatallal. Lakja 13,868 lélek, kik 5596 római katholikus, 180 hébert, 100 protestánst kivéve óhitűek… Székhelye a verseczi görög püspöknek. Van itt postahivatal, sótisztség, kamarai uradalmi tiszttartóság, számos kézműves. A selyemtenyésztés nagy divatban. Gazdag határa első osztálybeli, s van 373 egész úrbéri állománya. Roppant szőlőhegyén jó és sok bort termeszt. Egy hegytetőn valami kastély omladéka most is látható, de kié lehetett, nem tudhatni. Földesura a kamara. ”
– Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betűrendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

 

 

 

Versec környéke 1769-72 között


- 1848. július 11-én itt zajlott le a szabadságharc első csatája a szerbek ellen.
- 1849-ben a császári rendelettel létrejött Szerb Vajdaság és Temesi Bánság része lett.
- Versecre a vasút 1858-ban érkezett meg.
- 1880-ban Bernard Staub svájci kereskedő megalapította a Helvécia pincészetet és borait Európa szerte ismertté tette.
- 1910-ben 27 370 lakosából 13 556 német, 8602 szerb, 3890 magyar, 879 román, 127 szlovák volt. A trianoni békeszerződésig Temes vármegye Verseczi járásának volt a székhelye.
- 1918-ban a Monarchia háborús vereségével a város a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett.
- 1944-ben a német lakosságot elűzték a városból.

Népesség

 

2011: 36 040

Népcsoportok
- 2002-ben a város lakosságának 77,5%-a szerb, 4,9%-a magyar, 4,7%-a pedig román nemzetiségűnek vallotta magát.

Nevezetességei
- Római katolikus temploma - 1860-1863. között épült Schulek Frigyes tervei szerint.
- Határában állnak Érsomlyó várának romjai. A várat 1323-ban említik először királyi várként, majd Perényi Miklós szörényi báné, 1411-ben a szerb despoták kapták meg, 1444-ben Hunyadi János szerezte meg, de 1448-ban visszaadta.
- A várostorony - a 14. században épített vár maradványa
- A városi múzeumát 1882-ben alapították, 300 000 kiállítási tárgya van.

Rendezvényei
- A városban szeptemberben nagy szüreti fesztivált rendeznek.
- Októberben zenei fesztivált tartanak.

 


Itt születtek
- Augusztin Mária bárónő, költő és festőművész 1810. december 23-án
- Herczeg Ferenc író 1863. szeptember 22-én
- Kerpel-Fronius Ödön Kossuth-díjas orvos, gyermekgyógyász, fiziológus, az MTA tagja.1906. január 14-én
- Milleker Bódog (Félix), régész, helytörténész 1858. január 14-én
- Milleker Rezső, földrajztudós, egyetemi tanár 1887. április 17-én
- Oblath Richárd, a matematikai tudományok kandidátusa 1882. június 11-én
- Reiner Imre tipográfus 1900. augusztus 18-án
- Robert Hammerstiel osztrák festőművész 1933. február 18-án
- Sztójay Döme (szül. Dimitrije Sztojakovich) 1883. január 5-én
- Weninger Richárd hárfás, zenetanár 1934. december 21-én
- Wodetzky József csillagász, matematikus 1872. március 15-én

Szent Gellért Püspök és Vértanú római katolikus templom

 

 

 

Saint Gerhard the Bishop and Martyr Roman Catholic Church, Vršac, Vojvodina, Serbia - 20041006.jpg

 

 

 

Saint Gerhard the Bishop and Martyr Roman Catholic Church, Vršac, Vojvodina, Serbia - 20060827.jpg

 

 

Vršac, katedrála II.jpg

 

 

Вршаццрква.jpg


Egyéb templomok

 

 

Az ortodox szerb templom

 

 

Vrsac Saint Nicholas

 

 

Az ortodox román templom

 

 

Vrsac-Romanian Orthodox Church


Középületek

 

 

A Millenium sportközpont

 

 

Upravna zgrada Swissliona

 

 

Vršac, pohled na hotel Srbija

 

 

Vršac, Vladičanski dvor.


