Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


VERSEK, MINDENKINEK - Babits Mihály - Bólyai

2016.07.10

VERSEK, MINDENKINEK

 

 
Babits Mihály

Bolyai
Isten elménket bezárta a térbe.
Szegény elménk e térben rab maradt:
a kapzsi villámölyv, a gondolat,
gyémántkorlátját még csak el sem érte.

Én, boldogolván azt a madarat
ki kalitjából legalább kilátott,
a semmiből alkottam új világot,
mint pókhálóból sző kötélt a rab.

Új törvényekkel, túl a szűk egen,
új végtelent nyitottam én eszemnek;
király gyanánt, túl minden képzeten

kirabolván kincsét a képtelennek
neveltek, mint Istennel osztozó,
vén Euklides, rab törvényhozó.


"Semmiből egy új, más világot teremtettem. " - Bolyai János levele atyjához.
>
eternus
 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.