Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Világörökség a Kopasz-hegy lábánál

2016.03.12

TÁJAK, VÁROSOK

Tokaj észak-magyarországi város Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. A Tokaji járás központja.

Fekvése
Miskolctól 54 km-re keletre fekszik, a híres Tokaj-hegyaljai borvidéken, két folyó, a Tisza és a Bodrog találkozásánál, a Kopasz-hegy lábánál.

Tokaj fejlődésében nemcsak a bortermelésben és borforgalmazásban játszott szerepe, hanem közlekedési csomóponti fekvése is közrejátszott.

Tokaj volt a Kelet-Felvidék és a Kelet-Alföld között zajló szekérforgalom legfontosabb kapuja. A tokaji átkelőhelyhez mérhető jelentőségű és szerepkörű átkelőhely a Tiszán csak Szolnokon és Szegeden volt.
Közúton elérhető a 38-as főúton; vonattal a Hatvan–Miskolc–Szerencs–Sátoraljaújhely/Nyíregyháza-vasútvonalon.

Története

Gabriel Bodenehr: Tokaj az 1684-ben
Joris Hoefnagel:Tokaj a 16. század végén

Tokajt, mint a környék nevét először 1067-ben említik, ekkor már szőlőtermesztő vidék volt. Magát a települést 1353-ban említik először Tokaj néven. Első vára egy földvár volt, amely a tatárjárás során elpusztult. A 14. századra már kővár állt a településen, mely a diósgyőri uradalom része volt.
1450 után Tokaj a Hunyadiaké, majd a Szapolyaiaké volt.
Szapolyai János egy időre elveszítette a birtokot, de fia, János Zsigmond idejében már ismét a családé volt, így királyi uradalommá vált. A borvidék bevételének köszönhetően Tokaj mezővárossá fejlődött, népessége növekedett.
1705-ben II. Rákóczi Ferenc leromboltatta a várat nehogy idegen kézre kerüljön.
A kiegyezés utáni békés évtizedekben Tokaj fejlődött, polgárosodott, a két világháború azonban ezt félbeszakította.
1944-ben először a németek, majd az oroszok foglalták el Tokajt.
A második világháború után Tokaj csak lassan fejlődött, még a borkereskedelemben betöltött központi szerepét is egyre inkább Sátoraljaújhely vette át.
1952. február 1-jén elveszítette járási székhely szerepét.
Városi rangját csak 1986-ban kapta vissza. Ekkortól újra dinamikus fejlődésnek indult.
Tokaj bájos történelmi városként a turistákat is vonzza.
A borvidék a Világörökség része.

Népcsoportok
A település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.

Látnivalók

Egykori zsinagóga
Zsidó Temető
Jézus Szíve róm. kat. templom
Szent Miklós püspök görög kat. templom
Egykori ortodox templom
Utca Tokajban
A Tisza-híd
A tokaji városháza

- A történelmi belváros
- Borospincék
- Kulturális és Konferencia Központ (egykori zsinagóga)
- Paulay Ede Színház
- Tokaji Galéria (egykori ortodox templom)
- Tokaji Múzeum (volt Karácsony-ház)
- Tokaji Borok Háza
- Jézus Szíve Templom
- Görög katolikus templom
- Városháza
- Köztéri szobrok
- Finánc-dombi kilátó
- Erzsébet királyné hídja
- Rákóczi-Dessewffy kastély
- Rákóczi Pince
- Széchenyi sétány
- Bán Ferenc saját tervezésű nyaralója a kortárs magyar építészet egyik legérdekesebb épülete.
- Rákóczi-kút
- Az elpusztult tokaji vár (Rákóczi-vár) maradványai

 

Légi felvétel Tokajról

Rendezvények
- Tokaji Borfesztivál – Orbán-nap környékén
- Tokaj-hegyaljai Szüreti Napok – ősszel
- 2000 óta minden év júliusában megtartják Északkelet-Magyarország legnagyobb zenei rendezvényét, a Hegyalja Fesztivált. Bár a helyszín a Tisza rakamazi partján található, közelebb esik Tokaj belterületéhez, a vasúton utazók is többségében a tokaji állomáson érkeznek és távoznak. A fesztivál jelentős forgalmat hoz a város pincészetei, vendéglátóipari egységei, szálláshelyei számára. Az utóbbi években a Paulay Ede Színház is együttműködik a szervezőkkel, a fesztivállátogatóknak kedvezményes előadások és kiállítások rendezésével. - Ugyancsak itt rendezik a Black Dragon MC téli (február) és nyári (augusztus) motorostalálkozóit.
- Tokaji művésztelep

Híres emberek
- Itt tanulmányozta Paracelsus a tokaji bor gyógyító erejét.
- Itt élt egy rövid ideig Balassi Bálint.
- Tokaj várkapitánya volt a zsoltáríró Némethi Ferenc, aki 1565-ben hősi halált halt a vár ostromakor.
- Nikolaus Lenau költő gyermekkorának egy részét Tokajban töltötte 1815–1816 között, életének 15. és 16. évében. E két év kitörülhetetlen nyomokat hagyott életén és költészetén. Itt vésődtek lelkébe a magyar föld, a magyar puszta, a magyar élet képei és a magyar népdalok ritmusa, melyek később költészetének olyan különös hatást és olyan elragadó varázst kölcsönöztek.
- Itt született 1823-ban Urházy György újságíró, író, országgyűlési képviselő, honvédtiszt, az MTA tagja
- Itt született 1836-ban Paulay Ede.
- Itt született 1918. november 10-én Záborszky József karmester, zenetanár, zeneszerző.
- Itt született 1940. szeptember 17-én Bán Ferenc építész.

Kapcsolódó szócikkek
- Tokaji aszú
- Tokai, Fokváros városrésze, Tokajból származó szőlőket telepítettek ide, innen a neve

Jegyzetek
- Jump up ↑ Tokaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
- Jump up ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
- Jump up ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
- Jump up ↑ Sonoma testvérváros

További információk
- A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
- Commons
- A Wikimédia Commons tartalmaz Tokaj témájú médiaállományokat.
- Tokaj és a világörökségi borvidék hivatalos turisztikai portálja
- (angolul) A tokaji borvidék angol nyelvű oldala
- Startlap linkgyűjtemény
- Tokaj Borlexikon és több mint 2000 Tokaji Bor Értékelése
- Légifotók Tokajról
- Tokaj anno - képgaléria
- Tokaj és a Tokaj-Hegyaljai borvidék
- Tokaj 1972 Ráday Mihály dokumentumfilmje
- Tokaj a funiq.hu-n
- Borsod-Abaúj-Zemplén megye települései
- Városok a Tisza mentén (forrástól a torkolatig)
- A Tokaji járás települései
- Borsod-Abaúj-Zemplén megye települései
- Magyarország világörökségi helyszínei
- Földrajz
- Földrajzportál
- Magyarország
- Magyarország-portál

Kategória:
- Borsod-Abaúj-Zemplén megye települései
- Magyarország városai
- Magyarország világörökségi helyszínei

 

wikipédia
 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.