A vár

 

 

KulaVS 2006

 

 

Vrsac Fortress

 

 

Vršac hill with tower
 
Jegyzetek
- Jump up ↑ 2011 Census of Population, Households and Dwellings in The Republic of Serbia: Ethnicity – Data by municipalities and cities PDF – Statistical Office of Republic Of Serbia, Belgrade. - 2012. ISBN 978-86-6161-023-3 (Hozzáférés ideje: 2012. november 30.) (szerbül és angolul)
- Jump up ↑ Versec – Vajdaság.rs

 

 

 

Versec (Вршац / Vršac) - Vrsac-Panorama view.jpg - Verseci panoráma

Források
- Versec története
- Versec története 1900-ig – Banaterra.eu
- Dr. Szöllősy Vágó László: Egy kisváros a nagytörténelem sodrában: Versec

Külső hivatkozások
- A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
- Commons
- A Wikimédia Commons tartalmaz Versec témájú médiaállományokat.
- Versec község hivatalos honlapja

A Dél-bánsági körzet települései
Alibunár község (Opština Alibunar)
- Alibunár (Alibunar) • Ferdinándfalva (Novi Kozjak) • Ilonc (Ilandža) • Kevedobra (Dobrica) • Keviszöllős (Seleuš) • Nagykárolyfalva (Banatski Karlovac) • Petre (Vladimirovac) • Temesmiklós (Nikolinci) • Újsándorfalva (Janošik) • Végszentmihály (Lokve)

Antalfalva község (Opština Kovačica)
- Antalfalva (Kovačica) • Cserépalja (Crepaja) • Nagylajosfalva (Padina) • Számos (Samoš) • Torontálputnok (Putnikovo) • Torontáludvar (Idvor) • Torontálvásárhely (Debeljača) • Újozora (Uzdin)

Fehértemplom község (Opština Bela Crkva)
- Csehfalva (Češko Selo) • Fehértemplom (Bela Crkva) • Gajtas (Kajtasovo) • Gerebenc (Grebenac) • Karasjeszenő (Jasenovo) • Körtéd (Kruščica) • Krassószombat (Banatska Subotica) • Kusics (Kusić) • Palánk (Banatska Palanka) • Szőlőshegy (Kaluđerovo) • Temesváralja (Dupljaja) • Udvarszállás (Dobričevo) • Varázsliget (Vračev Gaj) • Vöröstemplom (Crvena Crkva)

Kevevára község (Opština Kovin)
- Deliblát (Deliblato) • Dunadombó (Dubovac) • Emánueltelep (Šumarak) • Gálya (Gaj) • Homokbálványos (Bavanište) • Homokos (Mramorak) • Kevepallós (Pločica) • Kevevára (Kovin) • Kisbálványos (Malo Bavanište) • Székelykeve (Skorenovac)

Ópáva község (Opština Opovo)
- Baranda (Baranda) • Ópáva (Opovo) • Torontálsziget (Sakule) • Szekerény (Sefkerin)

Pancsova község (Opština Pančevo)
- Beresztóc (Banatski Brestovac) • Dolova (Dolovo) • Ferenchalom (Kačarevo) • Galagonyás (Glogonj) • Omlód (Omoljica) • Révújfalu (Banatsko Novo Selo) • Sándoregyháza (Ivanovo) • Pancsova (Pančevo) • Tárcsó (Starčevo) • Torontálalmás (Jabuka)

Versec község (Opština Vršac)
Almád (Jablanka) • Fejértelep (Šušara) • Fürjes (Zagajica) • Homokdiód (Orešac) • Homokszil (Uljma) • Izbistye (Izbište) • Kisszered (Malo Središte) • Kiszsám (Mali Žam) • Márktelke (Markovac) • Meszesfalva (Mesić) • Mélykastély (Kuštilj) • Nagyszered (Veliko Središte) • Párta (Parta) • Porány (Potporanj) • Réthely (Ritiševo) • Temeskutas (Gudurica) • Temesőr (Straža) • Temespaulis (Pavliš) • Temesszőlős (Sočica) • Temesvajkóc (Vlajkovac) • Vajdalak (Vojvodinci) • Versec (Vršac) • Verseci Rétek (Vršački Ritovi) • Versecvát (Vatin)

Zichyfalva község (Opština Plandište)
- Balát (Kupinik) • Biószeg (Banatski Sokolac) • Györgyháza (Velika Greda) • Istvánvölgy (Hajdučica) • Laudontanya (Laudonovac) • Nagygáj (Veliki Gaj) • Nagymargita (Margita) • Óléc (Stari Lec) • Rárós (Miletićevo) • Szentjános (Barice) • Szécsenfalva (Dužine) • Torontálújfalu (Markovićevo) • Ürményháza (Jermenovci) • Zichyfalva (Plandište)

- Vajdaság
- Vajdaság-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

Kategória:
- A Dél-bánsági körzet települései

 

 

 

 

wikipédia

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.