Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2000 éve

2016.02.29

VERSEK, MINDENKINEK

 

Balogh Ádám


2000 éve
 
Legalább 2000 éve nem vagy itt,
Azóta sok mindent átélt a hit,
Pár dolog változott, s rengeteg kihalt,
A magamfajtát rugdossák, amíg kitart,
Sokan hisznek töretlen, vakon,
Mikor a remény szemeivel lesnek az ablakon,
De mégis, hova esett az igaz?
Minden könny egy elszalasztott esélyt sirat,
Tudom, adsz és elveszel,
De miért kell elvenned?
Tudom, szabadon döntök,
De nem dönthetek helyetted.
Falhoz állít a sors, amint lefegyverezem,
Egy döntetlennel nem egyezem,
Hát ha jó ez így, legyen, ezt nem kérem,
Ez a pokol, nem az éden,
Hibáztál, valahol elrontottad,
Az embert a saját csapdájába dobtad.

Legalább 2000 éve változunk,
Korhűen szolgálunk avagy átkozunk,
Ha megmentesz a bajban, tudjuk, hogy vagy,
Ha elmegy a szerettünk, s óriási űrt hagy,
Sosem bocsájtjuk meg neked,
A szívünk könnyekbe temetkezett,
Csupán egyetlenegy heted
Volt itt lent, többet nem kellett itt lenned,
Mi éveket húzunk, éveket szegényen,
Lapos focilabdával lent a játszótéren,
Lyukas pólóval, vízzel-kenyérrel,
Hazug szavakkal defektes kerékkel,
A halálig nyúzott becsület testével,
A magányba öltözött estékkel
Várunk, hátha jobb lesz egyszer,
De az ember sosem lesz újra ember.

Legalább 2000 éve nézed, ahogy élünk,
Ahogy mosollyal nézzük a nyaralós képünk,
Ahogy aggódunk, mit hozol az utunkra,
Ahogy felzabál minket munka,
Ne is segíts, lesz nálunk jobb,
A küszöbön áll, és hangosan kopog
Az éhség, valaha szebb lesz még
A folyó, a fák, az ég, meg a rét,
Vagy kínban eltelik az a néhány év,
Amit adsz, a perc, a nap meg a hét,
Úgysem mozdulunk, csak néhány
Sikeres, felfele a létrán,
Adatok lettünk, de minek születtünk,
Mentünk, álltunk, sokat nevettünk,
Legalább 2000 éve ezek vagyunk,
Isteni emberek maradunk.
poet
 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.