Vers a Színházról
2016.02.24
Vers a színházról
felgördül,
a térben az ember
eltörpül,
figyelmes nézések
több száza
behatol a színpad
odvába.
Ott benn tünemények
suhognak,
lámpás éjszakában
ragyognak,
a színek fémessé
szépülnek,
szavakból paloták
épülnek.
Nem szűnik a játék
vonzása,
távozóban nézünk
egymásra:
mert egymásban látjuk
a jámbort,
aki a játékban király volt.
Hozzászólások
Hozzászólások megtekintése
Nincs új bejegyzés.