Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


VERSEK, MINDENKINEK - Kencse Orsolya - Június

2016.06.04

VERSEK, MINDENKINEK

 

 

Kencse Orsolya


Június
Ha kifakulna ere a lombnak
sikoltva hullna rá a határ,
sikolya szállna égi csatába:
egy vörös torkú fecskemadár.

Ha eldőlnének széltől csavarva
ősfényű bükkök egy ostrom alatt,
fáradt testükön vihar csaholna,
bőgve söpörné meddő hantjukat.

Zúgna az érben, lánghajú fényben,
zúgna magában az őszi kolomp,
seregély árnyak hoznák a kerten
át a piros vért, lesne a lomb.

De ma még nyár van ég-vitorlában,
zsenge levélben dobban a szív,
könnyű zenének stiglic torkában
csillan a nedve, és odahív.

Majd a hegyekben kéklik a dallam,
és csal a napomra felleget,
sodor a zöld lomb, húrja az áram,
meg-megkondul az az őszi kolomp.
poet

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.